Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)
1932-07-17 / 160. szám
2 KeletíUjsag XV. ÉVF. 160. SZÁM. lépési Vagy Vaida miniszterelnök ur szánt a mi mogyénknek különleges elbánást, vagy a prefektus ur akar különösebb érdemeket szerezni magának, de a csendőrség ilyen felhasz- náJáaa törvénytelen. A két feltevés közül akármelyiket fogadjuk el, a nemzeti-narasztpírt szabadválasztási Ígéretéi itt a hivatalos hatalom alaposan megcáfolta. E kijelentésekhez tudni kell, hogy Barbat György udvarhelymegyei prefektus minden esetben megtagadja a választói gyűlések tartásához írásbeli engedély kiadását Azt mondja, hegy a törvény biztosítja a gyüléstartás jogát, ahhoz nem kell prefektusi engedély. Amikor a magyar jelöltek a választókkal fel akarják venni az érintkezést, akkor az elöljáróságok és csendőrök kérik a prefektus Írásbeli engedélyét. A prefektus nem ad engedélyt, Így engedély nincs és munkába lép a csendőrszurony. Ilyen a nemzeti-parasztpárt tiszta választási módszere. A törvényt játsza ki a legsúlyosabb törvénytelenségek elkövetésére. A prefektus csak a Magyar Pártnak mondja, hogy nem kell engedély, a csendőrséggel pedig követelteti az engedélyeket. A községi interimárbizottságok hivatalvesztés terhe alatt kapták meg az utasítást arra, hogy az 50 százalékos lé- lekvásár alkuját szállítsák. Hiába erőszakolják az alkut, a választókat nem sikerül a vásárba belevinni, az 50 százalékos kiegyezési módszer Erdővidékén sem vezetett eredményre e ezért most a legnagyobb erőszakot vették elő: rázuditották a csendőrséget a vidékre s annak intelligens népére. Mindez azonban csak az elkeseredést növeli s a népnek azt a hitét erősiti meg, hogy rendíthetetlenül kell kitartania a magyarság választási mozgalmában. Bílíncsbeveréssel, határon áttevéssel fenyegetik Máramaros magyar tömegeit Maramarosszigetről távirati jelentés érkezett a Magyar Párt központjához, amely szerint ott ia munkába állították, még pedig súlyos formában a csendőrterrort. Hexner Béla jelöltet hatósági vegzaturában részesítik s a magyar falvakra rá akarnak ijeszteni. Hogy a Magyar Párt ellen terrűreszközöket foganatosítanak, ez bizonyítja, hogy a Magyar Párt választási eredményétől félnek. A máramaros- szigeti távirat védelmet kért A távirat igy szól: — Intézkedést kérjenek máramarosi irtózatos terror ellen. Sfetea csendőrig pitany magyarpárti szavazókat azzal fenyegeti, hogy bilincsbe verve teszi át a határon. Ilea prefektus határatélépési könyvek elkobzásával fenyegeti, amivel munkahelyüktől zárnák el. Ilyen világ van Máramarosban. Tudni kell, hogy a határ sok falut zárt el a mezőjétől. A falusi nép földjeire határátlépési könyvvel jár át dolgozni. A prefektusi fenyegetés azzal ijeszti őket, hogy elzárják a falut a mezőtől. Rettenetes volna, ha ezt megtehetné. Nincsen joga senkinek erre. De a népet e borzasztó hatósági bosszúval akarják elijeszteni. így választat a kormány „tiszta“ választáson. De a magyar szavazatokat ilyen eszközökkel gém lehet az urnákból eltüntetni. Háromszéken is sikerült felkorbácsolni a kedélyeket A hároraszékmegyei hangulatról telefonon intéztünk kérdést Szectkereszthy Béla báróhoz, a megyei tagozat elnökéhez, aki kijelenti: — Bejártam a megye kílencvenkót községét, mondhatni, hogy soha egy választáson . cm voit jobb. erősebb a magyar