Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-20 / 138. szám

% KtirnUjsm :v. évf. iss. szám. mn«a9KaB2MMffMM 7lz erdélyi tisztviselők és nyugdíjasok elmaradt illetményeinek kifizetésével vagy Bukik a Vaida-kormány (Kolozsvár, junius 18.) A Vaida-kormány >ra!omrnjutása után Mironescu pénzűgyininLsz- • ?r szájából nyilatkozat hangzott cl, amely sze­rint az uj kormánynak első teendője lesz a tisztviselők és a nyugdíjasok elmaradt illetmé. uyeinek a kifizetése. Először kétmilliárd lej folyósításáról volt szó, amely később egymil- liárdra apadt, közlőén pedig ahány miniszter van. mindenik nyilatkozott és mindenik más­más összeget Ígért be. A kormány tagjai a mil- liárdekkal csak úgy dobálóznak, mint az cqui- übrisíák a cirkusz porondján. Szép. szemkáp­ráztató s különösen választások előtt sikeres • mutatványok ezek. sajnos azonban a milliár- dok egyelőre még csak a levegőben lógnak és röpködnek, a valóságban a tisztviselők éheznek, a nvugdijaáok soraiban pedig az éhhalál pusziit. Kétségtelen, hogy a Vaida-kormány fizetni akar és fizetni fog, mert a mai időkben alkot- mányosdit játszani, népképviseleti alapon vá­lasztást levezetni, a nép közé kimenni, a sze­gény, nyomorgó, éhező és elégedetlen népet a választói Urnák elé kényszeríteni — nem lehet máskép csak úgy, ha a kormány elsősorban a tisztviselőinek és a nyugdíjasainak illetmény hátralékait kifizeti. Ez az egyetlen sikeres vá­lasztási propaganda. Ezt tudja elsősorban r kormány, de tudja ebben az országban minden ki. Enélkiil a Vaida-kormány a biztos bukás szakadékai közó rohan, ahol izzé-porrá fogja zúzni magát. De tudják ezt még az ellenzéki pártok vezetői is, akik máris a választási pro paganda jelszavaként mindenfelé hangoztatják, hogyha kormányra jönnek, első teendőjük lesz, a tisztviselők és a nyugdíjasok járandóságainak a pontos fizetése. Károly király erdélyi kormányt nevezett ki. Bizonyára tudta, miért ruházta a hatalmat erdélyiekre. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a Iorga-kormány utolsó napjaiban egy al­kalommal Károly király, mint népének bölcs atyja, kérdést intézett Iorga miniszterelnök­höz: Mikor orvosolja a kormány az erdélyiek sérelmeit? Iorga voit miniszterelnök kézlegyintéssel válaszolt s olyasfélét mondott, hogy az erdélyiek indokolatlanul panaszkodnak. Néhány nap múl­va Iorga és a kormánya megbukott. A király bölcsessége és jőünformáltsága elsöpörte azt az uralmat, amely Eidélyt gyarmati sorba taszí­totta és az elégedetlenségnek, nyomorúságnak és elkeseredésnek viharmagjait szórta szét. És az országvezetés rudja mellé a Vaida- kormányt állította. Bizonyára azért, hogy az általános és országos érdekeken túl speciálisan az erdélyi érdekeket is védje. Ezt a gazdaságilag összeomlott, kiszipolyozott, végleg legyöngült országrészt talpra kell állítani. Ki kell emelni a gyarmati sorból, vissza kell adni az emberek­Magyar S&ínliá Géza teljes egyfiíteséne ; három estére terjedő vendégjátéka kedden, szerdán és csütörtökön. nek a hitét, ki kell törölni a szemekből a köny- nyet, az éhező szájakba kenyeret kel! adni és főleg gazdaságilag reorganizálni kel! egy or­szágrészt. amelyet az előző kormány pénzügyi­leg teljesen tönkretett. Mert hónapokon keresz­tül a befolyó adókat és állami jövedelmeket az