Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-02 / 124. szám
XV. ÉVF. m. SilíH. Knm-Sijsm S Józsii Ferenc dr. főherceget a román Hidrológiai Társaság, Vicol román orvostábornokot a magyar Balneologia! Egyesület diszfagjává választotta meg Ä Budapestet járó romániai orvosok a legnagyobb lelkesedéssé1 nyilatkoznak a magyar főváros szépségéről és fürdőinek csodálatos gyógyhatásáról — Szviazsény Zoltán dr elmondja, hogy Lyonban beszélték meg először a budapesti látogatás tervét giai Egyesület diszgy ülésének keretében a ven dégek üdvözlése. Vámossy Zoltán dr. tolmácsolta József Ferencz dr. főherceg üdvözletét és hangoztatta, hogy a román orvosok budapesti látogatása jó hatással lesz a két szomszédos nép barátságos közeledésére. Utána Vicol Miklós dr. orvostábornok elragadtatott hangon beszélt a magyar főváros szépségeiről és köszönte meg az üdvözlést. Beszélt még Győri Tibor államtitkár, magyar és román egyetemi tanárok francia nyelven előadásokat tartottak, köztük Bencs^r Gyula dr. egyetemi tanár, a Szent Gellért- gyógyfürdő igazgató-főorvosa „Budapest, mint a roumabántalmak gyógyhelye" címmel. Nagy hatása veit a Campianu Livius dr., brassói kórházigazgató magyarul megtartott előadásának Románia hegyvidékeiről, amelyek el sősorban a tüdőbetegek gyógykezelésénél nagy, gyógyhatásuak. Campianu hálás szavakkal emlékezett meg a budapesti egyetemről, amely, nek ő is hallgatója volt s amelynek annyit köszönhet. A díszközgyűlés után a vendégek megtekin tették a Gellért-szálló és Sikló világvárosi méretű berendezéseit, a luxuriózus fénnyel berendezett fürdőtermeket, speciális gyógyfürdőket, amelyeket eredeti forrásvíz táplál s főleg rheu- matikus bánta!máknál van különleges gyógyító erejük. A csodaszép hullámfürdőt csak felöltözve bámulhatták meg a vendégek, mert a lucskos idő nem volt alkalmas fürdésre. Végül ugyancsak a Gellértben folyt le az aznapi bankett is, amelyen szívélyes felköszöntők hangzottak el. A délután kirándulásokkal telt el, este a főváros szórakozó helyeit keresték fel a romániai orvosok. is szives házigazda. Óriási pompás autókarok sorakoztak fel a Keleti előtt s a példás rend ben történt elhelyezkedés után mindenkit elrö pitettek a szállodába: a legfényesebb pesti ho telije. Akit csábított a fővárosi éjszaka, vacsora után feketébe vágta magát, de a legtöbben le feküdtek. A Gellért-fürdő napja. A kirándulás első napja a szívélyes üdvözlések mellett az arányaiban is grandiózus, csodaszép Szent Gellért-fürdő napja volt. Ennek egyik előkelő tónusu emeleti termében folyt le a Fürdőváros Egyesület és a Magyar Baneoló1927-ben Lyonban telették lel a budapesti látogatás tervét A Keleti Újság munkatársa beszélt dr. Szviazsény Zoltánnal, aki a budapesti ünnepségek főrendezője, a vendéglátó Fürdőváros Egyesület elnöke. — 1927-ben történt, — mondotta, — hogjr József Ferenc dr. főherceggel együtt résztvet- tünk egy lyoni kongresszuson és megismerkedtünk Vicol tábornok úrral. Beszélgetés közben vetődött fel a budapesti látogatás eszméje, amely legjobban szolgálná a román-magyar közeledés ügyét, mert hiszen mindkét ország oly gazdag természeti kincsekben, hogy a kölcsönös propaganda gazdag eredménnyel ke csegteíne. Azóta sem szakadt meg az összeköttetés