Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-30 / 146. szám

XV. ÉVF. 146. SZÁM. KueMIjskg A nyugdijegységesitésről Irta: Rácz Dezső n. Létminimum és maximális nyugdíj. Ahhoz, hogy egy emberöltőn át végzett szol­gálataink és befizetett járulékaink ellenértéké­tként az állam rólunk öregségünkre gondoskod­jék, el nem vitatható jogunk van. Hogy ez a gondoskodás azonban 60 lejnél kezdődő havi éhenhalási lehetőség és 32.000 lejnél végződő luxus nyugdíj formájában és 631 féle variációban történjék, ez tiszta lehe­tetlenség és ez ellen minden erőnkből tiltakozni i vagyunk kénytelenek. A létminimum ma legkevesebb 3000 lej ha vonta, ami kivétel nélkül minden nyugdíjasnak , megadandó. A maximum 10.000 lej, amelynél nagyobb összegű nyugdíjban senki sem részesülhet, mi­vel ez az összeg a mai viszonyok szerinti tisztes­séges megélhetéshez elegendő. Luxusra pedig a nyugdíjalapból már nem telik. Például, ha az állam az 1932. évi költségve­tésben 4 milliárdnál többet (a mult évi 5027 mil­lióval szemben) nem tud a nyugdijakra előirá­nyozni, úgy a 70.000 nyugdíjas létminimumának biztosításához á 3000 lej, összesen 2100 millió lenne szükséges, mig a fennmaradó rész a kü lönbözetekre fordítható. De hogyan és milyen arányban, mert ez ma­cában foglalja egyúttal a Javasolandó egysége- sités kulcsát is. Most fejest ugrok és kijelentem, hogy az adott helyzetben nem tudok megfelelőbb és igaz­ságosabb megoldást, mint az iskolai képesítés alapján történd egy­ségesítést és pedig oly formán, hogy minden nyugdíjas, 30 évi szolgálat és 4 elemi osztályú tanulmány után havi 3000 lej, 2 gimnáziumi tanulmány után havi 4000 lej, 4 gimnáziumi tanulmány után havi 5000 lej, 6 gimnáziumi tanulmány után 6000 lej. Érettségi-, tanítói oklevél és ha­sonló tanulmány után 7000 lej. Egyetem és más speciális tanulmány után 8—10.000 lej nyugdi­jat élveznének. 10 évi szolgálat után ezen összegek 40%-a ezentúl évenként 3%-os emelkedéssel. Az özvegyi nyugdíj 70% lenne. Férj és feleség csak egy és pedig a maga­sabb nyugdijat élvezhetnék. A nyugdíj összege tekintet nélkül a nyug­díjas lakhelyére, mindenütt egyenlő. Ezen javaslatot a végzett tanulmányok alap jára építettem azért, mert ez az egyetlen pozi­tívum. Aki hosszú éveken keresztül tanult, nyo­morgóit és utolsó bániját is tanulmányainak elvégzésére költötte, hogy ez alapon megfelelő köztisztviselői állást tudjon betölteni, az ilyen, törvényesen előirt képesítéssel bíró nyugdíjas nem kezelhető egyformán az olyan nyugdíjas­sal, aki állását és rangját nem a képesítésének, hanem a szerencséjének köszönheti. A nyugdíjazási eljárás hat kategóriára W- ne leegyszerűsítve, és az esetleg szükséges re­dukciók, vagy emelések, az állami pénzügyek helyzete szerint egyszerűen és minden zavar nélkül volnának foganatosíthatók. Az uj beosztásokat minden pénzügyigazgatö- ság mellé delegálandó bizottság végezné, amely ben részt vennének a vármegyei nyugdíjas egye ,sületek képviselői iS. Ha a nyugdijak összege mindenütt egyenlő volna, megszűnne az a helyzet is, hogy a nyug­díjasok mind a magasabb nyugdijkategóriába tartozó városokban igyekezzenek elhelyezked­ni, ahol alkalmazást keresve rontják az inté- dektuellek amúgy is nehéz kereseti és megélhe­tési lehetőségeit. Egyenlő nyugdíj mellett minden nyugdíjas tetszése szerint választhatná meg lakóhelyét és a kisebb községek felé húzódnának, ahol olcsóbb a lakás és a megélhetés. Ezzel az illető községek társadalmi élete îs fellendülne,, mert emelnék a független közép- osztály számarányát és ezenkívül mint volt köztisztviselőket az állam speciális és közérdekű szolgálatok teljesítésére is felhasználhatná. Fütty a Magyar Színházban Másfélóráig várakoztatta a vigszinházi együttes a kolozsvári közönségetf amely kifütyölte és indulatos szavakkal halmozta el Hegedűs rendezőt, aki bocsá­natkérés helyett megakarta leckéztetni a hallgató­ságot •— A jó előadás lecsillapította a vihart s* a közönség lelkes tapsokkal adózott a kiváló pesti színészeknek (Kolozsvár, junius 28.) Tegnap este mutat­kozott be a kolozsvári közönségnek a budapesti Vígszínház nehány előkelő tagja körül csoporto­sult együttes, amely Hegedűs Tibor, a Vígszín­ház és a budapesti rádió rendezőjének vezetése alatt indult el erdélyi turnéra. A kis társulat­nak előadását természetesen Kolozsvári is. csak úgy, mint Aradon és Temesváron, óriási érdek­lődés várta, amit minden tekintetben megindo­kolt az a körülmény, hogy Toizs Jenő, Makay Margit és Rajnay Gábor lesznek az előadások oszlopai. A Magyar Színház '.