Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-27 / 144. szám
XV. ÉVF. 144. SZÁM. KnmiijsKG s ww SZABÓ JENO ©ivatna»yákijházAba]S MTR. RUHASELYEM divatos mintákban amelyhez csatolják az ügyben becsatolt irato kát. Ez az ügyirat, számán kivül fel kell tüntesse az illető kösség részére létesített ügyirat számát, továbbá az illető kimutatás azon lap számát, amelyen az adósok szerepelnek. VI. Az ügyben szükségessé váló későbbi határnapok a leiek tudomására hozandók. VII. A konverzió tárgyában hozandó hatá-| rozat az ezen célra készített iratmintákon lesz megszövegezendő. (Déva, junius 25.) A harói román gazdák s a dévai csángó magyar gazdák közötti birtok- háborúságról a Keleti Újság már nagyon sokszor irt. A Maros jobbpartján Haró község határában a csángóknak 76 hold földjük volt. Ez a föld, az úgynevezett Földvár, elsőrangú termőföld s a csángók, akik szorgalmasan dolgozták meg ezt a területet, ebből nevelték fel gyermekeiket s ragaszkodtak ehhez a földhöz. A harói román gazdák azonban úgy gondolkoztak, hogy mivel a terület hozzájuk közelebb van, joguk van hozzá. így történt, hogy a Consiliul Agrar megyei döntése után sem adták át a földet a csángóknak, sőt, amikor a csángók a maguk földiét meg akarták művelni, kapákkal s más eszközökkel kergették el őket és csak életveszedelem között menekülhettek el. Ekkor történt az a szomorú eset, hogy A konverzió és a hitelezők tennivalói (Kolozsvár, junius 25.) Most érkeze't a ko lozsvári l'ir ósághoz az igazságügyminisz- terium körirata* amely a konverzió alkalmazására vonatkozó technikai műveleteket irja elő. A mezőgazdasági tartozások rendezéséről szóló törvény ugyanis előirja, hogy 1932 április 19-től számítandó három hónapon belül a konverzió alá eső adósok hitelezői bejelentik követeléseiket. Miután az ily bejelentésre kötelezettek, legtöbb esetben ugyanannak az adósnak hitelezői, — ez oly körülmény, amely csak a konverziós ügyek tárgyalása alkalmával tisztázható — a _ munkálatoknak azonnali és részletes véghezvitele amellett, hogy felesleges költséget okozna és oly hosszú időt venne igénybe, amely meghaladná a törvény által megállapított utolsó terminusokat és feleslegesen szaporítaná a bíróság munkáját. Ezeknek a nehézségeknek kikerülése érdekében állította össze az igazságügyi minisztérium az alábbi utasítást, amelyet teljességében közlünk: 1. Azon hitelezők,, akiknek egy és ugyanazon község területén több adósuk van, mindezen adósokat illetőleg egy összesítő bejelentést készítenek. E célból névsor (abc sorrendbe) szerint ősz- szeállitott kimutatásokat készítenek községenként, amelyben feltüntetik: 1. A főadós vezeték- és keresztnevét és foglalkozását, 2. A társkötelezettek, kezesek és giránsok (szavatosok) nevét, (lehetőség szerint megjelölendő azon község neve, amelyben az 1. és 2. pont alatt megemlítettek laknak). 3. A tőkekövetelés összegét. 4. A kamatokat. 5. A járulékokat. 6. Az esedékesség napját (év, hónap 'és nap). 7. A követelés természetét (váltó, zálogszerződés, jelzálog, ha pedig a követelés a telekkönyvben be van kebelezve, megjelölendő a község neve, amelyben a jelzáloggal terhelt ingatlan fekszik és a telekkönyv száma). 8. Azokat a megjegyzéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az adós a törvény határoz- mányai alá esik-e. 9. Egy rovatot, amely a konverzió törvény alkaln ozására hivatott hatóság megjegyzéseire szolgál. Balról felül kitüntetendő a hitelező neve és lakhelye, viszont a másik sarokban — tehát jobboldalt — az illetékes hatóság neve, a cim ben pedig a község megnevezése. Ezekhez a kimutatásokhoz csatolni fogják a kitöltött idézéseket, üresen hagyván a tárgyalás határnapjára szóló adatok helyét (hónap és nap). II. Amint ezeket a kimutatásokat megkap ta, szét fogják osztani községek szerint és minden községről speciális, különleges iratcsomöt készítenek, amelyben összegyűjtik az ezen köz ségben lakó adósokra vonatkozó összes kimutatásokat, A bejelentések benyújtására meghatározott határidő lejárta után tárgyalási határnapot tűznek ki, amelyre az összes ugyanazon község beli adósokat abc szerinti