közöttünk, míg azután most sikerült nyélbe ütnünk a rokonszenves tervet. A barátFő beütötték a dévai cséngóblrót Hatóság elleni erfisxsk miatt eljárást indítanak Haitié? total Stel«s©@$ garda ellen ságos nexusnak az is meggyőző bizonyitéka, hogy József Ferenc dr. főherceget a román hidrológiai társaság tiszteletbeli tagjául választotta, mi pedig ugyanezt tesszük Vicol Miklós dr. tábornok úrral, aki Tje k fáradozása ily szép sikerre vezetett. Meg ken emlékeznem azonban Buia János dr., kolozsvári városi orvos úrról és Hosszú Márton festőművészről, akiknek szintén oroszlánrészük van az idea megvalósításában. Önmagát nem említette Szviazsény dr., pedig az ő fáradhatatlansága és ügyszeretete nélkül aligha visszhangozna száztíz romániai orvos vidám és gondtalan nevetése Budapest uccáin... (a.) (Budapest, május 81.) A magyar főváros száztíz romániai orvost lát vasárnap este óta vendégül. Ez a mondat a maga szürkeségében és egyszerűségében is sokatmondó. Annyi tinta annyi politikus és iró frázis-halmaza folyt el és szállott látszólag szappanbuborékként a levegőbe, amíg közel másfélévtized óta először százegynéhány romániai orvos — nagyrészük a távoli Regátból, tele előítélettel a magyarok és Magyarország iránt, — azzal a határozott céllal indult el Budapast felé, hogy alaposan megnézik, tényleg a Nyugat első állomása-e Budapest és fürdőváros jellege, amelyet a prospektusok olyan csábítóan domborítottak ki, valóban reálitás-e, vagy pedig csak a reklám üres nagydobja hirdette annak? Már itt megírhatom, hogy Budapest győzelmet aratott. Nemcsak mint modern, egyetlen európai nagyvárossal szemben szégyent nem valló főváros, hanem ideálján szép fekvésével, a természeti kincsek csodalatos tárházával méltán büszkélkedhető, a maga nemében páratlan és egyedülálló fürdőváros. Csak az elragadtatás őszinte hangjait hallottam eddig, a lelkesedés félre nem magyarázható kitöréseit, ami egyformán járt ki a mintaszerű, nagyszerű rendezésnek és Budapest gyors egymásutánban feltáruló csodáinak. Száz magyarbarát román orvos, Száztíz — köztük közel száz, tehát a túl nyomó része régikirálysági — közömbös ember lépte át Biharkeresztesnél a magyar határt. Vehetőjük, az egész kirándulás lelke és éltető szelleme: Vicol Miklós dr. orvostábornok, a ro mán hidrológiai és klimatológiai társaság el nöke, egy rendkívül rokonszenves — szinte azt irtuk: bájos — öreg ur, talán az egyedüli a Bukarestből és a Regátból útnak indult orvo sok közül, aki már eleve biztos volt a maga dolgában, aki nemcsak hogy közömbös nem volt, hanem a lelkesedésére alig lehet szavakat találni. A többiekről azonban leritt szkepti eizmus, az elfogultság. Az arcok azonban már Biharkeresztesen kiderültek, mert első meglepetésként már ide kiutazott a fogadóbizottság: dr. Szviazsény Zoltán miniszteri tanácsos, a Budapest Fürdőváros Egyesület igazgatója ér Hosszú Márton, az immár világhírű magyar festő, aki boldog volt, hogy viszont láthatja kolozsvári barátait s azért teljes odaadással vállalta magára a rendező és kalauz szerepét. Kettőjük gondoskodása folytán minden e legprecízebb rendben bonyolódott le. Mindenki kézhez kapta a szükséges programrendet, iga zolványokat, a szel vényköny vet, a meghívást a főváros, Ferencz