ágas nézőtere, amely mostanában vajmi ritkán látott tóit há zat, ebből az alkalomból színűiig megteli elő kelő, lelkes közönséggel, amely féllte órára pon­tosan elfoglalta a helyét. Az előadás kezdete azonban egyre késett. Tiz órakor már türelmetlenkedni kezdett a kö­zönség és ez a. türelmetlenség mind jobban» jobban fokozódott. Negyedtizenegykor már iz- gott-mozgott a zsúfolt színház nagy nézőserege, féltizenegykor a türelmetlenség bosszankodássá, majd felháborodássá fokozódott, háromnegyed- tizenegykor pedig tomboló tapsban törtek ki a várakozók. Valaki felment a színpadra és kö­zölte a nézőtéren történteket a színház igazga­tóságával. Újat nem mondhatott, mert Janovics igazgató éppen olyan izgatott és ideges volt mint maga a közönség. Szólott azonban Hege­dűs Tibornak, a turné rendezőjének, aki nagy nehezen rászánta magát arra, hogy kimegy a függönyök elé lecsillapítani a háborgó tengert. Csodálatosképpen azonban nem önmagát okolta a kellemetlen szituációért, hanem a közönségre haragudott, amiért másfélórás várakozás után nem tetszésének valami módon kifejezést mert adni. Hegedűs éppen akkor lépett a lámpák elé, amikor a közönség felkerekedett helyéről, az­zal, hogy távozik, de előbb visszakéri a pénzét. Hegedűs ur erre indignáiódott hangon leszólt a padsorok közé: — Szép kis fogadtatás! Az amúgy is ingerült közönség erre nem tudott uralkodni magán és dühös szidalmakkal árasztotta el a helyzetet és feladatát félreis­merő turné-vezetőt. Nem akarjuk reprodukálni Naponkénti fog­ós szájápolás OD ÓLLAL,a szép és egészséges fogak alapja Az ODOL ize nagyszerűen üdiiá a gyors egymásutánban elhangzott indulatsza­vakat, amelyek közé éles füttyszók ic kevered­tek, de annyi tény, hogy Hegedűs halálsá riadtan állott a szidalmak záporában és teüetetlenségé- ben mindössze annyit hebegett, hogy az előadás azonnal megkezdődik. A közönség fegyelmezett­ségének dicséretére vall, hogy a történtek alán is elfoglalta helyét és ettől kezdve már minden incidens nélkül folyt az előadás. Az események hiteles ismertetéséhez tarto­zik még az is, hogy a kínos jelenet, sőt mond­juk kmeg nyíltan: botrány oka éppen az a He­gedűs Tibor volt, aki a közönséget akv< ta meg­leckéztetni, igaz, hogy ez a fegyver hátrafelé sült el. Az történt ugyanis, hogy a tegnapelőtt esti aradi előadás után nem a közvetlenül in­duló vonatra helyezte el a társulat tagjait, ha­nem olyan vonatot választott, amelynek Kolozs­várra érkezésének ideje este félnyolc óra. Már ez súlyos hiba volt, mert a szinrekerült- darabot Kolozsvárt nem adták és igy az igazgatóság nem is tehetett előkészületeket a színpadi kel­lékek előállítására. Ráadásul a félnyolcas ér­kezés után Hegedűs még kényelmesen elhajt- tott a szállodába és csak kilenc után ment x színházhoz, ahol érdeklődni kezdett a díszletek és a színpadi berendezés iránt. Az utolsó pilla­natban kellett az igazgatói irodából a színpadra vinni néhány bútort és csak sebtiben állíthatták be a színpadot. Ráadásul ugylátszik a társulat egyes tag­jai sem voltak tisztában az előadás kezdetével, mert csak féltiz felé szállingóztak be a színház­ba s egyiknek-másiknak csak ekkor jutott eszé­be, hogy a ruháját ki kell vasáltatnia. Objektíve meg kell azonban állapítani, hogy a közönség türelmetlensége hamarosan lelohadt, minél tovább haladt az előadás. Már az első felvonásban nyiltszini tapsok harsantak fel és ezek a tapsok később csak fokozódtak. A ko­lozsvári közönség, amely ezúttal sem ’-agadta meg magát s amelyről köztudomású, hogy sze­reti a jó színházat, hamarosan megbocsájtctta a másfélórás várakoztatást és a megleekézte- tést és önfeledten tapsolt a budapesti műrészek­nek s velük együtt Hegedűs Tibornak, akírek letagadhatatlan érdemei vannak a sikerben. A jövőre nézve azonban bizonyára meg fogja je­gyezni ő is, hogy nem lehet a véletlen esélyek­re bízni egy társulatot és azt a közönséget, amely keserves garasait,, amellyel v jegyét meg váltotta, talán a szájától vonta el. Főleg pedig azt kell megtanulnia a rendező urnák, hogy két órával az előadás előtt egy idegen városban nem lehet a város nevezetességeinek szemléle­tébe elmerülni, hanem kutyakötelessége ilyen­kor a színházba rohanni és mindent elkövetni, hogy az előadás pontos időben megkezdődhes­sék.^ ^ -... ­— Budapest Komárom között megnyílik a rendszeres villamos vasutforgalom. Budapest­ről jelentik: Budapest Komárom között julius tizedikén indul meg a rendszeres villamos va­sutforgalom. A megnyitásra külföldről is sok érdeklődő jelentette be megérkezését. A vona­lon már most is naponta futnak a próbajára­tok, kielégítő eredménnyel. Ha ez a kisérlet be­válik, akkor a közeljövőben Magyarország több vonalát elektrifikálni fogják. IGYÉK AZUG A SÖRT!!

Next

/
Thumbnails
Contents