Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-01 / 123. szám
X *»«*»* uuas m Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 fal. országos hagyarpArti lap Szerkesztőségi és kladóhivatall telefon: 508, 6.94 XV. évfolyam # 123. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, télévre 25 Pengő, negyedévre 12,30 P. Fnvns szám ára 20 flllór« flrgstoianu beismeri ngilaíkozatá* ban, bogţ a franciák az a| törvények visszacsinálását kívánják A pénzügyminiszter megkritizálja a Risték szakértelmét A kormány nem akar távozni — Az uralkodó telefonon beszélt Titulescuval (Bukarest, május 30.) Bukarestben szombaton és vasárnap elterjedt az a hir, bogy Iorga miniszterelnök befejezett elhatározása a lemondás. Hétfőn Kolozsváron a közönség körében már befejezett tényként hiresztelték, hogy a kormány lemondott. Egyes bukaresti lapok úgy magyarázzák e hireket, hogy Iorga miniszterelnök tényleg a lemondási szándékát emlegette környezetében s a nagyközönség, illetőleg politikai körök köreiben ezt a lemondást természetesnek gondolták az után, hogy az ország tanitói és tanárai olyan élesen és olyan nagy -gyl .ingósággal szavaztak bizalmatlanságot Iorgának, közoktatásügyi miniszterüknek. A pénzügyi helyzetben a súlyos megállapítások után nincsen változás. Argetoianu ad most magyarázatot a Kist lesújtó jelentéséhez s bár elismeri, hogy igaza van, professzorosnak mondja a francia véleménynek azt a részét, amely sötétbeugrásnak minősiti a mostani kormány pénzügyi törvényeit. A pénzügyminiszter is elismeri, hogy a franciák e törvények visszacsinálását kívánják. Argetoianu nyilatkozik Ristről. Arget 5anu pénzügyminiszter intervjut adott Scrutator-nak, az Adeverul munkatársának a Rist-jelentésről. — Kist jogosan állapította meg — mondotta Argetoianu —, hogy nem tartottuk be azokat a kötelezettségeket, amelyeket az 1929. évi pénzügyi törvényekben vállaltaitok, sem a stabilizációval kapcsolatos bizonyos megálla- rodásokat. — Az 1930. és 1931. évi költségvetéseket úgy állították össze, hogy nem számoltak a deflációs periódus megkezdésével és felemelték a bevételi tételeket, noha előrelátható volt, hogy azok nem folynak be. A főpontja azonban a Rist-je- lentésnek az, hogy a stabilizációt követő költségvetések végrehajtásánál történtek nagy hibák azzal, hogy nem tartották be az állami kötelezettségek és_ az állami költségek pontos elkülönítését, ami deficitet eredményezett. Rist viszont az 1932. évi költségvetést, amelyet én állítottam össze, minden tekintetben jóváhagyta és hangoztatta, hogy ezt a legszigorúbban kell alkalmazni. — Rist jelentéséből, amely különben nagyon professzoros, ex katedra jellegű — mondotta Argetoianu ^ —, megállapítható, hogy könnyebb dolog kritizálni és nehezebb dolog a teljesen gyakorlati téren megmaradni. A jelentés második részében Rist a pénzügyi törvények halmozásával vádolja a kormányt és itt a mezőgazdasági tartozások szanálásáról szóló törvényről és a szeszmonopólium törvényéről beszél. Kéri ezeknek megszüntetését és azt, hogy az alkohol-rezsimmel az 1927. évi szituácikra térjünk vissza. Az intervju végén Argetoianu hangoztatta, hogy ezt a jelentést nem lehet a kormány ellen kihasználni, mint ahogy azt az ellenzéki lapob teszik. A helyzet az, hogy a jelenlegi pénzügyi szituációban Rist akármilyen dicsérete mellett era várhatna az ország külföldi kölcsönt, legfeljebb Franciaország felől van bizonyos ilyen remény. Az első lehetőség azonban önmagunkban van. Iorga s keddi tanácskozásról A kedden délelőtt az uralkodó elnökletével megtartandó minisztertanácson az uj költség- vetési módosításokat fogják megtárgyalni a kormány tagjai. A Neamul Romanesc, Iorga lapja a következőket Írja ezzel kapcsolatban: — A lapok az uralkodó elnöklete alatt kedden megtartandó minisztertanácsot a legkülönbözőbben kommentálják. A minisztertanács célja a miniszterelnök által előterjesztett megoldásokat kivizsgálni, amely