Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-01 / 123. szám
XV. ÉVF. 122. SZÁM. KuiTíUjsXG Erdély gazdasági védelmének a megszervezését tartja szükségesnek a Magyar Párt kolozsvári tagozatának közgazdasági bizottsága Előadásokat tartottak az uj pénzügyi törvényekről s azok kedvezményeinek a kihasználásáról — A likvidáció és a kompenzációs pénztár (Kolozsvár, május 30.) Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Magyar Párt kolozsvári tagozata ismertető és magatartást kialakitó, előadást rendezett a legújabb pénzügyi törvényekről. Az előadást a tagozat kereskedelmi és pénzügyi bizottságának ülésének keretében tartották meg, a tagozat uj helységében, a főtéri 9 szám alatt. A bizottság igen érdekes határozatot hozott arról, hogy Erdély gazdasági védelmét meg kellene szervezni, az erdélyi nemzetek gazdaság gi érdekeltségeinek összefogásával. Az elnöki székben Bexner Béla bizottsági ügyvezető elnök nyitotta meg az összejövetelt. Az első előadást Péterffy Jenő dr. ügyvéd tartotta három törvényről s ezek egymásra hatásáról: a konverzió, a városi likvidáció és a kompenzációs pénztár. Teljesen kimentő felvilágosítást adott arról, hogy e törvények rendelkezéseit ki hogyan veheti igénybe a maga hasznára s kit hol érinthet károsan a törvények rendelkezése. A nagy hallgatóság a legtisztább képet kapta Péterffy dr. előadásából. Bexner Béla gazdaságpolitikai előadást tartott a törvények ismertetése után s kiemelte többek között a következőket: Erdély kereskedelmére és iparára hárították a konverzió terhét, azokra az erdélyi té nyezőkre, amelyektől 14 év óta innen hajtják be legkérlelhetetlenebbül, a JegmagasabbríLrótt adókat, innen szedik a legnagyobb taxákat, fu var- és vámjövedelmeket, ellenben itt csinálnak a legkevesebb közmunkát. álig a Regátban ma is sok százmilliós közmunkák folynak, addig nálunk 14 év óta nem láttunk valamirevaló építkezést, hidjavitásokat. Az állami beavatkozásnak a gazdasági élet menetébe való beavatkozás leg- szomorubb, legborzasztóbb és legigazsájgtala nabb eszköze a kompenzációs-kassza felállítása volt, amelyet április 25-én léptettek életbe és amellyel teljesen agyonverték az im- portot is, az exportot is. Lehetetlenné tették, hogy rendeléseinket, a ne künk szállított árukat megfizessük és lehetet lenné tették, hogy az általunk szállított áru kért pénzt kapjunk. Ellenben a nyakunkb; sóztak ismét hallatlan költségeket. Bukarestbe való utazásokat, amelyekre sehol fedezetet nem találunk. A kompenzációs-kasszába kell belizetnünk az áru árát és a kompenzációs kassza utján kellene megkapnunk az ellenérté két lejben, dacára annak, hogy már valutában csináltuk az üzletet, mi tudjuk, hogy miért. _ — Teljes felelősségem tudatában, Erdély egész kereskedelme, Erdély egész ipara fönn tartása érdekébenvalónak tartom, hogy enne! összessége nemzetiségi és faji, nyelvi és vallás1 különbség nélkül, kollektive éljen a likvidáció: törvény lehetőségével. — Mert a ma lehetősé geinek csak ez felel meg, csak ezen védelem alatt tudjuk megúszni a krízisnek azon nap jait, amelyeket a vezetőség iránynélküli kapkodása jellemez. — Meg kell menteni, meg kell tartani az erdélyi vagyont, amely nem a mienk, amelyet őseinktől örököltünk és utódainknak át kell adnunk, amelyről a mi generációnknak a történelem szine előtt számoln1 kell. Naponta érnek uj veszteségek, uj árzuha nások és mi védtelenül állunk itt Erdélyben o világkrizis, az országos válság és Erdély katasztrófájának a fókuszában. A következő határozati javaslatot terjesztette elő: 1. Az Országos Magyar Párt kolozsvári tagozatának kereskedelmi szakosztálya, 1932 május 2S-én tartott ülésében kimondja, hogy ragaszkodik a kapitalista gazdasági rendhez, követeli a magángazdaság teljes szabadságát, r' behozatali, a kiviteli tilalmak és korlátozások teljes felfüggesztését. — Tiltakozik az állam nak a magángazdaságba való bármilyen be avatkozása ellen, azt károsnak tartja. 2. Követeli a vámoknak olyszerü újra való megállapítását, mely csakis az ország és annak lakossága gazdasági érdekét szolgálja és hibáztatja a vámoknak fiskális érdekből való megállapítását. 3. Tokintettel a gazdasági krízisnek ama okára, hogy a mpzőgazdasági termés árai zuhantak, követeli, hogy uj exportcikkek termelését elősegítsék, támogassák. 4. A pénzkrizis haladéktalan megoldását követeljük, még azon az áron is, hogy az aranystandardot elhagyjuk. 