Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-06 / 128. szám

KuznUjsm XV. ÉVF. 123. SZÁM. 100 % SZÉLES V HE CHINE LEI 98 CLUJ, CAL. REG. FERDINAND 9. g (volt J ado vies Lázár üzlet). | Az Emke közgyűlésén Sándor József megható szavakkal ecsetelte, hogy miként omlott össze az egyesület minden vagyona (Kolozsvár, junius 4.) Szombaton .egymás után tartotta meg üléseit az Emke igazgató- tanácsa, választmánya, és végül a közgjyülés az egyesület magyaruccai helyiségében. Örvende­tes jelenség, hogy mindhárom testület ülésén nagy számban jelentek meg a tagok, akik tanú- jelét nóták annak, hogy a súlyos problémák, melyek az Emkét foglalkoztatják s életbevágó­an "fontosak, az egyesület további sorsára szá­mukra is fontossággal birnak s egyben azt is bizonyították, hogy kitartanak az erdélyi ma­gyarság ezen jelentős munkát végző s nagy múltra visszatekintő tömörülése mellett. Mindhárom testület ülésén Béldi Kálmán gróf elnök foglalta el az elnöki széket és Sán­dor József szenátor, tiszteletbeli alelnök főtit­kár látta el az előadó teendőit, ügy az igazgató­tanács, mint a választmány és közgyűlés élőit ugyanazok a kérdések voltak napirendre tűzve s az egyes fórumok egyhangú határozatokéi ••hóztak a kérdésekben. Mindenekelőtt az alapszabályok ügyét tár­gyalták le. Az egyesületnek még van a jogi személyisége, meg vannak a jóváhagyott alap­szabályai. . Aa alapszabályoknak csupán egy pontja van függőben. Ugyanis-a kolozsvári törvényszék elrendelte, hogy azon szakaszból, mely szerint az Emke tagjai magyarajku román honpolgárok lehet­nek, torolni kell a magyarajku kifejezést. Erre vonatkozólag Iorga volt miniszterelnök, mint közoktatásügyi miniszter, .• kinek resszortjába tartoztak az Emke ügyei, a seminítőszék lD3i december 17-iki ülésén kijelentette, hogy a magyarajka kifejezést fontosnak véli, mert egy magyar kulturegyesület a ro­mán alkotmány és a fennálló törvé­nyek szerint csak magyar tagokat ve­het fel. Erre nézve az előadó megjegyezte, hogy ki­vételes ebetekben szó lehet arról, hogy olyan rom ín nemzetiségű egyéneket, akik feltűnő nagy áldozatot hoznak az egyesületért, tiszte­lőt béli,tagoknak válasszanak meg, aminthogy! h-scnló esetre példa van az Astra magyar éra aiatti tört‘hétben is, amikor gróf Csáky és Kecskéméi h.y Aurél, akik úgy anyagi, mint erkölcsi., téren exponálták magukat a román üulturegyesüietért tagjai lettek annak. Az Emke testületéi egyhangúlag kimon­dották, hogy ragaszkodnak a magyarajku ki fejezeshez s újabb beadványt intéznek a tör-' 'én'.székhez, abban az irányban, hogy ismerje el az alapszabálynak ezt a fontos kitételét, ak- nól is. inkább, mivel a törvényszék részéről seemmiíeie tétéle* lörvéuy nem idézhető a ma­gyarajku .kifejezés el utasításánál. Ezután az egyesület vagyoni állapotáról szóló jelentést tárgyalták, amely bizony min­denkiben szomorú érzéséket keltett, j Az Emke négy- és félmillió aranykoro­nát kitevő vagyonát megsemmisítette a hanikölesön, karjiuézer holdat kitevő minfagazdaságát a rajtafekvő nagy­szerű épületekkel és felszerelésekkel együtt, melyek összértéke minimálisan 200 millió lejt tett ki, ţz agrárreform folyamán teljesen kisajátították s összesen kétmillió lej kártérítést ítéltek meg az egyesületnek járadékpapirokban, amelyek uek reális értéke ötszázezer lejt tesz ki. 192h óta azonban még semmit sem,' sikerült meg­kapni ebből az összegből sem az egymást kö­vető kormányoktól. Maradt még ezek után egymillió lej az Eln­kének, amely azonban több kolozsvári és vi d.éki bank fizetésképtelensége folytán egyelőre holt tökét képez. Sándor József előadó, aki (ifi éve visel tisztségeket az Elükénél s akinek szer­ződése szerint egyetemi tanári fizetésnek ípegfc lelő járandóságai kellene legyenek, hosszú evek óta semmit sem veit fej az egyesülésitől, bog; a kishivatalnokok fizetését fedezni •tudjuk, száz­ezer fejt adott apránként a saját zsebéből ezek re a terhekre. A tagok sajnos, annyira meg­ereztek a gazdasági válságot,-hogy a legjobb akarat; mellett sem tudják anyagilag támo­gatni az egyesületet. . ... A választmány és közgyűlés megindultam vette tudomásul a vagyoni helyzetről szóló je­lentést s megbizta az elnökséget, hogy tartson ki továbbra is. > .. Az algyógyi földműves-iskola évek óta hú­zódó ügyébeu elhatározó lépésre szánta el ma­gát az egyesület. Egyhangúlag kimondották, bog - az uj kormányhoz is. benyújtsák az iskola ügyében szerkesztett emlékiratot azzal,_ liogyh'- ez év folyamán nem