sorrendben, vagy ha igen nagy számban vannak, azok egy részét, megidézik. III. A kitűzött határnapon összehasonlítván a kimutatásokat a felek közbenjöttével, meg állapíthatják tartozásainak végösszegét. IV. Ez alkalommal a felek eredetiben vagy másolatban bemutatják a követelési jogcímét képező okmányokat és előadják védekezésüket. V. Mindezt a minden egyes adósra vonatkozólag külön felvett jegyzőkönyvbe foglalják, erről külön ügyiratot (dosart) készítenek, A dévai csángók ügye a semmitőszék előtt A semmitőszék a dévai törvényszéket uj Ítélethozatalra utasította Molnár Péter dévai csángó gazda ebből a csetepatéból kifolyólag a Maros hullámaiban lelte halálát. A Comitetul Agrar, a legfelsőbb agrárbiróság, a csángóknak adott igazat. A birtokbahe- lyezést a dévai járásbiróság rendelte el s ugyancsak megítélte a járásbiróság a dévai csángóknak azt a hasznot is, amit a jogtalan birtoklással elvesztettek. Ezt a kedvező döntést a harói román gazdák megfellebbezték a dévai törvényszékhez, amely a csángókat elutasította. Az ügy a bukaresti semmitőszékhez került, amely a junius 22-én megtartott tárgyaláson a csángók fellebbezésének . helyet adott, a dévai törvényszék ítéletét megsemmisítette s a törvényszéket uj Ítélethozatalra utasította. (Kolozsvár, junius 25.) Megrendítő rendőr- tragédia hire keltett ma nagy feltűnést a központi rendőrségen, ahol csak úgy érzik a nyomorúságot és az egyre sulyosodó napi gondo kát, mint kint a civilvilágban, a belvárosi palotákban és a külvárosok viskóiban. Egy köz rendőr a dráma áldozata, aki egy eltévedt, talán gondatlanságból, talán rosszul felfogott kötelességérzetből kilőtt revolvergolyó miatt végleg levonta magára nézve a súlyos élet konzekvenciáit. A Györgyfalvi úti uj telep egyik kis uc- cácskája a dráma színhelye. Itt lakott Tresta- riu Constantin kolozsvári közrendőr fiatal feleségével. A mult év márciusában Trestariut és két rendőrtársát kirendelték a Feleki utón végrehajtott rablótámadás tetteseinek kézrekerité- sére. A három rendőr nyomára jutott a rablóknak, üldözőbe vette őket, mikor azonban a Fe leki tetőnél már-már eltűntek a szemeik elől, a rendőrkülönitmény vezetője, Tresta- ríu egy golyót röpített a menekülők utau. A golyó eltalálta az egyik rabló- támadót, aki hangos kiáltással elterült a földön. A vizsgálat megindult s végül hivatalos hatalommal való visszaélés és tiltott fegyverhasználat címén vádat emeltek a rend egyszerű őre ellen és ügyében tegnap tartották meg a tárgyalást. Colfescu ügyész mondotta a vádbeszédet s beszédének az volt a konklúziója, hogy egyévi börtönbüntetést kért a hivatalos hatalmával visszaélt rendőrre. Trestariu hiába védekezett azzal, hogy a lövés talált ugyan, azonban az útonálló azóta már fel is épült sebeiből és egyébként is ő csak kötelességét teljesítette, ügye meglehetősen rosszul áll. Junius 30-ra halasztották el az itéletkihir- detést, amelyből a közrendőr nem sok jót remélt. A törvényszékről hazatérve keservesen panaszolta el kritikus helyzetét feleségének és különösen az fájt neki, hogy állásvesztés és kis házának elkótyavetyélése fenyegeti, tekintve, hogy a házon még harmincezer lej teher van. Az asszony vigasztalni kezdte és Trestariu látszólag meg is nyugodott. Valami ürüggyel kiküldte feleségét a szobából s az asszony miközben a konyhában foglalatoskodott, revolverlövés zajára lett figyelmes. Eosszat sejtve rohant be a szobába, ahol férjét vértócsában, eszméletlen állapotban találta. A golyó éppen sr.iven érte s a kihívott mentők már nem tudtak segíteni rajta: kiszenvedett. Az öngyilkosság híre gyorsan szétfutott a városban és a rendőrségen, ahol nagyon sajnálták a szerencsétlen embert, aki talán nyugod- tabb időkben, kevesebb lelki izgalom között, nem tett volna pontot ryomorult életére, amelyet az ellene megindul* birói eljárással ugy- látszik végleg megfeneklettnek tartott. FELÁRON! elsőrangúan fest, tisztít ruhákat CZÍNK.CLUJ A közrendőr tragédiája Az utón álló-hajsza közben kilőtt rendőrgolyó s az emiatt fenyegető állásvesztés és börtönbüntetés öngyilkosságba kergetett egy szerencsétlen kolozsvári rendőrt
