Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-05 / 127. szám

hurrtiJp.tr. XV. SVF. 127. REAM. ERDÉLYI GAZDA Bovstveeetö: TOROK B^IXNT, as EGE atkám. Az odviisi búzaminőség- verseny eredméBvsi L Amikor az cdvoel ttnanenaesitö gazdaság a verseny feltételeit a ráült ősz folyamán közzétette, úgy volt megállapítva, bogy a verseny eredményét C6al: junius havában fogja nyilvánosságra hozni, miután a bekül­dött minták fajbaaaonoeaága az ellenőrzés végett vetett próbaparcellák utján minden kétséget kizáró módon bebizonyul, A Maros áradása azonban ezeket a parcellákat a többi cdvoel búzákkal és a tenyészkerttel együtt csak­nem teljesen tönkretette. A gazdasag 10 napig víz alatt állott, a növényzetet a víz hol kimosta, hol beiszapclta. Ceak hírmondónak maradt egy-egy emelkedettebb fol­ton néhány fejlődésében elmaradt búzaszak Ezek után az idén Odvosoc nem fog búzavetőmag teremni. Szerencsére a sáfrányai szaporító telepet, ahol a 166-os és 241-es fajtákat szaporítjuk, nem ért» káro­sodás, úgy, hogy a vetomagforgalmazás az idén sem fog teljesen szünetelni. Ilyenfonnán nincsen miért a versenyeredmények közlését és a kolozsvári Növénynemesitő Intézet letét­jében levő dijak kiutalását tovább függőben tartani. A versenyre összesen 66 buzaminta érkezett be. Ezeknek megoszlása buzafajták szerint a következő: Odvosi 3-as sz. 8. minta, odvosí 116-os sz. 6. minta, •odvosi 116-os sz. 10. minta, odvosi 156-os sz. 24. minta, eivosi 241-es sz. 7. minta, odvosi különféle 4. minta (bizonytalan fajtájú és keverék). Nem odvosi fajtájú búzák 7. minta. Összesen 66. minta. A minták legnagyobb részét (36 mintát) az aradi mező gazdasági kamara küldte be a megyei kisgazdák terméséből. A többi 30 mintát a gazdaság közvetlen vetőn, ig-vevői küldték, Ar:td-, Bihar-, A.-Fehér-,*Kiekü küllő-, Kolozs- Szilágy-, Udvarhe'vmegyékböl. B4r a verse-y eredeti beállítása szerint az odvosi fajták közül csak a minőt égfajták vehettek részt mégis feldolgoztuk a beérkezett többi fajtákat Is, hogy ezáltal a mlaöségfajták fölénye újból megállapítást nyerjen. Azok közül az idegen nemesitésü minőségfajták kö­zül, amelyek vidékünkön a legismertebbek (Sămânţă 117-es, bán kút i 5-ós, 1201-es és HS^as) nem kaptam paaintát így tehát ez a verseny az odvosi fajtáknak egymásközti minőségi versenyének tekintendő. A laboratóriumi feldolgozás a következő módon történt. Először is megállapítottuk a mintáknak tetszetős­ségéi, a bennók levő II. oszt. szemek százalékát és a IH- suiyt. Utóbbit a Brauer-féle, kis mennyiségekre alkal­mas készülék segítségével. Ezek a vizsgálatok nem voltak kihatással a min­ták minőségi osztályozására és csak a végső osztályo­zás alkalmával, amikor a 66. minta minőségi sorrendje került megállapításra, vettek részt a helyezésben, ami­kor több, azonos minősítést nyert mintát kellett rang­sorba állítani, Ezután került vizsgálatra. December 14—16-án a mintákból 40—40 gr-ot egy torösás laboratóriumi malmon ás egy közönséges mák- tíaralŐD többszöri áteresztéssel és szitálással, 65 száza­sor a tulajdonképpeni minőség lék arányú klorles mellett finom lisztté őröltünk. Ez' tz anyagot január 14—18-án téaztalyukasztási és siker :z3gálatnak vetettük alá. \ tésztalyukasztás a Rejtő-féle műszer elvei sze tint megkonstruált saját, egyszerű műszeremmel tcu