adóhivatalok minden nap a Banca Naţionala utján a bukaresti központi álián.pénztárba vit­ték, a tisztviselők és nyugdíjasok szájából el­vették a lalatot, mert a kiutalások nem tör­téntek meg és ha történtek is, úgy festett az egész kiutalás, mintha Bukarest, a központ kol- dvsalamizsnát nyújtana Erdélynek, a gyarmat­nak. Megtörténhetett, hogy Kolozsváron, Erdély i fővárosában a tisztviselők több hónapra nem kapták meg a fizetésüket, nem kapták meg a bírák, a tanárok, de nem kapták meg még a katonatisztek sem. A nyugdíjasok nagyrésze már hat hónapja nem kapják az illetményeiké-?, iiletve egyharmad havi járandóságokat utaltak ki időnként és ma hat hónapi hátralékkal tar­toznak. Vidéken azonban még rosszabbak a vi­szonyok. A legtöbb helyen hét-nyolc, sőt tíz havi járandóságok maradtak kifizetetlenül, j Ugyanakkor pedig Bukarestben úgy a tisztvi-' selők, valamint a nyugdíjasok fél, vagy leg- 'ölebb egy havi illetményeiket nem kapták meg non fosán. Ez a megkülönböztetés szégyenletes és le- alázó. Itt keresendő annak az oka és magyará­zata, hogy az utolsó év folyamán Erdély gaz­dasági vérkeringése a lázas beteg állapotába jutott. Innen a péDzt csak elvitték, de megfe­ledkeztek arról, hogy a természetes pénzforgás szabályait betartsák. A tisztviselő és a nyug­díjas nem kapta meg az illetményét, de azt megérezte az országrész minden polgára. A pénz folyton a perit és ma már oda jutottunk, hogy az állami alkalmazottak rendetlen fizeté­se miatt a kereskedő, iparos, földműves, háztu­lajdonos és mindenki a tönk szélére jutott. Ez a. kizsákmányolásnak a tipikus, iskolai példája. Most a Vaida-kormány azt Ígéri, hogy pontosan fizetni fog. Hírek vannak arról, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok másfélhavi. egy­havi, esetleg félhavi járandóságaikat fogják megkapni. Mi igaz mindezekből a hírekből? Mindennap más és más összegről és min­dennap más és más időtartamról beszélnek. A regáti lapok nagy megnyugvással fogadják és fogadhatják ezeket a híreket, mert ott valóban nincsenek olyan horribilis hátralékok. De mit szóljunk mi erdélyiek, ahol hét-nyolc-, sőt tiz- havi hátralékok súlya nehezedik reánk. Még egyetlen egy nyilatkozatot sem hallottunk, amely tisztán és világosan precizirozza. hogy ott fizetnek ki nagyobb összegeket, ahol na­gyobb a hátralék. Ha Bukarestben egy hóna­pot azonnal kifizetnek, akkor az ottani tisztvi­selők és nyugdíjasok meg lehetnek elégedve. Viszont, ha Erdélyben három-négy hónapot fi­zetnek is ki egy összegben, még akkor sern se­gítenek a tisztviselők és a nyugdíjasok nyomo­rán, mert sokkal nagyobb hátralék marad, mintha Bukarestben még egy hónapig egyet­len bánit sem fizetnének ki. És itt van az erdélyi kormán” kinevezésé­nek az igazi célja. Elsősorban az erdélyi tiszt­viselőket és nyugdíjasokat kell kifizetni, mert itt a legnagyobb a nyomor és itt a legnagyobb a pénzügyi válság. Egységesíteni és harmoni­zálni kell a kifizetések mértékét és meg kell szüntetni, hogy ebben az országban legyenek első-, másod-, sőt harmadrendű országrészek, városok, községek, sőt polgárok. Erdély népe elvárja, sőt követeli az erdélyi kormánytól, hogy a gazdaságilag leromlott Erdélyt segítse meg és áráig ezt nem teszi, áruig a kifizetések egyensúlyát vissza nem állítja, amíg a tisztvi­selők