Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-13 / 108. szám
&z ClufrKolomwár, 1932, május 13. * PcflieK Előfizet*» bei földöm Egyévi* 800, (Hém 400, negyedévi* 200, egy hóra 70 L. Egyes exist ire 3 'tal* országos pi agyarpArti lap Szerkesztőségi és Madóhivatsll telefon: 608, 6.04 XV. évfolyam £ 108 szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 60 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12,50 P. ......... Egye« szám ára 20 flllir. lorga és Argetoianu lemondatták Vasilescu Car- pent és majdnem az összes alminisztereket Cantacuzino távozásáról is beszélnek, Ghica állítólag marad — Tatara erdélyi alminiszter sem marad a helyén (Bukarest, május 11.) Kormányátszervezés- ről ir ma a bukaresti sajtó s hír szerint a király át is vette már az átszervezett kormány listáját. A lelépő miniszterek névsorából bennünket elsősorban az érdekel, hogy Tataru erdélyi miniszter is távozik, aki erdélyi ember s akinek távozása után még kevésbbé lehet az erdélyi szempontok figyelembevételére számítani. lorga és Ar- ’w»nn megegyeztek a leniondatasokban. Ma délben lorga és Argetoianu közös audiencián jelentek meg a királynál. Előzőleg már a miniszterelnök és a pénzügyminiszter hosz- szabb tárgyalást folytattak egymással és az Adevorql szerint teljes megállapodás jött köztük létre a kormány átszervezését illetőleg. Megegyeztek abban, hogy Vasilescu Carpen utódjává Tosca volt berlini követet nevezik ki ipar és kereskedelmi miniszteré. Ma délelőtt Argetoianu több miniszter látogatását fogadta. Ionescu Sisestlvel közölte Argetoianu, hogy megmarad a kormányban, majd az majd az alminiszterek számának csökkentéséről tárgyaltak. Az Adeverul szerint még nem lehet tudni, hogy Cantacuzino bennemTataru is távozik Más forrásból ezt jelentik: lorga miniszterelnök és Argetoianu pénzügyminiszter szerda délelőtt közös kihallgatáson jelentek meg az uralkodónál s ez alkalommal bemutatták a kormány átszervezés tervét és az átszervezett kormány listáját. A kihallgatást megelőzően Argetoianu a kormány több tagjával folytatott tanácskozásokat a belügyminisztériumban. A bukaresti sajtó értesülése szerint Vasilescu Carpen, Christi, Buzdugan, Tataru, Stanciu és Metes miniszterek, illetőleg államtitkárok benyújtották lemondásukat, amelyeket a kormány el is fogadott. A jelenlegi 11 államtitkár helyett csupán négy marad meg a kormányban. Rist Párizsba utazik. A francia szakértők első jelentése röviderad-e a kabinetben, több mint valószínű azonban, hogy távoznak a kormányból: Cristi, Buzdugan, Stanciu és Metes alminiszterek. Ugyancsak az Adeverul közli, hogy Vasi- lesen Carpen miniszter ma beadta lemondását és a mai közös déli audiencián már előterjesztést tett lorga az uralkodónál Tosca kinevezése iránt. Az ipar és kereskedelmi miniszter lemondásának hivatalos megerősítésé* holnapra várják az uj miniszter kinevezésével kapcsolatban. A Lupta szerint Ghica küiügyminiszter megmarad a kormányban, mert maradását Titulescu is szükségesnek tartja külpolitikai okokból. Viszont a Lupta úgy tudja, hogy Cantacn- zine népjóléti miniszter visszalép és utódja dr. Topa kamarai alelnök lesz. Az alminiszterek közül csak Radian marad meg, mig a pénzügyi, belügyi és hadügyi alminiszteri állásokat uj emberekkel fogják betölteni. Mindezekből a hirekből a tényállást megállapítani egyelőre nehéz. Annyi tény azonban, hogy a kormányban bizonyos változások küszöbön állanak, bár nagyobbmérvü minisz- terváltozásról nem lehet szó. sen elkészül. A jelentés elkészítése után Eist pár napra visszautazik Párizsba, hogy a francia kormányt tájékoztassa a romániai pénzügyi helyzetről, a többi francia szakértő azonban továbbra is az országban marad, ahol az egyes minisztériumok kötelékében fognak dolgozni. Amit Rist sugalmaz. Ma délután 4 órakor tartotta első ülését a legfőbb gazdasági tanács Argetoianu elnökletével. Az ülés eTőtt Charles Rist megjelent a pénzügyminisztériumban és hosszasan tárgyalt Argetoianuval, akinek hir szerint bizonyos a tanács elé terjesztendő gazdasági intézkedéseket sugalmazott. Közbiztonsági ankét. Ma délelőtt a belügyminisztériumban értekezlet volt a közbiztonsági szolgálat ügyében, Egy szürke napihír Kormánybukás, kormányátalakítás, kor- nrffny válság: ezek a szavak valamikor, még nem is olyan régen, a lapok megkülönböztetett szenzációinak számítottak. Ha csak egyetlen miniszter távozásáról, vagy távozási szándékáról volt is szó, megindultak a találgatások, a kombinációk s ezzel együtt járt, mint szokásos keret a rendkívüli kiadás, izgalom, a parlamentben, a politikai pártkörökben, megindultak a purparlók: ki lesz az nj miniszter, mit lehet várni tőle, az újságírók valóságos nyomozási eljárást indítottak annak megállapítására, mennyire koncepciózus emher az uj miniszter, liberális gondolkozásu-e, vagy reakciót, mire kötelezte el magát, mint politikus, mint képviselő, szóval az ország polgársága hasznot remélhet-e a változástól, vagy pedig nj bajokat, uj megpróbáltatásokat. Ma is egy ilyen jelentést — valamikor szenzációs, most azonban szürke kommünikét — tesznek közzé a lapok arról, hogy a Iorga-kormányt átszervezték s a miniszterek csapatostól nyújtották be lemondásukat. Távoznak ezek szerint Vasilescu Carpen, Tataru erdélyi miniszter s még egynéhány ur, akiknek a nevét hiába is sorolnék föl, a közönség akkor sem tudna többet róluk. Politikai nyelven a miniszteri lemondásokat, újak kinevezését, úgy hivják, hogy „kormány rekonstrukció“, magyarul kormányátszervezés. Miért van az, hogy ez az egyébként mindennapinak még az utóbbi időben sem nevezhető esemény az érdektelenség közönyébe fulladt, az olvasó ránt egyet a válláh s a politikai ellenzék is úgy megy el mellette, mint akit a dolog egyáltalában nem érdekel. Tagadhatatlan, hogy mindennek elsősorban az az oka, hegy a közvélemény kiábrándult már a politikai divatok unalomig ismert hullámveréseiből. Any- nyiféle rendszer és párt váltotta föl egymást, pár esztendő alatt, annyiféle remény esett a kútba egymásután, hogy a polgárság a politikával kapcsolatban elfelejtett hinni. Pontosan tudja azt, hogy a közállapotok és az egyének helyzete mitsem fog javulni akármilyen kormány is vezesse az országot, akárki is viseli a miniszteri cimet és jelleget. Ami kezdeményezés a kormány részéről kiindult, a nyomában mindig elégedetlenség, elkedvetlenedés, végül pe dig szomorú letargia támadt. Elérkeztünk tehát odáig, hogy pártok és kormányok nem tudják többé sem a maguk számára a bizalmat felkelteni, sem az önbizalom annyira szükséges gyógyszerét belecsepegtetni az egyének leikébe. Senkisem áltatja magát a jobb jövő délibábjával, mert mindennap kevesebb a kenyér, mindennap le kell mondanunk egy-egy valamilyen természetesnek tartott kulturigényünkről. Látjuk azt, hogy kormányok és miniszterei? még csak komolyan meg sem kísérelik ez ellen tenni valamit. Illetve ők azt mondják, hogy mindent elkövetnek, ami tőlük kitelik, azonban az emberek azt látják, hogy ez a minden a semmivel egyértékü. És soha annyira nem gyökeredzett bele a köztudatba ez a felfogás, mint a mostani kormány uralma alatt. Erről a kormányról mindenki azt tudja, hogy van egy miniszterelnöke, aki ismert tör- tónettudós és van egy pénzügyminisztere, akinek vannak néha ötletei, ezek az ötletek azonban akármennyire zseniálisak is, nem tudják megakadályozni a közviszonyok félelmet«« sü- lyedését, az általános elszegényedést, a munka- nélküliek számának ugrásszerű emelkedését, vállalatok összeomlását, a tisztviselő- és nyug- dijalosztály tértéit udegradálódását s általában annak a keserves folyamatnak elhatalmasodását, amely az országot, elsősorban pedig Erdélyt lassanként sira- lomkázzá változtatja át. A többi miniszterek között bizonyára tehetséges ember is akad, de azzal is tisztában vagyunk, hogy szerepük nem más. mint a disoőrségé vagy hogy stilszerübbek legyünk, diszkiséreté. Ki kiváncsi tehát ilyen körülmények között arra. hogy Vasilescu Carpen proeideál a kereskedelmi miniszteri szék- kot, vagy ágy mis kiválóság, akinek egyedüli érdeme, hogy már akkor jorgista volt, amikor egy Iorga-kormány lehetősége a fantáziák birodalmába tartozott. Ezért nem szenzáció ma már a kormányátlakitás és ha az újságok nem dolgoznának bizonyos sablon szerint, hanem aszerint csoportosítanák és tennék ranglistára az eseményeket, hogy mi érdekli a közönséget, akkor Vasilescu Carpen ur és társainak távozása nem a lap vezető helyére kerülne, hanem leg-, feljebb egy saürke napihir futná belőle.