szolgáltatnak igaz­ságot az Émkének, úgy felfüggesztik eddigi elvüket .,la Bucureşti si nu la Geneve“ ^Bukarestben és nem Genfben). amely jelszót Madgearu Virgil volt földművelésügyi minisz­tertől fogadták él és n Népszövetséghez fognak löá'tlulni jogos panaszukkal. Ez a romániai ma- "varsáé egyetlen földműves iskolája, amelyet szakértők 23,lTx.Sűö lejre becsültek, s amelyért atf ingóságok teljes mellőzésével 500.000 lej ér­tékkötvényt mai árfolyam szerint 125.900 lejt ítéltek meg. A testületek tudomásul vették Taplóczai Lázár László földbirtokosnak, az erdélyi ma­gyar szülöanyákat segélyező alapítólevelét, amelynek értelmében már eddig 300 anyának szolgáltatott ki segélyt az egyesület, öli vei az alapi tőiével némely pontja magyarázatra szo­rul. bizottság fogja tiszté ni ezeket a pontokat. Szomorú eseménye volt a gyűléseknek az Emke iroda lakásügye. Az egyesület 1907, te­hát negyed század óta bérli Magyar ucca 44. kzám alatti helyiségeit, amelyikből azonban folyó év október 31-éig ki,kell költöznie. A vá­lasztmány kimondotta a költözködést s esetleg hu a viszonyok engedik a mostani olcsó házel- édások közepette kedvező feltételek mellett egy szerény ingatlan vételre adott utasítást az iro­dának. A mostani helyiségekért a kamatos ka­matokat nem számítva 1.159.000 lejt fizetett az Emke, a miből állandó hajlékot lehetett volna szerezni az egyesületnek. A folyó ügyekre térvén, tudomásul vették Beregszászy László főpénztárnok nyugalomba- vonulását. akinek ügykörét Sándor József vál­lalta magára. A kormány^ukás megmentette közönségét a sokmilliós városi Kolozsvár bankóktól A pénzügyminisztérium kitiltotta a forgalomból a bonokat 8—10 millió lej összegű értéktelen papiros maradt volna a polgárság nyakán (Kolozsvár, junius 4.) A Iorga-kormány vá­rosi interimárjai pénzhelyettesítő bobokkal akarták elárasztani a közönséget. A mostani gazdasági anarchiában még az hiányzott volna, hogy a nagyvárosok közönségét ezekkel a sok­féle ,.s?,ükségpénz“-ekkel becsapják. A kolozs­vári városi interimárbizottság is ki akart adni nyolcmillió lej értékben városi bonokát. Szász- iejesckeí, húsz cs ötlejes papirosokat akart úgy forgalomba hozni, hogy a város mindenkinek ezekkel fizetett volna, azzal a kötelezettséggel, hogy három hónap alatt pénzzel, névértékben beváltja. A Magyar Párt kolozsvári .tagozatá­nak elnöki tanácsa idejében tiltakozott az inte­rim árúak a terve ellep., mert nyilvánvalónak látszott,- hogy ezek az interiípár-bankók a kö­zönségnek a nyakán maradtak volna. A telje­sen felelősség nélkül dolgozó interimárnak nem lehet, ellenőrizni a gazdálkodását és még azt sem lehetett volna tudni, hogy tényleg nyolc­millió összeg erejéig ontották volna-e ki ezeket a papirosokat. Az interimárnak ez a terve töb­bek között igen jó nyomdai üzletnek is Ígérke­zett, mert ezeknek az ilyen bonoknak a nyomása ha­talmas összegekbe kerül, de ezen felül a hamisításnak tág tere nyílik. Azonban egy ilyen felelőtlen interimar egyál­talán nem garancia arra, hogy a vállalt köte- j lszettséget teljesíteni fogja és nem kell nagy 1 okosság annak a megállapításához, hogy ha­FEL ÁRON! elsőrangúan fest? tisztit ruhákat CZINK,CUIJ rom hónap múlva a város 8—10 millió lejt sem miképpen §>em tud kifizetni. Tehát i bonok beváltása egyáltalában nem lát­szott valószínűnek, viszont az interimárnak nincsen olyan felelős­sége, mint a városi tanácsnak. Eltekintve attól hogy a közönség bizalma nem ajándékoz meg Bornemisa-bankokat forgalmi értékkel, rnosl kiteszik az interimárt s a közönség maradt vol­na a papirosokkal, amiknek perelhetné az él­tekét. Hogy ez igy van, azt most kétségtelenné te- zi az a pénzügyminisztériumi rendelet, ami Bukarestből érkezett. A rendelet megállapítja hogy a városi hónok kibocsátása törvényellenes a közigazgatási törvény 442—443. szakaszaiba ütközik s a hatóságoknak mindenütt kötelessé­gük ezeket letiltani. Eddig csak a gyergyószentmiklósi interimái kibocsátott bonjairól van tudomása a pénzügy, minisztériumnak s külön utasította a Csíkszere­dái pénzügyigazgatóságot, hogy a hónoknak a forgalomból kitiltásáról gondoskodjék. A korménybukás idejében következett be mert lehetséges, hogy csak ez akadályozta meg a kolozsvári városi interimárt a hónok papiros- tömegeinek a kibocsátásában. Hány szegén? embefnek veszett volna oda minden keresete és hány kolozsvári család érezné magát súlyosan becsapva. Egy sereg polgárt tönkretettek volna, —o—

Next

/
Thumbnails
Contents