Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)
1932-07-22 / 165. szám
Cluf-Kolozsvdr, 1932. falia s 22. * A* GUI CMC KllttlUlSKú ••• : . «... .• v-v'Ä AKdíffSflHHNHHHHBII Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel. országos nagyarparti lap Szerkesztőségi és k’adőhlvatali telefon: 503, 6.94 XV. évfolyam * 165. szám Előfizetés Magyarországon: Egyővre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyed évre 12.50 ? Egyes szám ára 29 fillér« diktátora Poroszországban 9 tavalyi brutoiitásolmt ismételtéli meg a szenáMlasztásohan Csendőrkordonokkal, községek lezárásával, a sza- vazócéduíák erőszakos elkobozásával választottak kormánypárti szenátorokat — Marostorda népe fel van háborodva a hallatlan terror miatt — Udvarhelymegyében napokon át erdőkben bujkáltak a magyar bizalmiak A szenátorválasztások eredményeit ma még nem lehet összegezni, de azok az eszközök, amiket a kormány igénybe vett, most már minden kritikát és megbotránkozást kihívnak. A tegnapi események azt mutatják, hogy a Vaida kormány nem lévén megelégedve a képviselő- választáson elért eredménnyel, ugyanolyan mandátumszerzési módszerhez folyamodott, mint a mult esztendőben Argetoianu és azelőtt mások. Vaida miniszterelnök aligha megismételhetné azt a kijelentését, hogy közelebb vitte az országot Európához. Még keveset tudunk a távoli megyékben történtekről, de amit például Marosmegyében véghezvittek, abból az látszik, hogy bevezették az egész vonalon azt a jól ismert rendszert, amely egyszerűen elgán- csolása a népakarat megnyilatkozásának. A mult esztendőben a nemzeti-parasztpárt világgá kiáltotta a terrorválasztás miatti felháborodását, most a tiszta választás jelszavával lépett kormányra. Ahogyan azonban a szenátori mandátumokat egyes helyeken biztositani igyekezett magának, éppen olyan felháborodást provokált maga ellen. Marosmegyében a brutális terror választott Uj európai diktatúra Annyira lefoglalta a közvélemény érdeklődését a választás, hogy a világesemények szinte mellékdolgokká törpültek le a szemünkben, pedig a román választásoknak még európai szemszögből is alárendeltebb jelentősége mellett ezekben a napokban komoly aggodalmat keltő, nagy események történtek Németországban, amelyek már sejtették a helyzet hataszió- fális elmérgesedését. Sokkal közönyösebb és íá- sultabb lett a világ, semhogy azzal a megdöbbenéssel figyelte volna a német polgárháború fejleményeit, amelyet ezek az események megérdemeltek. Már meg is szoktuk azt, hogy Németországban a választási propagandában minden nap áldozatul esik egy-két emberélet és azt is csak miut szürke napihirt könyveltük el, hogy a legutóbbi vasárnap 14 ember halt meg a nemzeti szooialitsák és kommunisták gyűlölködő testvérbareában. Mi, akik még megértük a béke nyugalmas éveit, amikor egy véletlen szerencsét lenség következtében történt emberhalál százezreknek váltotta ki irtózatát, a páholyból szemlélődő közömbösségével könyveltük el a nemet polgárháború elfajulását. A polgárháború méreteinek folytonos fokozódása végre most komoly elhatározásra birta a birodalmi kormányt. A mai nap világszenzációja: Poroszországban diktatúra vette át az uralmat és Papén kancellár, akit korántsem a népakarat, hanem csupán Hindenburg elnök bizalma emelt a legfőbb kormányzói posztra, az alkotmány felfüggesztésével dikatórikus hatalommal ruházta fel magát abban a reményben, hogy a fegyveres erő segítségével vissza tudja szorítani természetes medrébe a politikai szenvedélyek mindent elsöpréssel fenyegető folyamát és véget vet annak a kárhozatos politikának, amellyel a jobb és baloldali szélsőségek vér árán kísérelik meg a hatalmat kezükbe ragadni. A diktatúrának semmiféle formájában sem vagyunk barátai. Már csak a saját bőrünk érdekében