Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)
1932-07-27 / 169. szám
3 KtiETiUjssa XV. ÉVF. 169. SZÁM. ©legén eladó lláxElOly i szoba konyhával. Érdeklődni lehet a kiadóban. csak a legvadabb és leggyalázatosabb erőszak emberei találhatnak ki. Ostoba is ez a hazugság azért, mert minden újságolvasó tudja, hogy minden községnek csak néhány községtanácsosa van, négy-öt ember leszavazásánál nem fordulhat elő, hogy ellenzéki ember kétszer merjen szavazni. De reverendas főtisz- telendőről ilyent állitani, egyszerűen borzalmas bűntény. Az történt, hogy nem engedték szavazni, mint sok más magyar községi tanácsost s amikor a szavazási Igazolványát sem engedte, hogy elvegyék, hanem szavazni akart, letartóztatták. De az összeütközésről is ilyen hamis a jelentés. Csetves községi tanácsosról azt jelentik, hogy szembeszállt a karhatalommal s lefegyverezte a csendőrt. Szavazni akart menni és a csendőr nem engedte. De igy volt az egész megyében, a csendőrök akiktől nem tudták elvenni a szavazócédulát, azokat letartóztatták. Zsögödön, Csobotfalván nem tudtak másképpen elbánni a magyar választókkal, csak letartóztatásokkal. A románok pár száz szavazatával igy választottak községi szenátort. Bukarestben Is sejtik, hogy gaiádság történt. A kormánypárti jelentésekből a bukaresti szemek is azt olvassák ki, hogy nem tiszta dolog, ami a Székelyföldön történt. A vasárnapi szenátorválasztásokról több visszaélést jelentenek a Székelyföldön. A Dimineaţa a csikmegyei választásokról a következőket. írja: — Sipos László csiklázárfalvi lelkészt megakarták akadályozni abban, hogy szavazati jogával élhessen. Amikor a lelkész ragaszkodott törvénybiztosi- totta jogához, csendőrök léptek közbe és letartóztattak. A Dimineaţa — természetesen hatósági információ alapján azt is irja, hogy egy helyen magyar választók is lefogtak három rcroa.n választót, hogyha őket nem engedik sza- vazrn, akkor azok se szavazhassanak. A Dimineaţa állítása szerint három magyar szavazó ™i.1gy^ere.zfce a csendőrséget. Zsögöd községben ixotes tanácsost a csendőrség letartóztatta és megakadalyozta a szavazásban. Ezekből az esetekből nevezett lap azt állapítja meg, hogy a Székely. iolnon nem voltak szabad választások. A községi és közigazgatási tisztviselők, főleg a 'Sgyzok a legerősebb terrort fejtették ki. Háromszéken is a terror dolgozott. Báró Szentkereszthy Béla megválasztott kamarai képviselő jelenti, hogy Háromszéken a közigazgatási tisztviselők terrorja döntötte el a választást. A községi tanácsosokat kényszeritet- ték, hogy a kormány jelöltjére szavazzanak s mindeniknek tudtára adták, hogy gondoskodtak arról, ne legyen titkos a választás, minden szavazatot ellenőriznek és jaj annak a községnek, amelyiknek a tanácsa nem a kormányra szavaz. így is csak egy kis részét a tanácsosoknak sikerült megfélemlíteni, a román tanácsosok szavaztak. Sokan nem szavazhattak le. Háromszéken az előbbi két választási napon nem volt ilyen súlyos terror. Udvarhelyen csendőrök választottak. Udvarhelymegyéből jelentik, hogy az a hatalmi terror, amit a községi szenátorválasztáson kifejtettek, felülmúlta a legdurvább liberális-választásokat is. SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM BUDAPEST subalpin (430 m.) Diétás gyógyintézet. p»»râs* (residi a legtökéletesebb mar napg e7anatoriumi eJiátást nyújt 5—6-szori étkezéssel, vizkurával együtt. Valósággal tombolt a terror, lefogták a magyar választókat, összeszedték a szavazócédulákat s akit szenátornak deklaráltak, az a kormánynak a kinevezettje, de nem a községi tanácsok választottja. Lesz alkalmunk ezekről a tényekről bővebb adatokat közölni annak az igazolására, hogy milyen választás volt 1932-ben Romániában s mit nevez Vaida Sándor „tiszta“ választásnak. Letartóztatták a bizalmiakat, hogy sie lehessenek az urna mellett Különben Udvarhelymegyében még a szerdai rendes szenátorválasztás csendőrhadjáratának izgalmai nem üítek el. Nem volt alaptalan az az előzetes félelme a Magyar Pártnak, hogy a bizalmi férfiakat, ezen a „tiszta“ választáson is letartóztatják. Ze- telakán Jakocs Imre és ifj. Szabó Lajos voltai: a Magyar Párt bizalmi emberei. A jegyzőnek egy álürügyeket tartalmazó féljelentésére mindkettőt elfogták a csendőrök a választást megelőző nap délutánján