Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-19 / 137. szám

KtmtiUjsxg XV. ÉVF. 137. SZÁM. Ellenzéki front a jövő uj kormánya ellen. Az Adeverul foglalkozva az ellenzéki pár­tok között választási rendőrségével, úgy értesül, hogy a választások lezajlása után a parlament előreláthatóan nemzeti-parasztp^árti többségéből alakítandó uj kormánynak egységes ellenzéki biokkal keil majd szemben állania, ami a jövő kormány amúgy is súlyos hgl.^etét, még nehe­zebbé fogja tenni * * Cila J)avila marad. Cita Davila, Románia washingtoni követe, aki az előző kormány alatt visszahívását kérte, közölte a külügyminiszterrel, hogy a Vaida-ka- binet szolgálatában továbbra is készséggel ma­rad Amerikában Naiv cáfolat a népszövetségi kölcsönről, ■V péntek reggeli bukaresti lapok azt a hirt közölték, hogy a kormány elhatározta, hogy a Népszövetséghez fordul kölcsönkérésével s a tárgyalások lefolytatásával megbízta volna Ti- tulescut, aki péntek este el is utazott egyenesen Lausanneba a jóvátételi konferenciára. A Lupta péntek délutáni száma már cáfolta ezeket a hí­reket és hangoztatta, hogy a kormány nem for­dul a Népszövetséghez kölcsönért s csupán ar­ról van szó, hogy a Rist-jelentésscl kapcsolat­ban a Népszövetség pénzügyi bizottságinak ta­nácsát kérik ki adózási kérdésekről. *»■ ­■lorga megsértődött egy elmaradt megbízás miatt. Jorga, a lemondott miniszterelnök lapjában, a Neamul Romanescben, már négy támadó cik­ket irt Titulescu ellen. Titulescu egyik barátjá­nak kijelentése szerint a londoni követ nagyon jó! mulatott a cikkeken, amelyek oka politikai körök szerint Jorgának sértődöttsége amiatt, hogy az uralkodó Titulescut meghívta a dunai hajókirándulásra, noha hasonlót a volt minisz­terelnökkel nem tett meg. Ripka budapesti főpolgármester az ősszel visszaadja Dobrescu buka­resti főpolgármester látogatását Szó van József Ferenc dr. királyi herceg romániai útjáról is — A magyar hatóságok példát adtak arra, hogyan lehet ki fogás* alanul megrendezni egy kirándulást — Beszélgetés Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsossal, a Budapest Fürdőváros Egyesület ügyvezető igazgatójával (Kolozsvár, junius 17.) Közel két hete an­nak. hogy a romániai orvosok száztíz tagú tár­sasága visszatért a budapesti kirándulásról és azóta kolozsvári és bukaresti lapokban sorra jelentek, myg azok a reflexiók, amelyek az egy­hetes tanulmányút konzekvenciáival foglalkoz­tak és a legnagyobb elragadtatás hangján szá­moltak be a magyar vendégszeretetről. Buda­pest csodálatos természeti szépségeiről és arról a nagyszerű fürdökulturáról, amely egy cso­portban a magyar fővároson kiviil a világnak talán egyetlen pontján sem található meg. E sorok irója szintén résztvett a budapesti utón, közvetlen közelségből tanulmányozta a buda­pesti fogadtatásnak a kirándulókra tett hatá­sát és csak tartozását rójja le akkor, amikor már okulás céljából is papirra veti a Budapes­ten tapasztaltakat. Anakronizmus volna, hogyha budapesti, igazán világvárosi nívót reprezentáló gyógy­forrásokat és az ezekkel kapcsolatos fürdőket kezdenek ismertetni. Ezt a feladatot pompásan elvégzik azok a diszesen kiállított, a nyomda­technika minden újításával ékes prospektusok, amelyeket az utazási irodák bárkinek elkülde­nek. A mi szempontunk ezúttal az volna, hogy megmutassuk a fürdőkben szintén felette gaz­dag Erdély