megoldásokat az uralkodó elfogadta a tárgyalás alapjául. A meg oldások egyébként fedik a pénzügyminiszter intencióit. Hol késik a jelentés közzététele ? Rist jelentését hivatalosan még nem tették közzé s a késlekedést a kormány azzal indokolja, hogy a közreadáshoz először meg kell szereznie a francia szakértő hozzájárulását. A Cuvântul azt is tudni véli, hogy Rist nehánj^ nap múlva visszatér Romániába. A helyzet az, amint az ellenzéki lapok Írják, hogy a kormány a jelentést nem Risttől (Berlin, május 30.) A Vossische Zeitung jelenti Moszkvából, hogy az orosz fővárosban készen állanak arra, hogy szükség esetén az újonnan létesített gyártelepeket hadianyaggyártó üzemeké alakítsák át. Oroszország a megfelelő katonai intézkedéseket tá- volkeleíen megtette s az oroszok nem félnek attól, hogy japán támadás a szélsőkeleti orosz határok ellen különösebb meglepetést hozzon. Moszkvában hangoztatják, hogy a szovjet nem kiván idegen területeket, de viszont nem hajlandó feladni egy talpalatnyi orosz területet sem. A német főváros némely köreiben arról is beszélnek, hogy az oroszok japán támadás esetén a Bajkál-tóig visszavonulnának s a mandkapta meg, hanem diplomáciai utón a francia kormánytól s igy annak közzététele, vagy közzé nem tétele egyedül a román kormány elhatározásától függ. Kétségtelen, hogy a jelentés egyik vagy másik forrásból közelebbről egész terjedelmében napvilágot lát. ami nagyon is kívánatos volna, hogy a közvélemény végre a sok kommentár helyett világosan lássa, hogy mi a helyzet. A Dimineaţa oimü lap Párisból úgy értesül, hegy a francia kormány egyáltalában nem fűzött olyan megjegyzéseket a Rist-féle jelentéshez, mint amilyeneket a bukaresti ellenzéki sajtó közöl. Párisban nem gondolnak arra, hogy, a román-francia viszonyt az eddigihez képest megváltozódnak tekintsék. Argeioianut dilettánsnak minősítik A Viitorul újból erélyesen követeli a kormány távozását. A lap lelkiismeretlenségnek nevezi azt a magatartást, amellyel a kormány még mindig azt hiszi magáról, hogy ő mentheti meg a helyzetet s azt irja, hogy Argetoianunak a könnyedségét, amellyel a dolgokat veszi, a külföldön bűnös dilettanizmusnak nevezik. A krizis kétirányú: anyagi és bizlmi kérdés. Feltéve, hogy a kormány úrrá tudna lenni az anyagi krízisen, a vele szemben megnyilvánuló bizalmatlansággal akkor sem tudna megküzdeni. Az uralkodó telefonon beszélt Titulescuval Azt a hirt, hogy az uralkodó Titulescut hazahívta volna, a hétfő reggeli lapok határozottan cáfolják. Tényleg az: történt, hogy pénteken az uralkodó és Argetoianu pénzügyminiszter telefonbeszélgetést folytattak Genfben tartózkodó Titulescuval. A beszélgetésről hivatalosan közük, hogy a jó- vátételi konferencia problémái körül forgott. A francia vasúti szakértő is leépittet Leverve francia vasúti szakértő kétszázötvenmillió lej értékű vasúti szállítás törlését javasolta a költségvetésből. Ebből az összegbe li százmillió befektetés, negyvenmillió pályafen- tartási költség, a többi anyagbeszerzés és javítás lett volna. A francia szakértő egyébként vasárnap délelőtt elutazott Párisba. zsuriai guerillaharcosok kelet felől jövő támadásaival igyekeznének lehetetlenné az esetleg támadó japánok helyzetét, de e kombinációnak kevés valószínűsége van. (London, május 30.) Tokiói jelentés szerint a Saito-kormány első minisztertanácsán a mandzsuriai hadműveletek erélyes folytatását határozták el s e célra újabb tízezer főnyi katonaságot indítottak útba Mandzsúria északi részébe. Nincs kizárva, hogy e csapatszállit- mányt még újabb csapatok Mandzsúriába küldése követi. Moszkvában növekvő aggodalommal figyelik a mandzsuriai japán terjeszkedést. Számítanak arra, hogy az Egyesült Államok diplomáciai és gazdasági nyomással gátat fog vetni J apán továbbterjeszkedésének. Megnyugtatónak tartják ebből a szempontból az amerikai flotta meghagyását a Csendes-óceánon. Oroszország feikészOBten néz az uj Japán támadások elé