Lent, amelyet 1928-ban a gazd. kiállítás alkalmával Ko­lozsvárott is bemutattam gazdatársaimnak és amely nek részletes ismertetését a Budapesten megjelenő Mezőgazdasági Kutatások 1930. évi 10. számában közöl­tem. Ezzel a műszerrel a vizsgálati lisztekből készült i8 mm. vastag tésztareieget átlyukasztván, az ehhez szükséges erőnek nagyságát és változásait számszerűen lehet kifejezni és a számadatok fslhasznála iává! meg szerkeszthetjük a lisztek u. n. lyukasztasi diagramjait. A diagramok két lényeges mérete: hosszúságúk é3 s kózéphosszban mért szélességük. Minél hosszabb és kar­csúbb egy diagram, annál nagyobb minőségi értékre enged következtetni. Ilyenformáit, ha a hosszúságot e szelességgel elosszuk, egy számot nyerünk, amely a mi­nőségi értéknek legegyszerűbb kifetezöje. A mellékelt ábrán néhány ilyen diagramot mulatói be. A közöttük levő különbség szembeötlői. Az első. hosszú, karcsú, alsó szakaszán homorú diagram egy igen jó lisztről készült, az utolsó, rövid, domború egy rosszmlnöségü liszt „jellemrajzát“ adja. Ezzel a lyukasztás! értékeléssel kiválasztottuk a legjobb mintákat. De biztonság okáért egyúttal az Ö3Z- szes nünták sikértartalmát is meghatároztuk és a síké vek minőségét a szokásos szubjektív módon megálla­pítottuk. Ezzel a sikérvizsgálati módszerrel is rang­sorba állítottuk a mintákat olyanformán, hogy azok si- kérmennyiségük alapján O-tól 10-ig terjedő, sikérminö- üégük alapján pedig 1-től 10-ig terjedő értékszámekat .aptalc Ezeknek szorzata képezte a minták második osztályozásának alapját. )> az osztályozás azon az elgondoláson épül fel, í.ogy egy olyan buza, amelynek nedves sikértartalma 10 száza ek, kétszer olyan minőségű értékű, mint egy másik, amelyben csak 20 százalék ugyanolyan minó- ,egu siker van. Mind a két osztályozási rendszert úgy állítottam be, hogy egy O-tól 100-ig terjedő értékskálán mutassak. ki a minták értékhelyét. A két rendszer használata nem adott tökéletesen egybevágó eredményeket, de a fajták sorrendjét egyes kivételektől eltekintve, elég jól megmutatta. Azokat a mintákat, amelyek ilyen kivételeket ké­peztek és az első módszer eredményével szemben, je­lentékeny előnyhöz jutottak, szintén az „elitmintak- hoz" csatoltuk. Ilyenformán 17 minta került a döntő vizsgalatra. Kubelik négyszázmillió lejei hegedült össze életében és mégis rosszul Hegedűje eladásával akarja magái szanálni a nagy művész „A sok millió, amii megszereztem, az én müvem volt, hogy ezt a vagyont elvesztettem, azonban nem ne ért hibám“ (Prága, junius 3.) Ján Kubelik a napokban érkezett vissza legutóbbi turnéjáról Prágába és prágai tartózkodását arra akarja felhasz nálni, hogy pénzügyeit hozza rendbe. Ezután Bécsbe utazik, ahoi a hegedűművészei: és éne­kerek versenyén a zsűriben fog közremüköoni. A nyár alatt Kubelik Franciaországban több hangversenyt rendez, majd a télre Amerikába teşzi át székhelyét. Kubelik egy prágai lap munkatársa előtt beismerte, bogy művészi pá­lyafutása alatt nem kevesebb, mint negyven millió lejt hegedült össze. Hatalmas vagyonú’ azonban legnagyobb részben ügyetlensége kö­vetkeztében ismét elvesztette. Esztendőkön ál állandóan ráfizetett arra a rossz tulajdonsá­gára, hogy vakon hitt az emberekben. Mialatt a háború idejében Ausztráliába ment turnéra felesége eladta bytcicai birtokát, amely bárom millió osztrák korona kölcsönnel volt megter­helve. A birtokot egy szlovák bank vette meg. amely kötelezte magát arra, hogy _ a kölcsön ötren százalékát, ki fogja egyenlíteni HEOOttSIW-T az AUTÓBUSZ Ili Auí©«Transport S. A. Auta-Modern S, A. leszállitott, nyár? tarifája: CíaJ-Gheria Cínj-DeJ Cl ujj -Bistriţa Cluj—Tg.