Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-13 / 132. szám

XV. EVF. 132. SZÁM. KeietiUjskg Uj nagy erdélyi tehetség kopog­tat a magyar közönség ajtaján Beszélgetés egy budapesti könyvkiadóval a magyar könyv jövőjéről — Szalacsy Imre erdélyi magyar irö történelmi regénye nagy vihart vert fel (Bndapest, junius 11.) Mig az üzleti életben általában Budapesten is a világszerte mutatko­zó pangcís tapasztalható, van egy szakma, amelyben, legalábo látszólag, business as usual, azaz: az üzletmenet normális. Ez a szakma a könyv. Fölkerestünk egy most alakult uj könyv kiadócéget, a Káldor Könyvkiadóváilalat-ot és hosszasan elbeszélgettünk annak főnökével. Káldor Miksával, aki immár harminc éve mű­ködik a könyvkiadás terén és kitünően ismeri a könyvkiadás minden csihját-binját. Egyebek közt ezeket mondta: —-Van abban valami, amit Szerkesztő ur mond, a könyv utáni kereslet tényleg jelentő­sen növekedett Magyarországon az utóbbi években. — Már a háború idején indult meg ez a fo lyamat. Az emberek százezrei, akik csak tud­tak olvasni, de tényleg nem olvastak, elkezd­tek valósággal olvasni. Az újságon kezdték, ponyván folytatták és a rossz képesfolyóirato- kon, füzetesregényeken és egyéb rossz irodal­mon keresztül eljutottak a jó irodalomig. — Persze nem mind a sok százezer ember és nem mindjárt, hanem csupán néhány ezer ember és sok év múlva, de most itt vannak. Itt vannak és jó könyveket akarnak. Nem törőd­nek azzal, hogy a könyv milyen politikai, vagy irodalmi irányt képvisel, csak azzal törődnek, hogy a könyv maga jó-e. — Bn nem mondom, hogy az egész magyar olvasóközönség ilyen. Sajnos, erről szó sem le­het. Sem most, sem valaha. Hasonlíthatatlanul több olvasója akad a rossz detektivregényekaek és az erotikái ponyvairodalomnak. Fontos azon­ban az, hogy sok ezer magyar olvasó van, aki szívesen vásárolja meg a jó könyveket, ha: 1. Hiteles helyről értesül arról, hogy a szó- banforgó könyv tényleg jó, ha tehát ezt meg­bízható lapban, megbízható baráttól és — ami a fő — megbízható könyvkereskedőtől hallja. 2. Ha a könyv ára számára megfizethető. 3. Ha a könyv külseje, papirosa, nyomása, kötése, esetleg illusztrálása tetszetős, azaz mo­dern és artisztikus. — Meggyőződésem, amely tapasztalaton alapul, az, hogy minden igazán jó könyvet, amely nem drága és jó kiállítású, megfelelő propagandával és kereskedői hozzáértéssel né­hány ezer példányban még mindig el lehet ad­ni Magyarországon és a magyar nyelvterüle­teken. — igaz, hogy a gazdasági viszonyok nap ról-uapra romlanak, de az olvasási kedv ennél gyorsabb tempóban növekszik, legalább egy előre. — Ezt az állításomat mult évi és idei kiad­ván jaimmal való tapasztalatomra alapitom. Síunthe: San Michele regénye, Pitígrilli: A 18 karátos szűz, Schalom Asch: Moszkva, Szabó Dezső: Karácsonj' Kolozsvárt, Bercnd Miklós- né: Boszorkánytánc szolgáljon néhány pél­dányt. — Ha Szerkesztő Ur úgy gondolja, hogy az erdélyi müveit olvasóközönséget a jelen mun­kánál is jobban érdeklik a jövő tervek, ezekkel is szívesen szolgálhatok. — Szó sincs róla, hogy a magyar könyv­kiadók. kartársaim és én magam is, arra ren­dezkednék be, hogy magyar könyvet kiadni nem érdemes Igeuis, nekem szándékomban van a növekvő nehézségek ellen növekvő energiával harcolni és teljes, csökkentetlen erővel foly­tatni a könyvkiadást. — Folytatom Schalom Asch: Vízözön c so­rozatát és már javában szedik a sorozat máso­dik kötetét, Pétervár-t. amely a '•égi Oroszor­szág fővárosának ragyogó és bűnöző életét mu­tatja be hatalmas epikai képben. Ugyancsak szedik a Nobei-dijat nyert Sigrid Undseí Kris­tin Lavransdatter c. háromkötetes sorozatának első Koszorú c. kötetét, amely a középkori nor­vég társadalmat mutatja be a maga hatalmas vallásos lendületében. — Talán igaza van önnek, Szerkesztő Ur, abban, hogy nem csupán üzleti szempontból né­zem a könyvet és hogy nem adok ki olyan könyvet, amelyet magam nem tártok jónak. Hogy ez a szempont üzletileg helyes e, vagy sem, arról nem vitatkozom. En helyesnek tar­tom és ragaszkodom hozzá. — Ezt az elvet szeretném megvalósítani