Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-14 / 109. szám

XV. EVF. 109. SZÁM.

KeletiUjsâg

3

Mária már fee is fejeződött a korssMinyáísiiIstkiísis

Tasslc&cu Carpen helyébe Tasca berlini követet nevezték ki Megszűnt az erdélyi alminiszterség

A francia, kormány változás, ka nem Is akadályozta meg, tie kitolta a szanálási Programm vé«reSiajtását és a

francia kölcsön folyősltását

(Bukarest, május 12.) A kormányátalakítás nagy munkája mára már befejezéshez jutott. A király aláírta a Vasilescu Carpen kereskedelmi és iparügyi miniszter felmentéséről szóló dekrétumot és ugyanekkor Tasca volt berlini követet nevezte ki Vasilescu Carpen utódjává. Az uj miniszter ma délben már le is tette az esküt.

Ugyancsak ma irta alá a király azt a dekrétumot is, amely Tataru, Stanciu, Buzdugan, Metes és Christi alminisztereket felmenti. A Iorga-kormány tehát, amely annakidején külön vívmánynak és Erdély megbecsülésének tüntette fel az erdélyi alminisztersóg kreálását, sietett bebizonyítani, hogy csak egy választási triikkről volt szó, amelyet könnyen lehet nulli- f:káli'

A francia kormány változás kockázatossá teszi Románia kölcsönkilá- tásait.

Az A de vérül hosszasan foglalkozik Rist szerepével és azokkal a lehetőségekkel, amelyektől Románia pénzügyeinek szanálását lehet remélni. A lap szerint Charles Rist eljutott már a végső konklúziókhoz és megalkotta véleményét, amelyre a szanálási tervet fel akarja építeni.

Rist szerint a román költségvetési politikának további áldozatokat kell hoznia,

«mi újabb leépítéseket és esetleg fizetési ^szállításokat jelent.

A szanálási munkához legalább cgy- milliárd francia frank kölcsönre van szükség,

de csak egy évre, három-négyszázalékos kamattal. Egy év múlva újabb szakértői vizsgálat ellenőrizné, hova fordították a kölcsönt és mennyiben fogadták meg a szakértők különböző irányú tanácsait. Az egvmilliárd frank kétharmad részét a belföldi szállítók követelésének kiegyenlítésére fordítanák és egyharmada a köztisztviselők és nyugdíjasok illetményhátralékainak törlesztésére jutna.

Politikai körökben azonban tartanak attól, hogy

a francia kormányváltozás a szanálási

terv programjában zavarokat, mindenesetre késedelmeket idéz elő.

sőt azzal is számolnak egyesek, hogy az uj francia kormány esetleg nem lesz hajlandó Romániának a Tardienkormány által kilátásba helyezett kölcsönt folyósítani. Az Adeverul ezzel szemben megállapítja, hogy ezek az aggodalmak fölöslegesek, mert Franciaországnak Romániával szemben való barátságos politikáját illetőleg mit sem változtat a franciaországi kormányváltozás. A lap szerint feltétlenül számítani lehet arra, hogy a megalakítandó uj kormány legalább is olyan megértéssel lesz Románia iránt, mint az előző volt.

Annyi bizonyos, bogy a szanálási program végrehajtása átmeneti halasztást szenved, mert Rist és Autóin a. kormány változással kapcsolatban kénytelenek Párizsba utazni és ott megfelelő .utasításukat, szpi;czni. Vigasztalásul azt teszi hozzá az Adeverul, hogy Rist'ék előzőleg még néhány centr imban tanulmányozni fogják az adókivetést és az adóbehajtást.

Bukarest főpolgármesterének

budapesti nyilatkozata

Dobrescu a magyar-román kapcsolatok elmélyítését s a kölcsönös megértést sürgeti

(Budapest, május 12.) A Gellért kis szalonjában folyt le az a bankett, amelyet Budapest főváros adott Dobrescu bukaresti főpolgármester tiszteletére s amelyen résztvett Grigorcca budapesti román követ is. Ripka mondott pohár- köszöntőt, amelyre Dobrescu válaszolt fenékig ürítve poharát Budapest és a magyarok egészségére.