nép hangulata. Mondhatom, az eszközök, amiket velünk szemben használnak, a leggyaláztosabbak. Tény, hogy két helyen tartóztattak fel a csendőrök, a prefektus közbelépése ezekért elégtételt zolgáltatott. A háromszéki székely népben bízni tudunk. Azok közé a gyalázatos eszközök közé tartozik egy választási zuglap, amit magyar nyelven osztanak Sepsiszentgyörgyről. Tele a legborzalmasabb magyarellenes rágalmakkal. Bor- deux, akit a dévaiak alaposan bemutattak a székelyeknek, ebben a választási szennyiratban a brassói Székely Társaságnak is nekirontott, azzal rágalmazva meg, hogy rossz sorsra viszi a székely gyermekeket, amikor ipari pályára segiti. A brassói Székely Társaság nyilt levelet intézett a háromszékiekhez, kimutatva Bordeaux- nak a támdásából, hogy vállalkozása székelyellenes és a székely nép életlehetőségeinek az olgáncsolására akarják Bordeaux-t és társait felhasználni. Wilier József elmondta Marosvásárhelyen hogy Árgeloíami a városi konverziót a magyar többségi polgárság miatt nem csinálta meg gyarság fegyelmezettsége tása. és összetar{Marosvásárhely, julius 15.) Nagy közönség előtte lelkes hangulatban mondották el tegnap este Marosvásárhelyen a vármegye magyar képviselőjelöltjei program beszédeiket. A gyűlést az Apolló nagytermében tartották meg isufo’t terem megfeszített figyelme közepette Dr. Sebes Jenő direktóriumi elnök nyitotta meg az ülést és átadta a szót dr. Wilier József képviselőjelöltnek, aki mindenekelőtt a falvakon rett körútja alkalmával szerzett tapasztaltairól számolt be. Elmondta, hogv tapasztaa „HERMES“ vasúti menetrendkönyv. — Azonnal vásárolja meg a legújabb nyári kiadást! — Ára: 50*— lei. KAPHATÓ MINDENÜTT! § 5^ § latai részben lehangolók, részben pedig feleme- lőek. Megdöbbentőek annyiban, hogy a román pártok, közöttük elsősorban a nemzeti parasztpárt, nem általják a Magyar Pártot olyan vádakkal illetni, amelyeknek az ódiuma voltaképpen rájuk száll vissza. — Mit tett a Magyar Párt? Ezt szokták legtöbbször kérdezni. Ha azonban a kérdést visszafordítjuk, kiderül, hogy a román pártok voltak azok, amelyek noha, módjukban állott volna, semmit sem tettek a válság leküzdését illetőleg. Gyorstalpaló törvényeket hoztak, amelyek nem hogy a közérdekét szolgálták volna, hanem éppen ellenkezőleg. Azzal is meg szokták vádolni a Magyar Pártot, hogy a Konverziót nem akarta megszavazni. Holott az igazság az, hogy a Magyar Párt nem a konverzió elvét kifogásolta, hanem a törvénynek hibás intézkedései ellen szólalt fel és a Magyar Párt emelte fel többek között szavát a városi adósságok konverziója érdekében is, amit Argetoiann azért nem csinált meg, mert az erdélyi vái-osok lakosságának nyolcvan százaléka magyar. A rossz tapasztalatokkal szemben nagy megelégedéssel töltötte el a maAzok, akik bedülnek a maszlagolóknak és külön utakra tévednek, a magyarság elenyésző töredékét teszik ki. A magyarság Erdélyben egy nagy család, amelynek vannak jó és rossz: gyermekei, de végeredményben mindnyájan magyarok vagyunk. Ezt sohasem szabad elfelejteni és mindig számítani kell arra, hogy az eltévedt fiuk vissza fognak térni a magyarság nagy családjába. Wilier József nagy tapssal fogadott beszéde után Knti Dénes cserefalvi kisgazda tartott frappáns hatású beszédet. A magyarságot egy terebélyes nagy fához hasonlította, amelyet, ha