József főherceg, a Fürdővé ros Egyesület díszei nőké és Károlyi Gyula gróf miniszterelnök bankettjére, főleg pedig meghozta a szives európai modorú vendéglátásnak lebilincselő szeretetreméltóságát. Ez a száz román orvos ezentúl már Ma gyarország barátjának számit s talán a kisebbség barátjának is. Ez az igazi és legfőbb jelentősége a román orvosok budapesti vizit jének. Budapest esőben is szives hágigazda. Csak az idővel volt egy kis baj. Vasárnap reggel derűs napfényben indultunk el Kolozsvárról, de az ég egyre inkább szürkült, felhő- södött. Váradon már zuhogott s igy tartott ez egészen Budapestig. De Budapest még esőben YCVtni ÁCfll? • Minden Lepage- ILíSíiSl'U' as». » vevő, aki átmegy a vizsgán, ingyen kap jutalmul egy csinos noteszt. Az iskolaév végén lejárt betétkönyvecskéket most átcseréíi Lepage! Ingyen ifjúsági jegyzéket kérjen Lepage-tól, Cluj-Kolozsvár. (Déva, május 31.) A dévai csángók gazdasági ügyeiben a csángótelepi Gazdatanács szokott dönteni, amely nemrég az egyik telepi legelő ügyében olyan határozatot hozott, hogy mivel az árvíz a mult napokban elöntötte s emiatt a legeltetésre nem alkalmas, eltiltja a gazdákat az ottani legeltetéstől. A határozat ellenére Molnár Antal és Daradics csángógazdák a mult héten mégis 2—2 ál lattal legeltetni mentek. A csőszök felszólították a gazdákat, hogy hagyják el a legelő területét, amit nem tettek meg, hanem Borbély Ferenc esángóbirót, aki egyúttal a Gazdatanács elnöke is, Molnár Antal szidalmazta. A csőszök az esti órákban szólították fel a távozásra a két gazdát, mivel a kolumbácsi legyek miatt az emberek csak éjszaka legeltethetnek s mert a gazdák nem engedelmeskedtek, azonnal bementek a telepre s tudtára adták a tanácsnak, hogy ketten megszegték a határozatot. A tanácsból ekkor Zsók Lajos, László János és Kásler Árpád kíséretében a legelőre ment Borbély Ferenc elnök, a csángók bírája s ott felelősségbe vonta Molnár Antalt, a küldött üzenetéért. Molnár korbáccsal akart Borbélyra sújtani, azonban Borbély biró eltörte a korbácsot s Molnár felé vágta. Az újabb támadástól a bírót Zsók Lajos védte meg. Ugylátszott, mintha Molnár belenyugodott volna a dologba, mert Daradics szó nélkül elment s Molnár is a társasággal együtt indult haza az éjjeli órákban. Az országúton azonban a sötétben egy vasbottal Molnár Borbély fejére sújtott, úgy hogy a hatalmas szál ember néhány pillanat után eszméletét vesztve rogyott össze. A másik percben azonban magához tért. Ilegal lapították, hogy Molnár a járomvasvesszővel ütött a biró fejére s azután kereket oldott. Azonnal kórházba vitték, ahol az orvos megállapította, hogy a kampós vashottól egy 7 és egy 3 centiméteres koponyaszakadás történt s ezer szerencse, hogy az agyhártya nem sérült meg. A magáról megfeledkező gazda ellen hatóság elleni erőszak miatt tették meg a feljelentést. As agrárkonverzió törvény végrehajtási utasítása megjelent a folyó évi május 20-iki 115. számú Mon. Of.-ban. Pontos magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 40 lej, vidékre 50 lej, amely postabélyegben is beküldhető. FRISS TÖLTÉSŰ || PAPTAKÂSI „LITHYNIA“ I gyógyvíz érkezett. — Kapható mindenütt. gl|: Főlerakat: Klein Sámuey Strada Bari ţiu 2. fiRT — Telefonszára: 9—47. — p§