A bankett pobáresengésü hangulatában Bukarest főpolgármestere a vendégre kötelező udvariasság és előzékenység határán túl, elragadtatással beszólt Budapestről és első hivatalos budapesti látogatásáról.

— Régóta terveztem már ezt a budapesti utat — mondja — és most igazán örülök, hogy végre itt lehetek és sok év után megint láthatom Magyarország elbűvölően szép fővárosát. Utoljára a háború előtt jártam itt és bizony azóta sok változást látok, de ezek a változások mind Budapest előnyére szolgálnak. Meg kell vallanom, hogy nem érzek csodálkozást és meglepetést. Ezt később, ba kivánja, meg is magyarázom...

Nagyváradi emlék.

— Előre kell bocsátanom, hogy három éven át a romániai ügyvédi kamarák uniójának elnöke voltam és ebben a minőségemben rengeteg erdélyi magyar ügyvéddel ismerkedtem meg. Ezek az erdélyi magyar ügyvédek, a velük való érintkezés során megmutatták nekem mindazokat az erényeket, amelyejt a magyarok sajátosságai. Náluk ismertem meg a magyar vendégszeretetet, a szívélyességet, a szilárd jellemet, az előzékenységet, a korrektséget és a lovagiasságot, szóval mindazoka t a tulajdonságokat, amelyek Budapestre érkezésemkor nem jelenthetnek számomra meglepetést. Meg kell vallanom, hogy ezeken az erdélyi magyar ügyvédeken keresztül nagyon megszerettem a magyarokat és ennek a szeretetnek dokumentálása budapesti utam is. A magyar ügyvédeknél különösképpen megragadott lojalitásuk és bajtársiasságuk. Ez a szeretet, ne gondolja, hogy mai keletű. A magyarok iránt való elismerésemnek és szeretetem nek tanujelét adtam már 1922-ben, tehát nem sokkal a háború befejezése után. Mint az ügyvédi kamarák elnöke, hivatalos látogatást tettem Nagyváradon. Amikor beléptem a nagyváradi ügyvédi kamara termébe, láttam, a kamara volt elnökeinek képgalériája nem teljes: hiányzik a falról két magyar ügyvéd portréja. Érdeklődtem,. hol vannak a képek és tiltakoztam az ellen, hogy csak román ügyvédek képei díszítsék a falakat. Nyomban utasítást adtam, hogy azonnal festesse meg a nagyváradi ügyvédi kamara a két magyar ügyvéd portréját. A portrék el is készültek, utasításomra el is helyezték azokat a kamarában,

Petőfi, Madách, Ady.

Elmondja Bukarest főpolgármestere, hogy n magyarok iránt érzett szeretete nemcsak ebben a nagyváradi esetben nyilvánult meg. A bukaresti városi üzemeknél sok magyar alkalmazott dolgozik, ezek között több magyar mérnök, akiknek kötelességtudásáról, ambíciójáról és munkaszeretetéről is elismeréssel beszól. Ez hát a magyarázata annak, hogy nem lepi meg őt a budapesti szívélyes fogadtatás.

— És van még valami, — folytatja — ez a magyar irodalom. Állandó esti olvasmányom Petőfi Sándor, sajnos, csak francia fordításban, mert magyarul nem tudok. Egy francia Petőíi- verskötet állandóan éjjeli szekrényemen fekszik,, kezembe veszem a könyvet lefekvéskor és igazi nagy élvezetet okoz, hogy olvashatom az emberi szabadság nagy költői harcosának verseit. Jól ismerem azonkívül Madách „Ember tragédiájáét és román műfordítások nyomán megismerkedtem Ady Endrével is.

A két főváros a megértés szolgálatában.

