Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-30 / 146. szám
Cluf-K.oloat»vár, 1932. funiU3 30. vlaelőház BUDA PEST Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 l«l. ORSZÁGOS magyarpArti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatall telefon: 508, 6.94 XV. évfolyam $ 146. szám Előfizetés Magyarországom Egyévre 50 Pengó, félévro 25 Peng5, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. H Hexner-pőr A kolozsvári Ítélőtáblának a Hexner-porben kimondott Ítélete birói döntést tartalmaz egy olyan fontos kisebbségi kérdésben, amit csak politikával foglalkozó, de politikusnak egyáltalában nem nevezhető elvakult sovének tehettek kérdésessé. A birák, a fennálló törvények hivatásos alkalmazói nem hoztak ugyan felmentő Ítéletet, de leszögeztek egy fontos megállapítást: nem lehet büntetni azt, hogy egy zsidó magyarnak vallja magát s nem lehet izgatásnak minősiteni azt, ha valaki arra hivja fel nyilvánosan a zsidókat, hogy vallják magukat magyaroknak. Az Ítélet, amely pénzbüntetést állapit meg, a felhivás tényében nem lát semmi törvényelleneset, a felhivás kifejezései között talált olyant, amelynek kifejezési módjára, illetve az ügy lényegére nem vonatkozó állítására mondotta ki a büntetést. A birói döntés historikumához hozzátartozik^ az is különben, hogy a törvényszéki ítélet indokolása is leszögezi: joga volt magyarérzésü zsidó polgártársait arra szólítani fel, hogy a névszámláló ivén magyaroknak vallják magukat. A táblai ítéletben a bíróság megtisztította a kérdést azoktól a riasztó homályosságoktól, amibe a vád és annak hatásai burkolták. A Colfescu ügyész vádjainak komplexuma, amikkel általánosságban a magyar kisebbséget és annak sajtóját illette, jogerős birói Ítéletekben fogja majd a végleges minősítést megtalálni. Ezekhez nem szólunk hozzá addig. Foglalkozzék velük az illetékes bíróság, mi haladunk a magunk utján s nyugodt lelkiismerettel várjuk az ítéletet, mint ahogyan nem lehetett kétségünk az úgynevezett névelemzésről mondott elvi jelentőségű feisőbirósági itéletmondás- ban sem. Annak idején az Averescu—Gcga-kor- mány egy rendelete tette volt hivatalossá azt az álláspontot, hogy vallásfelekezeti és névelemzési alapon egyesekre s népcsoportokra hatóságilag rá lehet kényszeríteni olyan nemzetiséget, amilyent az illetők nem vallanak magukénak. Az a népszámlálási rendelet, amelynek végrehajtási idejéből eredt a Hexner-pör, már hivatalosan és nyíltan elismerte mindenkinek' a hovatartozandósági szabadságát, a végrehajtóközegek azonban a rendelet ellenére a nemzetkiosztó kényszert alkalmazták. Olyan állam nincsen, amely törvénybe foglalná a névelemzóst, a fajhoz, nemzetiséghez való hatalmi sorozás kényszerét. Mert ha törvényt hoznának arról, hogy a Duna folyása ezentúl felfelé haladjon, az öreg Duna éppen úgy nem tudná respektálni, mint ahogyan a magunkon viselt sajátságok alapján vállalt magyarságunkat nem lehet parancsszóval nem létezőnek tekinteni. A zsidó felekezetekhez tartozó magyarokra rá lehet kényszeríteni a külső életkörülmények sokféle jelenségeit, de nemzeti hovatartozásuk hitét nem lebet megváltoztatni, mert az a lélek belső integritásának határai közé tartozik. Emberekből ki lehet oltani az életet, de a lelkek kicserélésére kiadott vezényszónak minden dörgedelmessége is hiábavalóan omlik össze a lclekintegritás határának áttör- hetetlen sziklafalán. Minden országnak a legelemibb ^ szabadságjogai közé tartozik az az egyéni jog, hogy mindenki olyan nemzethez tartozik, amilyennek vallja magát. Ezt nem az országok adják polgáraiknak, hanem az egyetemes világrendben kitisztult általános emberi jogok elismert szabadság joga s igen kis pontok az erdélyi népszámlálási biztosok ahhoz, hogy ezen változtatni tudjanak. Ezért nincsen a törvénykönyveknek névelemző paragrafusuk s amit a törvény a polgárság számára tiszteletLassan, de viharosan indái a választási propaganda A regátban mindennap vannak verekedések — Iorga fegyverrel fenyegeti a támadó korteseket — A szászok a kartellben A népszövetségi biztosak Eomáoia pénzügyi apparátusának átszervezését tanulmányozzák A választási mozgalom még nem indult) meg teljes erővel az egész vonalon, de már kezd lassan és sok helyütt viharosan kibontakozni. A Magyar Párt jelöltjei már