közönségének azt, hogyan lehet ide­genforgalmat csinálni és ngy vendégül látni az idegeneket, hogy visszakivánkozzanak kirándu­lásuk színhelyére és ne bosszankodva gondolja­nak az eltöltött napokra, hanem jó érzéssel Hogyha az erdélyi fürdők igazgatóságai és a hatóságok ezt tudnák megtanulni Budapesttől, akkor talán másképpen festene Erdély gazda­sági mérlege és a tízezer számra ideözönlő für- dövendégek azt hagynák itt, amiből nálunk most a legkevesebb van: pénzt. Fényes fogadtatás. összesen száztíz pengőbe került a román orvosok nyolc napig tartó magyarországi ven­dégeskedése. Ezért a pénzért vasúti jegyet, taxit, 'a reggelitől elkezdve a vacsoráig teljes és fényes ellátást kaptak, nem beszélve arról, hogy külön estélyt tartott a tiszteletükre József Ferenc dr. főherceg, a Budapes Fürdőváros Egyes let elnöke, Károlyi Gyula gróf minisz­terelnök, a román követség és Budapest fővá­ros s a szállodai elhelyezés, a Béliért, a Hungá­ria és hasonló nivóju hotelekben történt. De nem is csak az elhelyezés előkelősége, a szerví­rozott látványosságoknak tömege, a nivós és hogy román orvosok megérthessék: franciául megtartott tudományos előadások érdemlik meg. hogy külön is előtérbe helyezzük. A.z a bámidutos precizitás, az udvarias- ■ súgnak és figyelmességnek kvintesszen­ciája, amellyel a vendégeket elhalmoz- Iák: ez keltette fel elsősorban minden resztveiiönek a csodálatát és a háláját. Egy nevet kell itt megemlitenünk. Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a Budapest Für­dőváros Egyesület igazgatójának nevét. Az ő kezében futottak össze a kirándulás rendezésé­nek összes szálai. Egy ember, akit mindenütt ott lehetett látni. Már korán reggel végigjárta a szállodák kávéházait, hogy üdvözölje egyen­ként a vendégeket, megkérdezte tőlük, nincs-e valami panaszuk, nem kivánnak-e valamit és ettől kezdve a nap minden órájában rendelke­zésükre állott. A programot óramű pontosságával hajtot­ták végre, senki háttérbe nem szorult, senkinek panasza nem lehetett. Még annak a bukaresti orvosnak sem, aki a kirándulás végén elindult Bécs felé, de az osztrák hatóságok visszaküld­ték, mint „valulasibert", Pedig a naiv regáti ur csak éppen annyi pénzt vitt magával, amennyi az útból még megmaradt, s ami talán elég lett volna kétnapi bécsi tartózkodására. A román orvos-fok már átlépték a román határt, amikor még Szviezsényi szorgalmasan telefonált a szél­rózsa minden irányába, hogy kivédje Budapest féfváros vendégét a. valutasibolás gyanújával szemben. Szviezsényi .mellett a kirándulás ro­mániai szervezője, Buia János dr. érdemli meg a külön kiemelést, annyit futott, fáradozott, de nem hasztalanul, mert ő is méltán veheti ki ré­szét a siker dicsőségéből. A magyar miniszterelnök példája. Mi maradt meg mégis ebből a nyolcnapos kirándulásból? Csak egy kellemes gondtalan tanulmányút emléke?' Bizonyára nem. Az a száz ember, aki megjárta most Budapestet, egytől-egyig lelkes propagálója lesz annak az eszmének, hogy románság és magyarság meg­értheti egymást, ha erőszakkal nem akarják szembeállítani a két, népet. A regáti orvosok láthatták, hogy az „irredenta“ Magyarország miniszterelnöke nem csinál politikát akkor, amikor a két ország intellektueljeinek kapcso­latát kell megteremteni. De ez az álláspont nyilvánult meg abban is, hogy Ripka Ferenc dr. főpolgármester többizben talált alkalmat a