— Budapesti látogatásom hivatalos jellegén túl remélem, hogy utam hozzájárul a magyar —román kapcsolatok elmélyítéséhez. Az egyik főváros főpolgármestere látogatja meg most a másik fővárost. Ez azt jelenti, hogy a két városnak feltétlenül közelednie kell egymáshoz, hiszen ne felejtsük el, hogy mindenütt a városok reprezentálják a nemzetek intellektuálitá- sát. A béke szelleme, a megértés gondolata, az együttműködés megvalósítása az intelligens emberek dolga. Azonkívül a fővárosok sokban hasonlítanak egymáshoz és minthogy a kozmopoli- tizmus jelképezői, elsősorban alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül játszódjék le az a folyamat, amely a kölcsönös megértést és együttműködést eredményezi. Nagy szükség van erre a kölcsönös megértésre, mert enélkül rettenetes veszélyekkel kell szembenézni. Nem titkolom, hogy szerintem egy uj világháború Európa teljes pusztulását jelentené és tudomásul kell vennünk, hogy egy uj világháború — bárki is legyen a fegyveres győző — mindenütt a teljes felfordulást és a kaotikus forradalmat eredményezné. Ezért vagyok én pacifista, ezért igyekszem keresni a megértést a szomszédban, ezért vagyok itt Budapesten is és remélem, hogy látogatásom nem lesz haszontalan.

Maniu a konverzió demagógiájáról és a nyugdíjasoknak nevezett emberpáriákról

(Nagyvárad, május 12.) A „Nagyvárad“

munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott folytatott Manîu volt miniszterelnökkel, aki vasárnap délután szórakozásképpen belátogatott Szilágysomlyóra, — gyalog. Itt beszélt vele az újságíró. Maniu beszélgetés közben súlyos kritikát mondott a mai kormánypolitikáról. A konverzióról ezt mondta:

— Az én véleményem szerint a konverzió mai formájában nem állhat fenn. Az kétségtelen, hogy a paraszton és az eladósodott mezőgazdákon segíteni kellett. De nem igy, ahogy ezt Argetoianu ur csinálja... Mi annak idején az agrár földhitelintézettel akartuk megcsinálni, amely aztán hivatva lett volna a bankok és adósok közötti diffei’enciákat lebonyolítani. De pénz nélkül pénzügyi műveletet lebonyolítani, az lehetetlen. Például az én községemben, Badacsonyban is azt mondják a parasztok, hogy ők nem koldusok, hogy az adósságukat elengedjék, inkább adna nekik az állam pénzt, hogy legyen miből a pillanatnyi szükségleteiket fedezniük.

— Hogyan lehetséges, hogy két olyan nagy politikai párt, mint a nemzeti parasztpárt és a liberális párt nem akadályozták meg, hegy a konverzió ebben a formában menjen keresztül?

— A törvényjavaslattal a pártok nem helyezkedhettek szembe és ez olyan kényes kérdés volt, amihez csak nagyon óvatosan lehetett hozzányúlni. A mi javaslatainkat és egyéb módosítási kísérleteinket nem vették figyelembe, úgy hajtották keresztül, ahogy éppen akarták. Különben is egy ilyen demagóg törvényt nagyon nehéz és kényes dolog akármilyen politikai pártnak is a nép előtt elgáncsolni. Láthattuk a földbirtokreformnál is.

— Már akárhogy is van és lesz a konverzió, de egy dolog bizonyos, elnök ur, hogy a bankok, a nép és a hónapokon keresztül nem fizetett nyugdíjasok, tisztviselők úgy el vannak keseredve, hogy mind a szélsőséges áramlat felé hajlanak. Hiszen vannak olyan tisztviselők és nyugdíjasok, akik már több, mint hat hónapja nem kaptak egy árva bánit sem.

— Honnan és miből élnek ezek a szerencsétlen emberpáriák? — kérdi Maniu. Azt még megértem, hogy a lakást nem fizetik. De a mindennapi kenyeret miből veszik meg? A kormány pedig tehetetlenségét és felelősségét nevetséges dolgokkal akarja leplezni. Hát ki hiszi azt el, hogy a franciák azért jöttek az or- szúgba, hogy a tisztviselők elbocsátását és fizetésredukciókat csináljanak? Ki veszi komolyan, hogy a franciák tiltották meg az államnak a tisztviselők és nyugdíjasoknak a kifizetését? Dehogy kérem, ez a kormánynak gyenge mentegetőzése, melyből azorlban nagyon kilóg az a bizonyos lóláb...