Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-25 / 168. szám

c KeutiUjsxg XV. ÉVE. 168. SZÁM. % fl Jazz elől meneküli a kaiéiba Semenov, az orosz cári balett művésze „A világ teljesen megőrült“ (Niagara Falls, julius 23.) A nemzetközi színházi világban nagy feltűnést keltett a nem­rég öngyilkos lett Semenov esete. Az orosz cári balett volt neves tagja a Niagara zuha- íagba ugrott. Halála előtt hosszú levelet irt Michael Fo- kinnsk, a volt cári balett neves igazgatójának, amelyben bejelenti az öngyilkosságot. Már több, mint egy éve Semanov meghasonlott önma­gával és az élettel, mert szerinte .a világ tel­jesen megőrült“. A régi klasszikus tánchagyo­mányokat nem tisztelik többé és a jazz fog­lalja el az emberi tánc felségesen szép művé­szetének helyét. Semenov hiába próbálta bosszú éveken át elhitetni magával, hogy ennek a jazz-világnak előbb-utóbb vége lesz és az emberiség észre tér, visszaállítja a klasszikus balettet arra a magaslatra, ami megilleti. Hónapról-hónapra elkeseredettebb és életuntabb lett, állandóan levelezésben állt Fokinnal, akit mindig sürge­tett, hogy tegyen valamit a táncművészet ér­dekében. Mikor Fokin megkapta Semenov legutolsó levelét, azt hitte, hogy ez is csak olyan szo­kásos kétségbeesett írás. — Szeretnék neked egy csókot kül­deni, — írja Semenov — de a halott csókja nem öröm az élőknek. Remé­lem, hogy halálommal lel logom rázni az egész társadalmat, ne engedjék meg a balett megszégyenítését és ki» gmsyulását. A legszőrnyühb dolog tör­tént meg most, a Museum of Art égisze alatt. Boris Humphrey táncosnő a kö­zönség tapsa közben kigunyolta a balettet. Ezt még keserűséggel fog­ják emlegetni ... Semenov Clevelandban élt és barátai Fo­kintól megtudták, hogy búcsúlevelet irt, érte­sítették a rendőrséget. Elkéstek. Holttestét nem sikerült megtalálni. Eles román hang a dunai konföderáció ellen A Calendarul szerint a dunai konföderáció magyar találmány és Romániának csak kára van belőle A Calendarul-ban A. C. Cusin, a dunai kon­föderáció kérdésével foglalkozik két egymástkö- vető cikkben. A nyugati sajtó, úgymond, a du­nai vámunió tervét népszerűsíti. Ez önmagában nem volna aggasztó. Ezzel a kérdéssé! azonban genfi bizottságok foglalkoznak s ez a kérdés az őszi gazdasági világkonferenciának fontos tár­gya lesz. A kérdés elsősorban Franciaországot érinti: ba nem talál megoldást Középeurópa számára, Ausztria menthetetlenül egyesülni log Németországgal s Magyarországnak nem lesz mi mást tennie, mint ezen az utón követni a példát. Ez a vámunió azonban Románia szárnyra csak hátrányos lenne. Elsősorban gazdasági és kor­mányzati szempontokból, mert a román állam­szerkezet hiányosságai miatt Románia infe­rioris helyzetbe kerülne. Ugyanez a helyzet kö­vetkeznék be mind a kivitel, mind a bevitel te­rén. Az a verseny, amellyel a román cikkek a külföldi piacokon ma is csak nehezen tudnak megküzdeni, csak még élesebbé válna. Ugyan­akkor pedig a nyugati pénzhatalmasságok siet­ve elfogiainák a vámunió keretein belü1 az ipar és a kereskedelem stratégiai pontjait. Hama­rosan az előtt a helyzet előtt állnánk, hogy ezeknek a külföldi érdekeknek Budapest és Becs lennének a központja, ami halálos döfést jelentene nemcsak Bukarest mai tekintélyének, bajiéin a román főváros egész jövendője szá­mára is. Bománxának előbb arra van szüksége, hogy nemzeti államként megerősödjék. A második cikkben abból indul ki, hogy a dunai koniöderáció magyar találmány. Ezért Van. az, hogy érdekében annyit utazgatnak a magyarok. Ha ez a gazdasági nagy egység meg­születnék, a magyarok megvalósulni látnák ál­maik felét, mert egy szép napon arra ébredné­nek, hogy az összes egyfaju és egyhiten élő ma­gyarok együtt vannak egy blokkban, amely­nek központja ugyancsak magyarok kezében van. Ez a gazdasági blokk azt jelentené, hogy a gazdasági határok leomlanak az