sem, mert jól tudjuk, hogy az ilyen veszedelmes precedenseknek könnyen akadhatnak hatalomra éhes majmolói. A közelmúltban nálunk is sokat emlegették a diktatúrát, mintha a diktatúra elsimíthatná a gazdasági válságot és munkaalkalmakat tudna teremteni. Be kell vallanunk azonban, hogy innen távolról szemlélve az aggasztó német eseményeket, mi sem tudtunk volna más kiutat ajánlani, az egyre jobban elmérgesedő polgárháború lelkiismeretlen felbujtóinak leszerelésére, mint a kivételes hatalom módszereinek fegyverbe állítását. A porosz diktatúrának azonban van egy kellemetlen Achilles-sarka. Az tudniillik, hogy Papén kancellár gyökér nélkül áll a kivételes hataiom magas csúcsán, pártja teljesen jelentéktelen és a rendcsinálás munkájában nem támaszkodha- tik olyan erőkre, amelyek nemcsak erkölcsi, hanem tényleges támasztékai lehetnek a súlyos órákban. Felette kétséges, hogy a porosz diktatúra kísérlete olaj lesz-e a háborgó tengeren, vagy pedig tüzcsóva, amely még magasabbra korbácsolja a szenvedélyeket és még közelebb hozza a katasztrófát. Az, ami Németországban történik, nem tréfa dolog. A német káosz nem izolálódhatik Németország határai közé s ha a nagy német birodalomban minden összedől, az eseményeknek visszhangja ide is elhallatszik, sőt mi több: a lángMarosvásárhelyi jelentésünk számol be ar ról, hogy az egész megye területén felvonultatták a hatalmi terrort szerdán reggelre. Oka ennek az, hogy a Magyar Párt a megyében a képviselőválasztáson olyan eredményt mutatott fel, ami a kormánypártot meglepte és megijesz tette. Komoly kilátások mutatkoztak arra, hogy a magyar szenátorjelöltek többséget érhetnek el. Ezt a kilátást a kormánypárt fegyveres erővel igyekezett leverni. A megye sok pontjáról egymásután érkeztek be jelentések a Magyar Párt megyei köz pontjához, hogy mindenfelé tervszerűen és felkészülten alkalmazták a terrort. Magyaros, Selye, Gál falva községekben a hatóságok sorrajárták a szenátorválasztók házait a kora hajnali órákban, egyszerűen elkobozták, összeszedték a választói igazolványokat, hogy az emberek ne tudjanak szavazni. Más vidéken más, kevésbé bűnös eszközöket alkalmaztak. Havad, Bere községekben a jegyző hivatalosan kidoboltatta, hogy a választást elhalasztották, ne menjen senki szavazni. Valószínű, hogy másvidékeken is ilyen és ehhez hasonló módon tar tották vissza a választókat a szavazástól. Egészen brutális méreteket öltött a terror. Vaja, Péterlalca, Ákosfalva községeket csendőrkordonnal körülzárták és nem engedték a választópolgárokat, hogy szavazni mehessenek. A hirek Marosvásárhelyen s általában az egész megyében rendkívüli izgalmakat keltettek. Meglepetés volt a terrornak a felvonulása azért, mert a tiszta választásnak a sok hangoztatása után nem hitték az emberek, hogy egy választási kormány ilyen elfajult módszerekhez folyamodjék. Vaida máris távozni akart. A Dimineaţa szerint Vaida azonnal a választások után akart lemondani, hogy a parlament megnyitásánál már az uj kormány vezesse az ügyeket és a felirati vitával egyidejűleg folyhasson le a kormányprogram vitája is. Mihalache azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a parlament teljes megalakulása, tehát az igazolási vita befejezése és a Ház tisztikarának megválasztása után kerüljön sor a kormány lemondására. Mihalache álláspontját magáévá tette a párt, így a Vaida-kormány körülbelül augusztus 10-én fog lemondani. nyelvek egész Európát fenyegetik. Méltó aggodalommal nézünk tehát Németország felé, ahol a súlyosan beteg német nép, ha nem is agonizál, de újkori történetének legkatasztrófálisabb korszakát éli. Nekünk is érdekünk a polgárháború leszerelése, de nem érdekünk a diktatúra állandósulása sem, mert a reakciós Európában a kisebbségekre csak elnyomás várhat.