5. Tisztviselőtörvényt követelünk, melynek érteimében, mindazok a tisztviselők, akik tudatosan, vagy anélkül a gazdaságnak, vagy a gazdasági élet egyes alanyainak kárt okoztak intézkedéseikkel, a kár megtérítésén kívül súlyosan büntettessenek. Felkéri a pártközpontot, hogy: ü, Erdély vagyonának megmentésére^ gazdasági életének biztosítására fölhívást intézzen minden politikai párthoz, minden gazdasági egyesülethez, minden dolgozó tényezőhöz, hogy ebben az utolsó pillanatban félretéve mindent, ami egymástól elválaszt, egyesüljön és alkossa meg Erdély gazdasági tanácsát, mely egész Erdélyt képviselné Bukarestben a kellő eréllyel és erővel léphessen fel Erdély gazdasági érdekéért és vegye át Erdélyben a gazdasági élet vezetését és intézését. A határozati javaslatot egyhangúlag gadták. elfőPokolgépek robbantak Belgrád uccain Herríot kormánya ellen beszéltek a konzervatív román párt kolozsvári gyűlésén Cantacuzino herceg tábornok a kisebbségi kérdésről Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. (Kolozsvár, május 30.) A Tepes Liga néven ismert konzervatív párt rendezte vasárnap erdélyi kongresszusát, Nyolc bukaresti vendég látogatott el, Filipescu Gligorenak, a párt elnökének vezetésével, hogy a Corso-mozi színpadán programot adjanak. Közönségben sem volt hiány, mert .autóbuszokon behozott falusiak Mi és lelkes tapsolóknak bizonyultak. Sok érdeklődőt pedig az a kíváncsiság vitt oda, hogy a bukaresti vendégektől talán hallanak valami újszerűt, hiszen maga a konzervatív párt is alig néhány hetes múltra tekint vissza. A kecskeszakálas Mares, aki egyben községi bíró is, erőteljes hangon követelte a költségvetés újabb megnyirbálását. — Ugyebár nem birjuk. Sok az adó. De vájjon minek köszönhetjük ezt a helyzetet1? — A német hadügyminisztériumban hatszáz ember dolgozik. Nálunk 1500. Romániában minden ezrednek három parancsnoka van. Vájjon egy ember tudna éppen úgy parancsnokolni? Csak egyedül a földművelésügyi minisztériumnak 250 vezérfelügyelője van. A közönség helyeselt. Filipescu elnök a volt hadügyminiszter fia. reprezentativ egyéniség, csak a francia politi imi viszonyokkal foglalkozott s mint konzervatív ember, a baloldali Herriot politikai törekvéseit és eddigi tevékenységét bombázta, természetesen román vonatkozásban. Perieţeaau a purifikáción kívül — ami a politikai szónoklatok elengedhetetlen kelléke — a konverziós törvény hibáira mutatott rá. Aztán lassan elvonult a tömeg és a vezérkar egyik kerthelyiség fehér asztalánál foglalt helyet, ahol több mint kilenc pohárköszöntő hangzott cl. Egy szász ügyvéd hóclolása után Schwartz az egyik pártember szólalt meg: — A zsidók önökkel tartanak. Teljes sorsközösséget és szolidaritást vállalnak, hiszen a zsidóság olyan nagy férfiakat adott az emberiségnek, mint Mózes ... Costin Sturza képviselő pohárköszontojeben ilyeneket mondott: — A nemzeti parasztpárt regáti frakciója Moszkva felé, az erdélyi pedig Budapest felé kacsingat. A hírlapírók között ekkor megszólalt az egyik nemzeti párti újságíró: — Hazugság. Cantacuzino herceg nyugalmazott hadosztályparancsnok kétségtelenül az érdekesebb emberek közé tartozik. Bő humorával gyakran megnevettette a párthiveket. A legszebb teljesitmény mégis csak az volt, midőn Mankos haddirokkant részére átadott 2100 lejt. Vége az ebédnek, vége a szónoklatoknak és mielőtt a tábornok eltávozna,.kérdést intézünk hozzá a kisebbségi kérdésről. — Elitélem a kormányok eddigi kisebbségi politikáját —■ mondja a herceg. Nincs miért csodálkoznia. Teljes egyenjogúságot követelünk. Majd hozzáfűzi: — De nemcsak elméletben, a gyakorlatban is. Én a dobrudzsai Tulcea megyében lakom és látom, átérzem helyzetüket. — A kisebbségi kérdés megoldásának több, nagy jelentőségű feltétele mellett — jegyeztük meg — elsősorban a teljes kulturautonómiát, a kulturszabadságot kellene biztosítani. — Igaza van, — válaszolja. — Ehhez joguk van és a segélyeket is arányosan kellene szétosztani. Vájjon igy ienno-e, ha Cantacuzinóék kormányra kerülnének? Értesüléseink szerint Filipescu vasárnap este bizalmas eszmecserét folytatott Maniu Gyulával és Vaida Sándorral. Demeter Béla. (BELGRAD, május 30.) Hétfőre virradó éjszaka a rendőrség egy gyanús egyént tartoztatott le, akinél pokolgépet találtak. Az illető, akinek nevét a rendőrség nem közli, bevallotta, hogy még két pokolgépet már elhelyezett, az egyiket az állomás, a másikat az uj szkupsztma épülete közelében. Az állomás mellett meg is találták és ártalmatlanná tettek a pokolgépet, ezalatt azonban a másik felrobbant. A robbanás azonban, mivel a pokolgépét ügyetlenül, nyílt területen helyezte el, nem okozott különösebb károkat. A pokolgépek szerkezete azonos azokkal, amelyek az utóbbi időben Belgrádban robbantak s ezért a rendőrség reméli, hogy most nyomára fog jutni a pokolgépes társaság központjának. Későbbi jelentések szerint egy harmadik pokolgépet is helyeztek el a merénylők, a belgrádi Politika cimii lap szerkesztosege előtt és ez is felrobbant.