román vendégek üdvözlésére, sőt a budapesti ut tartama alatt tervek születtek meg, amelyek előkelő magyar személyiségek romániai vi- szontlátogatására vonatkoztak. Errenézve a budapesti kirándulás utolsó napján beszélgetést folytattunk Szviezsényi dr. miniszteri tanácsossal, aki a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Boldog vagyok, hogy a tanulmányút ilyen jól sikerült. En egy láncszemet. látok bsnne abban az irányban, hogy Románia és Magyarország idegenforgalmának kölcsönös fejlesztésére használjuk fel a most tapasztalta­kat. Románia természeti kincsei megfelelő pro­paganda mellett éppúgy vonzani tudják az ide- g íneket, mint Budapest csodálatos gyógyfor­rásai. Mindkét ország érdekében célravezető­nek tartanám, ha román és magyar idegenfor- g.niui bizottság alakulna meg, -amelyek megfe­lelő módon együtt működve, sokat használhat­nának kölcsönösen egymásnak. Ezek az idegen- forgalmi bizottságok szemmel kísérnék az autóutak kérdését, kölcsönös vasúti kedvezmé­nyek kieszközlésével, reális könnyítéseket sze­reznének a fürdővendégek számára. Azt is cél­ravezetőnek tartanám, ha a román és magyar idegenforgalmi tanács (ha ilyen nines Romá­niában, haladéktalanul meg kell szervezni) megbízottjai együttműködést teremtenének az utazási irodák, szállodák, fürdők érdekszervei­vel s a felmerülő problémákat esetről-esetre együttesen megvitatnák. lönben mi szintén tiszteletbeli taggá választot­tunk. Azt a tervet sem ejtjük el, hogy esetleg a jövő évben egy nagyobb magyar orvostársa­ság látogasson el Erdélybe és a Regátba az ot­tani fürdőtelepek megtekintésére. Szviezsényi miniszteri tanácsoson kiviil rendkívül meleg hangon nyilatkozott a buda­pesti kirándulásról Tábori Kornél, az ismert kiváló újságíró, a magyar idegenforgalomnak ez a lelkes harcosa is, aki valószínűleg szintén csatlakozni fog az ősszel Romániába érkező bu­dapesti delegációhoz. — á. — * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, borrát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák), gépbediktálás, másolás, sokszorosítás dr. Man- del Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 24. HEd 3 ECSTEUENITVE Tony Tan Eyck, Mans Síliwe, Mans Adalbert von Schiettow, Basserm ann, « A legtragikusabb és legkényesebb témájú filmdráma, amelyet a cenzura csak tanulságos voltára való tekintettel engedélyezett kivételesen! Szviezsényi miniszteri tanácsos nyilatkozata — Ami most már a román orvosok lezaj- I lőtt látogatását illeti, azt hiszem semmi panasz sem merülhetett fel a mi jószándéku fogadta-1 fásunkkal szemben. Az összejövetelekre tekin- télyes közéleti férfiak mentek el, kifejezést ad- j tak barátságos érzelmeiknek s ezen a réven . végre megtörtént az első komoly lépés a két nép közötti társadalmi kapcsolatok felvételére. Az ősz folyamán egyébként egy magyar dele­gáció látogat el Romániába, hogy egyrészt Dobrescu bukaresti polgármester, másrészt a román orvosok látogatását visszaadja. Ebben a delegációban résztvesz Ripka főpolgármester, Kovácsházy városi tanácsos, én magam is, sőt komolyan szóba került az is, hogy a Budapest Fürdőváros Egyesület népszerű elnöke, József Ferenc dr. főherceg szintén velünk jöjjön, hogy megköszönje a Balneológiái Társaság tisztelet­beli tagjává való megválasztását és visszaadja Vicol orvos-tábornok ur látogatását, akit kü-

Next

/
Thumbnails
Contents