és nyugdíjasok összes elmaradt illetmé­nyeit ki nem fizeti, addig Károly király által megjelölt hivatását nem tölti be, hiába csinál választási propagandát, hiába ül diadalmi má­mort, mert Erdély népe már a politikai jelsza­vakból kiábrándult és tetteket vár. Tetteket és nem Ígéreteket, mert különben a választási ur­nák eredménye lesújtó lesz a Vaida-kormányre Olajos Donok : HM £nadje Jonescu es az orsooatanár A Névtelen nősnek nincs nemzetisége. Az emlékmű, vagy a földhányás a népek áldoza­tainak a szimbóluma. Ebben az évben is megünnepeltük a hősök napját. A temető korhadt lakórésztjei, a meg­hiúsult reménységre emlékeztető beomlott sir- hantok, egy végtelen vérfolyamot varázsoltak lelki szemeink elé, melyben magyar, román, nemei katonák vére egyesült. De akadt az idén is, aki a hősök napján is gyűlöletet hirdetett. Dragon orsovai tanár beszédet mondott a teme­tőben. az eleseH magyarokról, akikről, mint bar­bár, nyershust evő kannibálokról emlékezett meg. Ez történ', éppen akkor, amikor a világ kul- turnépeinek ajkán a megértés gondolata spon­tán tört elő, amikor a román uralkodó, a ma­gyar kormányzó, a francia köztársaság elnöke megkoszorúzták a tömegsírokat, függetlenül at­tól, hogy milyen nyelvű, nemzetiségű és vallá­sa embereket takarnak q hantok. Nem lehet elég svlyoskif előzésekkel illetni Drágán ur megbotránkoztató magatartását. Nem lehet eléggé tiltakozni a hősi halottak em­lékének meggyalázása ellen, mert ez a beszéd azt a kérdést is felvetheti: vájjon a többi ro: mán tanárok is igy gondolkoznak? Vájjon másutt is igy folytak le az ünnepségek? Valami azonban mégis megnyugtatott. Vé­letlenül éppen a hősök napján került a kezem­be Enache Jonescu: Istoria Românilor cimü könyve. Az a bukaresti tanár, aki ezt a munkát irta, nemcsak tárgyilagos, elfogulatlan ember, hanem nyugati látókörével, vaslogikájával egyi­ke a legemelkedettebb szellemű embereknek. Romániában Szent Istvánról s az ezer év előtt magyarokról korántsem, mint barbárokról em­lékezik meg, hanem hangsúlyozza azt, hogy a keresztény gondolat magvainak a széthintésé- vei a magyarok örök érdemeket szereztek, az Árpád-házi királyok pedţg sohasem voltak az elnyomatás hívei. Orsóvá román lakossága most Drágán eltá­volítását követeli. Bármennyire gerinces ez a fellépés, de azért bennünket mégsem ez a tény vigasztal meg. Enyhítik fájdalmunkat az Enache Jonescu horizontú emberek írásai, akik szintén nevelnek, de nem hazugságokkal, nem a tények elferdítésével, hanem a tudós igazságot kereső módszereivel. Demeter Béla. — Â kereskedelmi tartozások bírói likvidá­lásáról szóló törvény magyar fordítása és ro­mán szövege kapható dr. Mandel Fordító Iro­dában, Cluj, Str, Memorandului 24. Ára 30 lej, amely bélyegben is beküldhető. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy iceimeSestä és vegytisztító Rifihieiyenici Árpád u. 20 szóm ától Ca!. Regale Fer­dinand (volt Wesselényi u.) 20 szám alá ftelyesîsm At. Műselyem SesSését minden színre, tisztítását elvállalom. Olcsó árak Szilágyi Sándor kelmefestő és vegytisztító. Női ruhákat . .................... 40 leitől Férfi öltönyt ..............................70 lei Felöltőt ................................... . 80 leitől legszebben tisztít Szilágyi. ©S3

Next

/
Thumbnails
Contents