tervezett ifjúsági kiadványaimban is, ame­lyekre oly meggyőzően mondta Goethe, hogy az ifjúságnak adott könyvek közül a legjobb is csak éppen hogy eléggé jó. Egyelőre két íróra gondolok: Bengt Berg-re, erre a csodálatosan friss svéd Íróra, akitől legutóbb Indiából kap­tam levelet és aki személyes tapasztalatai és fényképfelvételei alapján ir a tropikus világ amber-, állat- es növényvilágáról és dr. Doo­little-re, erre a pompásan játékos és humoros angol Íróra és rajzolóra. — Végül annak igazolására, hogy nem fo­gom a dolog könnyebb végét és hogy keresve- keresem az ismeretlen tehetségeket, megemlí­tem, hogy a hozzám beküldött kéziratok tenge­réből kihalásztam egyet, amelyet igazgyöngy­nek tartok és amelynek szerzőjét egyelőre még csak nem is láttam, csak azt tudom róla, hogy erdélyi ember és Erdélyben is él, neve Szalacsy Imre. Hiszem és remélem, hogy ezt a szerzőt és regényét, amelynek hőse a mohácsi vész ko­rában élt, Cserni Jován, sokat fogja még em­legetni a magyar közönség, ha megismeri. „S&iffségeifi van egy elegáns raliéra46 válaszolta nekünk a napokban egy hölgy, aki igen olcsónak találta az árat, amit egy kiváló minőségű selyemért kértünk. A vevő távozott; nemsokára visz- szatért egy selyemmel, amelyért sa­ját állításai szerint dupla árat fize­tett és kérte, engedjük összehason­lítani a két minőséget; be kellett lássa — természetes is volt — hogy a mi selymünk sokkal jobb minőségű & feSfiü©5f!NSisS» sslytnak sein drágák! Drágán fizeti meg, mert termé­szetszerűleg sok kézen megy át, mig Önhöz jut. I „GALLIA se ajánl Önnek franci? setémet direkt közvetítő nélkül, tehát itaggon olcsón! Fiók: VSLUJ, Sir. Generai Necuicea (volt Korniss ttepa) 2. Renner-paiota. Megkezdődött az Idegenek ellenőrzése Miféle okmányok szükségesek? hogy az idegenek továbbra is az ország területén maradhassanak? (Kolozsvár, junius 11.) Minden év junius havában az idegenek ellenőrzésével kapcsolato­san rendelet jelenik meg. Ez a rendelet rend szerint szabályozza, hogy a Romániában tar­tózkodó idegenek miféle okmányokat kötelesek benyújtani a hatóságokhoz, hogy folyó év ju­nius 1-én tuli tartózkodásukat meghosszabbít sák. A munkaügyi minisztériumnak az intézke­désé most érkezett meg a kolozsvári rendőr kveszturához, amely az alábbiakat tártál mázzá: 1. Mindazok az idegenek, akik Románia te­rületén önálló foglalkozást űznek, személyesen kell. hogy kérvényeiket a rendőrkveszturához benyújtsák tartózkodásuk meghosszabbítása érdekében. A kérvényhez mellékelni kell a fog­lalkozásuk, illetve hivatásuk gyakorlását iga­zoló okmányokat, tartózkodási engedélyüket és igazolványt arról, hogy 1932. év első felére a_ kereskedelmi vagy ipari foglalkozásuk utánj járó adót befizették. 2. Azok az idegenek, akik nem önálló fog- alkozást tíznek, hanem más munkaadónál van­nak alkalmazásban, nem kötelesek személyesen leérni tartózkodásuk meghosszabbítását. He­lyettük azonban a munkaadó adja be a kér­vényt, amelyhez mellékelni kell hivatásuk gya­korlását igazoló okmányokat, tartózkodási en­gedélyüket és egy adóbizonylatot arról, hogy 1932. év első felére az adótartozásaikat kifizet­ték. 3. Azok az idegen alattvalók, akik jelen­leg állástalanok, személyesen kötelesek benyúj­tani kérvényüket, amelyhez mellékelni kell hivatásuk gyakorlását igazoló okmányukat és az adóbizonylatot, amely szerint 1932 első fe­lére kiegyenlítették adótartozásaikat. 4. Végül azok az idegen alattvalók, akik a fenti kategóriák egyikéhez sem tartoznak, ugyancsak személyesen adják be a kérvényü­ket, amelyhez mellékelni kötelesek tartózko­dási engedélyüket és az 1932. év első feléről szóló adóbizonylataikat, amelyek szerint nin-> csen hátralékos adótartozásuk. Külön indökol- niok kell, hogy milyen helyzetben vannak és miért akarnak továbbra is az ország területén tartózkodni. A kérvények mellékleteikkel együtt a ko­lozsvári rendőrkveszturához legkésőbb junius 15-ig nynjtandók be. Szereti Ón olcsón á jól ?! Akkor vá­sároljon a SÁNDOR céspraéí, P aja Unirii (Mátyás király tér) 9. MÉRKÁS harisnyát, fürdőruhákat

Next

/
Thumbnails
Contents