érdekeit or­szágok között. Ha ez bekövetkeznék, mintegy varázsszóra újjászületnének azok a régi kap­csolatok, amelyek Budapest és Erdély között fennállottak. Bukarest másodrendű fővárosnak a szintjébe sülyednc. Magyarország szervezné meg gabonakereskedelmünket s ezzel Budapest és Bécs számára sohasem álmodott jólétnek alapjait vetné meg. A magyar az osztrák és a cseh ipar halálos versenyt jelentene a román ipar számára. Kétségtelen, hogy vannak ma élősdi iparok, de vámunió esetén csak a román iparok maradhatnának meg, amelyek a magya­roknak az Ínyére volnának. Nem tudja elkép­zelni, hogy Románia miként biztosíthatná ma­gának a középeurópai blokkban a kereskedelmi vezető szerepet s azt is nagyon kétségesnek ta­lálja, hogy ez a blokk jobb elhelyezési lehetősé­geket szerezne a romániai mezőgazdasági ter­mények számára. Mindezek alapján leszögzi.j hogy ez a dunai konföderáció semmi körülmé-j nyék között sem lenne román nemzeti szem­pontokból előnyös. Nagyon sajnálatosnak véli, hogy Franciaországban tekintélyes hangok hall hatók, melyek ily gondolatért küzdeni képesek Szerencsére vannak román politikusok, mint például Gafencu, a dunai konföderáció lelkes propagálója, aki nem osztja azt a rövid látó álláspontot, de mindenesetre jellemző, hogy Romániában egyesek még mindig nem isme­rik fel, hogy Románia nem élhet elszigetelten és nagyobb szüksége van neki államközi együtt­működésre, mint akármelyik más Duna-menti államnak. j JIJ MU 'S il l Jót Jegyezze meg ezt j a eSátumot, m B r „Gólya*6 Áruház oicsá nyári vására, HALL8SUR70N: ÚJRA FELFEDEZTEM DÉLAMERIKÁT MUNBECiCE: HAGENBECK MUNKÁBAN ANDREWS: A SARKOKTÓL AZ EGYENLÍTŐIG SEABROOIC: HARCOS BEDUINOK KÖZÖTT GREENHORN: HÁROM VILÁGRÉSZ CSAVARGÓJA megrendelhető a Keleti Újság kttnyvosztá- Íjánál Cln|-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop 5. >WV»yWVWWyWSA^WWVWWVWVWVi Tessék besétálni... Nők paradicsoma az uj newyorki fogházban Minden nőnek álma lehet, hogy a most meg­nyílt newyorki női fogházba kerüljön Alig nyi­tották meg, máris szépen magtelt és legjobb hi­re miatt igen jól megy. Itt adnak találkozót egymásnak az áruházak tolvajáé;, az ucea- leányok, az idült alkoholisták. A Jefferson Market-ben Ítélik el őket és a legnagyobb meglepetésükre urjuk egy sötét, rideg börtön helyett — modern szállodába vezet. Tetőkert, táncterem, könyvtár és saját templom áll a női bűnözők rendelkezésere Az előcsarnok elegáns hotelhallhoz hasonlít. Innen a tetökert- ig, amelyen tenniszpályák vannak és íekvőszé- kek, lépésről-lépésre újabb meglepetések érik a látogatót. Az elítéltek napjuk legnagyobb ré­szét a tetőn töltik, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Newyork kikötőire és a Manhattan-sziget déli részére. Cellájában csak az tartózkodik, aki beteg, vagy különleges büntetést kapott. Minden cellának elérhető magasságban nagy ablaka van, ahonnan az ucca életében gyönyör­ködhetnek foglyok. Szőnyegekről és tükörről is gondoskodtak. Minden emeleten társalgó és ét­terem van. Csupán 20 büntető és elkülönített szoba ridegebb, mint a szokott modern lakószo­bák, a többiért súlyos pénzeket kellene fizetni a szállodákban. A XI. emelet a kórház. Harminc betegágy van itt és külön osztály szem-, fül-, orr- és gégebetegek számára, a legmodernebb Röntgen-laboratórium, mütő, sok orvos és be­tegápolónővér áll éjjel-nappal a foglyok rendel­kezésére. A szép templomnak ..forgó oltára“ van, amely hasonló a modern színházak forgó- színpadához. Egyszerű átfordítással alakul át az oltár és vele együtt a templom katolikus, metodista, protestáns, vagy izraelita istentisz­telet céljaira. Amerikában nagyon rosszak a gazdasági vi­szonyok, nem csoda, ha versengés induit meg az ellátatlan nők között, hogy a csodafogházba bejuthassanak. A protekció azonban bizonyára itt is érvényesülni fog...

Next

/
Thumbnails
Contents