megráznak, csak a férges gyümölcsei hullanak le. Ennek a gyümölcsfának kétmillió gyümölcséből, ha akadnak is romlottak, ez nem jelenti azt, hogy az egész magyarság megrovást érdemelne a tévutakon vergődők miatt. Ferenczy Zsigmond a gazdasági válság problémáit fejtegette nagy hatás mellett, végül pedig György József dr. képviselőjelölt mondotta el, hogy a falu és a város közelebb kerülése sokba hozzájárulna a válság meggyógyi-, tásához. Bástya Béla köszönte meg lelkes szavakban a programbeszódeket a polgármester nevében és biztosította Wilier Józsefet és társait arról, hogy Marosvásárhely magyarsága meg fogja tenni kötelességét a választáson. Sebes Jenő dr. zárószavaival ért véget a nagysikerű gyűlés. Sonkalopás van a jelölt! - névjegy hátterében A mócsiak azt olvasták az újságba'i, Hogy az ottani iparosok között a kolozsvári fijdor- mannistáknak diadalutja volt. Felháborodunk, erre és megírták az igazságot, nehogy ez a Klógyen rajta maradjon a mócsi iparosokon. Do megirják, hogy az egyik jelölt ama sonkalopiás-; ról ismeretes Mócson. A levéi igen érdekes ég a> következőképpen szót: „ • Keleti Újság tekintetes sserkeszlBségénétis, Kolozsvár, j „Friss Hrreknek“ e Heti számában megütközéssel olvastuk, hogy a közgazdasági íront1 (Fildermann) csoportja kortesutjának beszámolásával kapcsolatban olyan valótlanságokat ir,1 mintha úgy Mócson, mint Sármáson a m/agyar i iparososztály őket virágokkal és lelkesedéssel j fogadta volna. A tény az, hogy 3—4 érdeklődő ] jelen volt a nagy fogadtatáson, hol az C/rszágos ' Magyar Pártot a képviselőjelölt, vagy kiküldött urak brutális támadásban részesítették, azonban az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy a jelenvoltak e támadást vissza is utasították. Dicsekednek résztvevők, neveivel, azonban azt is meg kell állapítanunk, sem Szőke István, sem Tordai Dezső magyanpárti iparos testvéreink e komédiánál nem voltak jelen. Tordai Jánost próbálták rávenni, hogy gyűjtsön virágokat, de nem volt rá hajlandó, ötven éve mócsi iparos, a Magyar Párthoz tartozik és nem adja el magát, nem teszi tönkre eddig szer-: zett tisztességét. Erre szavát is adta Szabó József magyar jelöltnek. Ismerjük ezeket a jelölt, vagy kiküldött urakat, még a régebbi szerepléseikből. Ismerjük például az egyik képviselőjelölt urat, aki mint szilágyraegyei jelölt, névjegyet^s nyomatott ezzel a "felírással: „a frontul economic jelöltje.“ Pedig van egy érdekesebb titulusa is annak . a jelöltnek, sonkabáró. Itt Mócson „Sonkabáró“ néven is ismerik. Annakidején a Sárdy szolgabi- rótól ellopott sonkákkal és dynamóval a hátán a csendőrök a falun végigkísérték. Bármenynyire is szeretne képviselő lenni, ne gondolja, hogy a mócsi iparososztály megfeledkezett volna a sonka-bárói szégyenteljes vesszőfutásáról. Különben a zsidó kereskedők és iparosok is na-' gyón jól ismerik Fildermann ak ezt a megtévesztésre kieszelt akcióját s adnak ők is erről információkat. Ajánlom a magyar iparos testvéreimnek, hogy másutt is nézzenek utána, kik azok most, mintáz a sonka-báró, egyszerre iparosvezéreknek adják ki magukat, igy akarva éket verni a magyarság közé. Mócs, 1932. julius 14. (Aláírás. flz uj orosz élet regénye: Schalom Asch: Moszkva. Magyarul, 3601 oldal, fehér papíron 168'— lei Lepage- nál, Kolozsvár. Postán utánvéttel franco.
