Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-06 / 128. szám
KuznUjsm XV. ÉVF. 123. SZÁM. 100 % SZÉLES V HE CHINE LEI 98 CLUJ, CAL. REG. FERDINAND 9. g (volt J ado vies Lázár üzlet). | Az Emke közgyűlésén Sándor József megható szavakkal ecsetelte, hogy miként omlott össze az egyesület minden vagyona (Kolozsvár, junius 4.) Szombaton .egymás után tartotta meg üléseit az Emke igazgató- tanácsa, választmánya, és végül a közgjyülés az egyesület magyaruccai helyiségében. Örvendetes jelenség, hogy mindhárom testület ülésén nagy számban jelentek meg a tagok, akik tanú- jelét nóták annak, hogy a súlyos problémák, melyek az Emkét foglalkoztatják s életbevágóan "fontosak, az egyesület további sorsára számukra is fontossággal birnak s egyben azt is bizonyították, hogy kitartanak az erdélyi magyarság ezen jelentős munkát végző s nagy múltra visszatekintő tömörülése mellett. Mindhárom testület ülésén Béldi Kálmán gróf elnök foglalta el az elnöki széket és Sándor József szenátor, tiszteletbeli alelnök főtitkár látta el az előadó teendőit, ügy az igazgatótanács, mint a választmány és közgyűlés élőit ugyanazok a kérdések voltak napirendre tűzve s az egyes fórumok egyhangú határozatokéi ••hóztak a kérdésekben. Mindenekelőtt az alapszabályok ügyét tárgyalták le. Az egyesületnek még van a jogi személyisége, meg vannak a jóváhagyott alapszabályai. . Aa alapszabályoknak csupán egy pontja van függőben. Ugyanis-a kolozsvári törvényszék elrendelte, hogy azon szakaszból, mely szerint az Emke tagjai magyarajku román honpolgárok lehetnek, torolni kell a magyarajku kifejezést. Erre vonatkozólag Iorga volt miniszterelnök, mint közoktatásügyi miniszter, .• kinek resszortjába tartoztak az Emke ügyei, a seminítőszék lD3i december 17-iki ülésén kijelentette, hogy a magyarajka kifejezést fontosnak véli, mert egy magyar kulturegyesület a román alkotmány és a fennálló törvények szerint csak magyar tagokat vehet fel. Erre nézve az előadó megjegyezte, hogy kivételes ebetekben szó lehet arról, hogy olyan rom ín nemzetiségű egyéneket, akik feltűnő nagy áldozatot hoznak az egyesületért, tisztelőt béli,tagoknak válasszanak meg, aminthogy! h-scnló esetre példa van az Astra magyar éra aiatti tört‘hétben is, amikor gróf Csáky és Kecskéméi h.y Aurél, akik úgy anyagi, mint erkölcsi., téren exponálták magukat a román üulturegyesüietért tagjai lettek annak. Az Emke testületéi egyhangúlag kimondották, hogy ragaszkodnak a magyarajku ki fejezeshez s újabb beadványt intéznek a tör-' 'én'.székhez, abban az irányban, hogy ismerje el az alapszabálynak ezt a fontos kitételét, ak- nól is. inkább, mivel a törvényszék részéről seemmiíeie tétéle* lörvéuy nem idézhető a magyarajku .kifejezés el utasításánál. Ezután az egyesület vagyoni állapotáról szóló jelentést tárgyalták, amely bizony mindenkiben szomorú érzéséket keltett, j Az Emke négy- és félmillió aranykoronát kitevő vagyonát megsemmisítette a hanikölesön, karjiuézer holdat kitevő minfagazdaságát a rajtafekvő nagyszerű épületekkel és felszerelésekkel együtt, melyek összértéke minimálisan 200 millió lejt tett ki, ţz agrárreform folyamán teljesen kisajátították s összesen kétmillió lej kártérítést ítéltek meg az egyesületnek járadékpapirokban, amelyek uek reális értéke ötszázezer lejt tesz ki. 192h óta azonban még semmit sem,' sikerült megkapni ebből az összegből sem az egymást követő kormányoktól. Maradt még ezek után egymillió lej az Elnkének, amely azonban több kolozsvári és vi d.éki bank fizetésképtelensége folytán egyelőre holt tökét képez. Sándor József előadó, aki (ifi éve visel tisztségeket az Elükénél s akinek szerződése szerint egyetemi tanári fizetésnek ípegfc lelő járandóságai kellene legyenek, hosszú evek óta semmit sem veit fej az egyesülésitől, bog; a kishivatalnokok fizetését fedezni •tudjuk, százezer fejt adott apránként a saját zsebéből ezek re a terhekre. A tagok sajnos, annyira megereztek a gazdasági válságot,-hogy a legjobb akarat; mellett sem tudják anyagilag támogatni az egyesületet. . ... A választmány és közgyűlés megindultam vette tudomásul a vagyoni helyzetről szóló jelentést s megbizta az elnökséget, hogy tartson ki továbbra is. > .. Az algyógyi földműves-iskola évek óta húzódó ügyébeu elhatározó lépésre szánta el magát az egyesület. Egyhangúlag kimondották, bog - az uj kormányhoz is. benyújtsák az iskola ügyében szerkesztett emlékiratot azzal,_ liogyh'- ez év