szétmentek a különböző megyékbe, ahol a megyei központokban megtették az előkészületeket a mozgalom tervszerű lebonyolítására. A többi pártok is, még csak az előkészületeket tették meg, de igen sok párt s maga a kormánypárt sincs még egészen készen a jelölésekkel. Bukaresti híreink a következők: A köztisztviselők a választáson. A belügyminiszter rendeletet adott ki, mely szerint azokat a köztisztviselőket, akik a választási törvények vagy rendeletek ellenére járnak el, szigorú büntetésben részesülnek. Manin és Vaida Kolozsváron. Maniu Gyula Kolozsvárra utazott. Egy későbbi vonattal Vaida miniszterelnök, Tilea államtitkár és dr. Buteanu kabinettirodai igazgató társaságában utazott Kolozsvárra, ahol fogadtatást rendeznek. A palota előtti tüntetés. Egy az udvarhoz közelálló személyiség a következőket jelentette ki a Luptának: — Rendkívül meglep annak a ténynek, hogy Őfelsége végignézte a nemzeti-parasztpárt felvonulását és fogadta a lelkes tömeg hódolatát, a kommentálása és interpretálása bizonyos sajtóorgánumok részéről. Nem egyszer láttam Ferdinand királyt, amikor az uralmon levő párt hasonló demonstrációit megtekintette és fogadta. De ez természetes is. A király mindig bizalommal van kormánya iránt, ha nem volna, úgy már nem is lenne az kormányon, tehát ama párt iránt is bizalmat érez, amely a kormányt adja. Éppen az ellenkezője volna szokatlan, ha az uralkodó egy ellenzéki párt hasonló mani- fesztációját nézné végig, mert ezzel kormánya iránti bizalmatlanságára adna kifejezést. Iorga fegyvert ad az lazultál! volt államtitkár kezébe Azzal a táviratváltással kapcsolatban, amely Iorga és Vaida miniszterelnök között Munteanu Pamnic Iorga-párti volt államtitkár bántalmazása miatt folyt le, Iorga azt az utasítást adta párthiveinek, hogy vásároljon fegyvert és ha hasonló választási incidense lesz, védje magát. A Lupta most felteszi a kérdést: mi lett volna, ha a Iorga-féle választások idején az akkor bántalmazottak követték volna Iorga mostani tanácsát és fegyverrel támadtak volna reá a Iorga-féle szavazókra és kortesekre. Összeverekedett a korteshad. Tegnap este Ploestiben egy Lupu-párti kortesekkel telt teherautó állt egy vendéglő előtt. Egy nemzeti-parasztpárti kortes letépte az autón levő választási plakátot, mire általános verekedés támadt, aminek a rendőrség vetett véget. Goga kihallgatáson. Goga Octavian tegnap kihallgatáson volt a .királynál. Az audiencia után kijelentette egy újságírónak, hogy nem panaszkodni ment a királyhoz, hanem közölni kívánta az ország politikai életében a legutolsó két hét alatt beállott változásokról az impresszióit. A feloszlatott tanácsok tagjai szenátorokat választanak. Stere a Dimineaţa tudósítójának kijelen- j tette, hogy a választások kiírásának alkotmá- i nyos volta iránt kétségei vannak, azonban teljesen osztja a kormány álláspontját, mely szerint a Iorgáék által feloszlatott községi és megyei tanácsok választott tagjai szavazati joggal bírnak a községi szenátorválasztásra. Ezzel a kérdéssel foglalkozott egyébként a tegnapi miniszter- tanács is és ennek alapján a belügyminiszter megtette az intézkedéseket, hogy a választási irodák kiszolgáltassák a volt megyei és községi tanácsoknak a szenátorválasztásra jogosító szavazólapokat. A szászok a kartellistán. A nemzeti-parasztpárt és a szászok közötti megállapodás alapján a németek a kormány- párti listákon a következő helyeket kapták: Brassóban, Nagyszebenben, Besztercenaszódon a második, Kisküküllőben a harmadik képviselői helyet és Nagyküküllőben egy szenátori •jelöltséget. (Folytatás a 2-ik oldalon). ben hagyott, annak az ellenkezőjére kényszeríteni polgárokat, a legnagyobb törvénytelenség. A jó állampolgár pedig az, aki tiszteletben tartja a törvényeket és nem gáncsolja el azok érvényesülését. Hexner Bélának a hathónapi fogházról szólott ítéletét a tábla nem hagyta helyben. Megváltoztatta. A törvényeket alkalmazó birák tisztán látták, hogy miről van itt szó. A zsidő- j hitii magyarnak nem letiltani a magyarságát. ! Hexner Béla nehéz helyzeteken ment át, amíg ezt a birói döntést az ő pőre meghozta. De bíróság másként nem is dönthet. Nem állanak törvényes állásponton azok, akik nemzetiséget akarnak rákényszeríteni akár zsidó, akár máa, vallásu, más származású magyarokra.