*M ures Cluj—Reghin (cur-ret our uear-retour tour-retour tocr-retour tour-retour 90-— 120*— 25CV— 3C0*— 320'­CluiróS indui Nyári menetrend Clujra Indul vlsssa reggel délután reggel délután 6 3 C!uj—Moci—Sarma?«!—Tff.-Mureş 6 3 4 Cluj—Moci—Sarmasul—Reghin 5.45 6 Cluj—Moci—Satrmasul-Mare 6 6 4 Cluj—Gherla—Bej—Bistriţa 6 3 12 6.30 Cluj—Gherla—Dej 7.15 2.30 6 Cluj—Panticeu 6 6 Cluj—Bonţida 7 Számozott jegyek cluji jegypénztárunknál elővételben is kaphatók. Telefonon benn­tartott helyeket előjegyzésbe veszünk. Dejről, 3aia-Mare, Sighet, Jibou, Táxgu- TELEFON 155. kapusulóira azonnali összeköttetés. TELEFOA 1»5. Másfélmillió csehszlovák koronát Kubelik a saját zsebéből fizetett ki s ennél a tranzak­ciónál nem vette figyelembe azt a körülményt, ,iogy osztrák koronáról csehszlovák koronára való átszámításról van szó. Hogy az átiratasi illetékeket és az értókemelkedési adót meg le­hessen takarítani, a bank a birtokot parcelláz­ta és Kubelik nevében eladta. Miután Kubelik vonakodott, hogy a földhivatalnak 300.000 ko­rina illetéket fizessen, pörre került a sor. A legfelső bíróság a bank vételi szerződését ér­vénytelennek mondotta ki, mivel előzőleg nem szerezte be a földhivatal hozzájárulását, a ban­kot mint közvetítőt marasztalták el és kötelez­ték, hogy a parcellázásból származó mindenne­mű nyereséget visszafizesse Kubeliknek, A bank erre 550.000 koronát irt Kubeliknak jóvá. De a legnagyobb anyagi ve&zteséget Kube­lik a Burgenlandban fekvő Vöröskő-birtok megvásárlásánál szenvedte el. A Széchenyi gróf tulajdonát képező birtok berendezését és felszerelését Kubelik úgy szerezte meg, hogy Abbáziában levő „Rozália“ ne' ü villáját egy Fait nevű ügyvédnek adta át. A villát Kubelik át is adta Fűit ügyvédnek. Széchenyi azonban elállóit a szerződés perfektuálásától. miután a bútorok le voltak foglalva. Dr. Fűit azután megtagadta a félmillió lira értéket képviselő villa vételárának kifizetését, amire ebből ismét per keletkezett. Hogy a villát megterhelés nél­kül adhassa el, Kubelik egy 110.000 silim gről kiállított váltót irt alá, amelynek megfizetésé­re a bíróság is kötelezte. Az ítélet ellen Kube­lik fellebbezéssel ébt, miután a váltókereset szabálytalanul történt. Végeredményben Kube­lik a vöröskői birtok megvásárlásánál egymil­lió sillingen felül szenvedett veszteséget. Kubelik pénzügyileg a legnagyobb veszte­séget azonban az amerikai értékpapírpiacon szenvedte el. Vagyonának legfőbb része: két hegedű. Az égjük egy Stradivarius, amelyért Kubeliknek 125.000 dollárt ajánlottak fel, de et­től a hegedűjétől emmi áron nem akar meg­válni, a másik pedig egy Guarneri-féle gyárt­mány, amelynek értéke 50—60.000 dollár között mozog. Kubelik ezt a második Hegedűjét bocsátani, áruba, hogy zilált pénzüfyi viszonyait ren­dezze. Nyilatkozatát végül Kubelik a következő szavakkal fejezte be: „Az a sok millió, amit megszereztem, az én müvem volt. Hogy ezt a vagyont elvesztettem, az azonban nem az én hibám,“

Next

/
Thumbnails
Contents