Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-03 / 125. szám
BrJDAPE3j V. Cluf-Koloxsvdr, 1932. /antas 3. * PeiXieiC Előfizetés belföldöm Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hőre 70 L. Egyes szám ára 3 lel. országos magyarparti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508, 6.04 XV. évfolyam * 125. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 30 fillér. Azt hitték, kormányozhatnak A koncentráció terve nem hódította meg a politikai pártokat Titufescu már útban van Bukarest falé - S nagy gártok vezérei várakozó állásponton — Iorga a legbarátsáetalanabbul búcsúzott Argetoianu- tól ás lakásába zárkózott - A kormánybukás Isire általános örömet keltett Azt hitték, hogy tovább kormányozhatnak. Azt hitték, hogy mig a világ lehet csinálni azt a kormányzási módszert, aminek legsúlyosabban szenvedő áldozatai mi, kisebbségiek va? gyünk. Amelynek gyötrő terhét a legnagyobb mértékben mi, kisebbségi magyarok hordozzuk. A papiroson hatalmas költségvetési tételeket tologattak jobbra-balra s az előirányzott bevételi tételek felhajtásánál a kíméletlenség kor* látian eszközeit használták és használják velünk szemben. A jóbarát franciák is megállapították most, amit mi a bőrünkön éreztünk, hogy ezen az alapon nein lehet államháztartást tovább vinni. Az államkassza feneketlen tó, amely nek kivezető csatornái nélkülözik a megfelelő ellenőrzést. A kisebbségi adófizetők vagyoni állapota és jövedelmi forrásai pedig végesek voltak. Kimerültek. Tőlünk el lehetett szedni mindent, de számolni kellett volna azzal, hogy ha ezeket mind elvették, hol találnak helyükbe uj iorrúsokat. Mert a lehúzható második bőrnek a meséje nem válik a legsúlyosabb prés alatt sem valósággá. Ahogyan barmincnyolc- ,ezer autóból csak ötöt adóztattak meg s nyolcezer vagon szeszből csak harminchétnek az adója szerepel az elszámolásokban, úgy ,a közönségesebb adónemeknél is meg lehet találni ezt a hiányosságot, ami nem szórványos tünet és nem véletlen könyvelési adat. Mi tartoztunk elsősorban ama kiválasztottak közé, akikből mindent kipréseltek a tönkretételünkig s ennek ellenében sokan nem fizettek. Amikor elfogyott az, ami tőlünk felhajtható, akkor sor kellett, hogy kerüljön más rétegekre isA gazdaságilag kilátástalan nyomorba döntött néptől egyszerűén elvették a'közigazgatási, községi ügyeibe való beleszólás jogát, a jognak még a látszatát is és beültettek az egész vonalon egy sereg hatalmi kinevezettet. Azt hitték, hogy ezzel a néppel a legnagyobb megalázásig mindent elkövethetnek, a kifigurázástól a meg korbácsolásig és aztán a nép parancsszóra fogja csókolgatni a korbácsot. Nemcsak ezt hitték, hanem feltétlenül bíztak a nép kimozdithatat- lan bárgyuságában s erre a feltételezésre építették a hatalmi alapot, melynek megszerzési módja a bűnös urnamanipuláció volt. Amilyen igaz az, hogy a Iorga—Argetoianu-rezsim parlamenti többségét a tisztán szerzett szavazatmennyiség adta, olyan erkölcsi alapja és olyan erkölcsi programja volt ennek a kormányzás rak, amely itthon megrázta a választási visszaélésekkel a tömegek erkölcsi érzékét s amelynek első tevékenységei közé tartozott a külföldi tőkeérdekeltségek ellenséges indulatainak a ki- provokálása. Hogy benn elveszítsék az emberek a jó iránti hitüket, kinn pedig elzárkózzanak a további összeköttetéseknek a gondolata elel is Ebben a tempóban haladt a kormány oda, ahol már azt parancsolta a tömegeknek, hogy éhezzenek és éhezve engedelmeskedjenek. A magángazdasági élet forrásait nehány törvénnyel be- hantolta, a beszedett pénzből az állam hitelezőinek és tisztviselőinek utján sem akart visszafizetni. Ha ez a kormánybukás nem következett volna be, rohanva vitték volna Iorga és Argetoianu az országot a rend teljes felbomlása felé. Azt hitték, hogy elég csak parancsolni. Vájjon, mit hisz az^ aki most következik kormányra? Mert most nagyon okosnak kell lennie annak, aki a bomlás felé vezető utat ki akarja korrigálni. Arra az alapra, amelyen most kormányoztak, amelyen eddig vitték a mi sorsunkat, az ország