s behozták Udvarhelyre, úgy, hogy bizalmi tisztüket már nem tudták betölteni. Ugyanez a sors érhette volna olaszteleki Bartha Izsákot, aki az ottani körletben volt bizalmi férfi, ő azonban élt a gyanúperrel, már az előző napokban felment a havasba s csak a választás napján, kora hajnalban jött haza, hogy elfoglalhassa őrhelyét. Még nem érkeztek be a jelentések arról, hol fogták le másutt is a bizalmiakat, hogy ne lehessenek az urna mellett. Letartóztatták Máré- falván Kovács Dénest, a Magyar Párt községi tagozatának elnökét és Pál Dénest s csak másnap engedték szabadon, hogy még le sem szavazhattak. Csak erdei utakon tudtak a magyar választók a szavazókéiyiséghez szökni, mert a rendes utakat csendőrök állották el. Akit észrevették, hogy szavazni megy, az után hajtóvadászatot rendeztek. Papokat hurcoltak cseudorlogfságfba A máréfalviak papját, Péter János plébá nost a választás előtti nap a csendőrségre citál fák azzal a hivatalos ürüggyel, hogy valami írást alá akarnak íratni. A plébános, amikor megjelent a csendőrségen, az őrmester kurtán közölte vele, hogy le van tartóztatva. Természetes, hogy Péter János plébános nem nyugodott ebbe bele, tiltakozott, de a csendőrség nem tágított, fogolynak tekintette. A plé bános ekkor azt kérte, mehessen haza az imakönyvéért, majd közölte, hogy neki istentiszteletet is kell tartania, papi kötelességei vannak. Nem engedték szabadon a rettenetes csendőr fogságból csak akkor, amikor aláirt egy kötelezvényt, melyben szavát adta, hogy két napig nem mozdul ki a paróchia és a templom területéről. Hajtóvadászat a magyar választók ellen, A jó magyar községek választóit nem en gedték Udvarhelymegyében leszavazni. 1TELUGENS URINŐ <J-s nem utazik vonaton útmutató nélkül, nem kérdezget állandóan — ismeretlen utitársaitól, — hanem vasúti menetrendet használ ! Minden tudnivalót tartalmaz román, magyar és német nyelven a praktikus összeállitásu „Hermes“ vasúti menetrendkönyv, melynek kezelése könnyű, semmi tanulmányozást nem igényel. A 168 oldalas komplett vasúti útmutató ára 50 — lei, kapható az összes menetjegyirodákban, könyv, és újságárusoknál. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal Braşov, Str, Hegele Carol No. tt, j1 Szentiéleken a nagykendieknek és szent- miklósiaknak csendőrkordon állotta útját,^ bekerítették őket. Agyagfalvát és Muzsnát a csendőrök nem engedték be Bögözbe, úgy, hogy kénytelenek voltak hazaindulni. Szentmárton. Bágy, Recsenyéd községekben kidobolták, hogy ne menjen senki a választásra, mert el van halasztva. Ugyanilyen hirdetést tettek közzé Lövétén, aminek meg is volt a foganatja, mert ebből a nagy községből mindössze 4 ember szavazott le! Boldogfalván maga Mărginean szekretár akasztotta a dobot a nyakába, kihirdetve a választás elhalasztását. A Magyar Párt bizalmi embere konti. -doboltatást volt kénytelen alkalmazni e községben. Az ut azonban el volt állva, még a hidaknál is csendőrök várakoztak, hogy feltartóztassák a szavazókat s agyonlövéssel fenyegették, aki arrafelé mer közeledni. A hűséges magyar választók néhol a választól igazolványt bakancsuk szárába rejtették, kapát vettek a vállukra s mintha a mezőre mennének dolgozni, az erdőn át menték a városba. Agyagfalva, Mátisfalva, Magyaros, Décs- falva községekben előbb kihirdették, hogy nem kötelező a szavazás, aki pedig mégis szavazni akar, annak Oklándra kell mennie szavazni. Tudvalévőén e községek a bögözi körlethez voltak beosztva. Egyes községek bírái fel is mutatták Tufán jegyző Írásbeli rendeletét, mely a megtévesztő hirdetésre adott ntasltást. Akik a hirdetés ellenére is be akartak menni Bögözbe, a kordonon kivül a csendőrök tartóztatták fel. De feljelentést tett a pártvezetőség magánál a központi választási iroda elnökénél, Bilciurescu törvényszéki elnöknél is, melyben panaszolta, hogy nemcsak a bögözi, de az ok- lándi körletbe sem engedik be a csendőrök a szavazókat. Az elnök rendelkezésére az ügyész és a csendőrőrnagy kiszállottak a helyszínére, eközben a választók egy része már eltávozott és nem tudott leszavazni. — A jegyzők s a tehénpásztor kürtje. Legcsufabb szégyenfoltja a mostani választásoknak az a hatalmi eljárás, mely a magyar jegyzőket a kenyér, vagy a hóhérmunka dilemmája elé állította. Különös dühvei és ellen-