folyamán nem szolgáltatnak igazságot az Émkének, úgy felfüggesztik eddigi elvüket .,la Bucureşti si nu la Geneve“ ^Bukarestben és nem Genfben). amely jelszót Madgearu Virgil volt földművelésügyi minisztertől fogadták él és n Népszövetséghez fognak löá'tlulni jogos panaszukkal. Ez a romániai ma- "varsáé egyetlen földműves iskolája, amelyet szakértők 23,lTx.Sűö lejre becsültek, s amelyért atf ingóságok teljes mellőzésével 500.000 lej értékkötvényt mai árfolyam szerint 125.900 lejt ítéltek meg. A testületek tudomásul vették Taplóczai Lázár László földbirtokosnak, az erdélyi magyar szülöanyákat segélyező alapítólevelét, amelynek értelmében már eddig 300 anyának szolgáltatott ki segélyt az egyesület, öli vei az alapi tőiével némely pontja magyarázatra szorul. bizottság fogja tiszté ni ezeket a pontokat. Szomorú eseménye volt a gyűléseknek az Emke iroda lakásügye. Az egyesület 1907, tehát negyed század óta bérli Magyar ucca 44. kzám alatti helyiségeit, amelyikből azonban folyó év október 31-éig ki,kell költöznie. A választmány kimondotta a költözködést s esetleg hu a viszonyok engedik a mostani olcsó házel- édások közepette kedvező feltételek mellett egy szerény ingatlan vételre adott utasítást az irodának. A mostani helyiségekért a kamatos kamatokat nem számítva 1.159.000 lejt fizetett az Emke, a miből állandó hajlékot lehetett volna szerezni az egyesületnek. A folyó ügyekre térvén, tudomásul vették Beregszászy László főpénztárnok nyugalomba- vonulását. akinek ügykörét Sándor József vállalta magára. A kormány^ukás megmentette közönségét a sokmilliós városi Kolozsvár bankóktól A pénzügyminisztérium kitiltotta a forgalomból a bonokat 8—10 millió lej összegű értéktelen papiros maradt volna a polgárság nyakán (Kolozsvár, junius 4.) A Iorga-kormány városi interimárjai pénzhelyettesítő bobokkal akarták elárasztani a közönséget. A mostani gazdasági anarchiában még az hiányzott volna, hogy a nagyvárosok közönségét ezekkel a sokféle ,.s?,ükségpénz“-ekkel becsapják. A kolozsvári városi interimárbizottság is ki akart adni nyolcmillió lej értékben városi bonokát. Szász- iejesckeí, húsz cs ötlejes papirosokat akart úgy forgalomba hozni, hogy a város mindenkinek ezekkel fizetett volna, azzal a kötelezettséggel, hogy három hónap alatt pénzzel, névértékben beváltja. A Magyar Párt kolozsvári .tagozatának elnöki tanácsa idejében tiltakozott az interim árúak a terve ellep., mert nyilvánvalónak látszott,- hogy ezek az interiípár-bankók a közönségnek a nyakán maradtak volna. A teljesen felelősség nélkül dolgozó interimárnak nem lehet, ellenőrizni a gazdálkodását és még azt sem lehetett volna tudni, hogy tényleg nyolcmillió összeg erejéig ontották volna-e ki ezeket a papirosokat. Az interimárnak ez a terve többek között igen jó nyomdai üzletnek is Ígérkezett, mert ezeknek az ilyen bonoknak a nyomása hatalmas összegekbe kerül, de ezen felül a hamisításnak tág tere nyílik. Azonban egy ilyen felelőtlen interimar egyáltalán nem garancia arra, hogy a vállalt köte- j lszettséget teljesíteni fogja és nem kell nagy 1 okosság annak a megállapításához, hogy haFEL ÁRON! elsőrangúan fest? tisztit ruhákat CZINK,CUIJ rom hónap múlva a város 8—10 millió lejt sem miképpen §>em tud kifizetni. Tehát i bonok beváltása egyáltalában nem látszott valószínűnek, viszont az interimárnak nincsen olyan felelőssége, mint a városi tanácsnak. Eltekintve attól hogy a közönség bizalma nem ajándékoz meg Bornemisa-bankokat forgalmi értékkel, rnosl kiteszik az interimárt s a közönség maradt volna a papirosokkal, amiknek perelhetné az éltekét. Hogy ez igy van, azt most kétségtelenné te- zi az a pénzügyminisztériumi rendelet, ami Bukarestből érkezett. A rendelet megállapítja hogy a városi hónok kibocsátása törvényellenes a közigazgatási törvény 442—443. szakaszaiba ütközik s a hatóságoknak mindenütt kötelességük ezeket letiltani. Eddig csak a gyergyószentmiklósi interimái kibocsátott bonjairól van tudomása a pénzügy, minisztériumnak s külön utasította a Csíkszeredái pénzügyigazgatóságot, hogy a hónoknak a forgalomból kitiltásáról gondoskodjék. A korménybukás idejében következett be mert lehetséges, hogy csak ez akadályozta meg a kolozsvári városi interimárt a hónok papiros- tömegeinek a kibocsátásában. Hány szegén? embefnek veszett volna oda minden keresete és hány kolozsvári család érezné magát súlyosan becsapva. Egy sereg polgárt tönkretettek volna, —o—