jövőjét, nem lehet rábe- lyezni. * (Bukarest, junius 1.) A válság bekövetkezése után a kombinációk halmaza termelődött ki Bukarestben s megállapítható, bogy nincsenek nagy reménységek. A nagyobb tömegek inkább félnek, mint remélnek. Tituloscutól vannak, akik csodát várnak, de a koncentrációsterv elé nagy pesszimizmussal néznek a pártkörökben. A nagyobb pártvezéreknek s igy Maniuéknak az az álláspontjuk, hogy addig egy lépést sem tesznek, amig meghívást nem kapnak. Általában a kormánybukás hire min denfelé örömet keltett. Hazatérnek a pártvezérek. Mihalache és Madgerau tegnap este elindultak Bécsből és valószínűleg ma este érkeznek Bukarestbe. Itt fognak találkozni a nemzeti A sajtó szerint a király elsősorban Titu- iescu véleményét fogja kérni a helyzetről, de kétségtelen, hogy arra is kérni fogja, fogadja el a krízis megoldására a királyi megbízást. Kérdés azonban, hogy Titulescu hajlandó lesz-e erre a mult tapasztalatai után, Általános vélemény szerint a következő megoldások jöhetnek szoba: 1. Nemzeti kormány, az összes pártok részvételével. Bár a múltban ismételten meghiúsult az erre irányuló törekvés, a király és Titulescu elsősorban ismét ezt, a nemzet összes vezető politikusait magábanfoglaló kormányt szeretnék megvalósítani. 2. Ha nem sikerül ez a megoldás, akkor egy választási kormány megalakítására kerülne sor, amelynek feladata kizárólag a választások levezetésére szorítkozna. Az igy megválasztott parlament többségéből alakulna azután ki az alkotmányos kormány. Nagy kérdés azonban, hogy Titulescu elvállalná-e egy ilyen választás’ kormány vezetését, tekintettel nagy fontosságú külpolitikai teendőire is, a küszöbön' álló. nagy nemzetközi konferenciákra és ez esetben mást fog ajánlani az uralkodónak erre a misszióra. 3. Végül valamelyik párt kaphat kormány alakításra megbízást. Dúca és pártja a jelen időpontban úgy látszik nem akarnak sem nemzeti kormányban, sem koncentrációban résztvenni, maguknak követelik a hatalmat. A nemzeti parasztpárt is hajlandó egyedül is vállalni a kormányzás felelősségét, parasztpárt erdélyi vezetőivel, akik már Ezin- tén Bukarestbe indultak. Mégis csak pártkormány. Politikai körükben nagy feltűnést kelt, hogy Iorga tegnapi nyilatkozatában nyiltau kijelentette, hogy olyan kormányra van szükség, amelynek erős pártja van. Ez ellentétben áll a Iorga—Argetoianu-kormány eddigi teóriájával és „mea kulpa“-ként hat Iorgától. A lapok hangsúlyozzák, hogy úgy a miniszterelnök e kijelentései, mint az uralkodó beszéde. arra engednek következtetni, hegy csak alkotmányos módon képzelhető el a válság megoldása es diktatórikus rendszerről szó sens lehet. A király több ízben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Ő alkotmányos uralkodó. de feltétlenül támogatná Tiíulescut, akármilyen kormányt is alakitana. E pillanatban a legtöbb kilátása mégis egy választási kormánynak van, mert az esetleges tiszta választásokból kikei ilü parlamenti többség kormánya iránt vohia a legtöbb bizalma a külföldnek is. De lesz-o tiszta választás? A lemondás krónikája. A lemondás krónikáját a bukaresti lanok ma másképpen állítják össze a részlet'.'ki n, mint tegnap. A lényeg azonban marad, az u alkodé nyomban elfogadta a kormány lemon kását, amint megállapítható volt, hogy nincsenek a kormánynak komoly javaslatai. A Lupta érdekes részleteket közöl a tegn rpi minisztertanácsról és az azután történtek: ől. A király beszéde arra mutatott, hogy az innal i konkrét megoldásokat vár. Láíhá:km elkedvetlenítette, hogy egyetlen javaslatot nem tudott a kormány a minisztertanács elé terjeszteni. Iorga rendkívül ideges és haragos volt a tanácskozás alatt. Az ő eszméje volt a fizetések 50 százalékos redukciója. A minisztertanács minden határozathozatal nélkül ért véget, a király csak ennyit mondott, hogy a jövő héten újabb minisztertanács lesz. A tanácskozás végeztével azonban Iorgát arra kérte, hogy magánkihallga- tásra maradjon vissza. A többi miniszter nem sejtett semmit Néhá- nyan várták Iofgát, mások, igy Argetoianu iţ Három eshetőség
