Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-11 / 107. szám

KV. ÍSVF. IOT. SZÁM. KeutiUjsxg î flz örökösödési illeték és a pénzügyigazgatásé- gok ditai kirótt bírságok revíziója Érintkezzen MAS VÁROSBAN LAKÓ ROKONAIVAL TELEFON UTJÁN Esti 21 óra után 4Cf\ engedmény A Z üzletek és vállalatok esti 21 után nem dolgoznak és ebben az idő­ben általában mindenki otthon vafi. íme a legalkalmasabb idő, hogy más város­ban vagy országban lakó rokonainak vagy barátainak telefonáljon. Gondol­jon az örömre és a meglepetésre, ami­kor az ön hangját meg fogják hallani. A helyközi szolgálatot jelentősen meg­javítottuk Messze fekvő városokkal ki­tünően beszélhet. 9 Forduljon felvi­lágosításokért a tarifák felől a telefon­hivatalhoz. ® V. 'fen, mm H SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ PE TELEFOANE Brüning nagy beszédében a békerevizlo szükségességét hangoztatta írták: Dr. Gabányi Imre és Dr. Péterffy Jenő ügyvédek A Monitorul Oficial március 18-5 számában jelent meg az örökösödési illetékek és a pénz­bírságok revíziójának a törvénye, amely tör­vény a pénzügyi hatóságok által kirótt bünteté­sek revízióját rendeli el, amennyiben e pénz­bírsággal sújtott felek azt a törvény kihirdeté­sétől számított 2 hónapon belül kérik az illeté­kes pénzügyigazgatóságnál. A törvény által engedélyezett kéthónapos határidő most május 18-án jár le, azonban amint megállapítjuk, az érdekelt adózók és pénzbírsággal sújtott keres­kedők, iparosok és magánosok közül csak na­gyon kevesen adtak be a pénzügyigazgatóság­hoz ilyen irányú kérést, talán mert a törvényt nem ismerik, vagy pedig már a különböző adók és pénzbírságok által annyira tönkre menve, hogy őket a felemlített törvénynek e kedvezmé­nye egyáltalában nem is érdekli. Pedig a keres­kedők, iparosok, de főleg a kenyérbélyegek fel nem ragasztása miatt súlyos pénzbírsággal súj­tott pékekre előnyös a törvénynek ezen rendel­kezése, mert ha a törvényben megjelölt bizott­ság az adózó kérése alapján megállapítja, hogy az illető anyagi helyzetét és fizetési képességét tekintetbe véve nem hajtható be rajta a kirótt pénzbírság, a kirótt pénzbírságot részben vagy egészben is elengedhetik. Természetesen itten a törvény az illető adóalany további exiszten- ciájára van tekintettel, mert még mindig jobb, ha az adózó az adót és a pénzbírságnak egy kis részét vagy az egész pénzbírságot, de részletben ki tudja fizetni, mintha e pénzbírságokért elár­verezik és az elárverezés pillanatától kezdve megszűnt adóalanynak lenni. E törvény 2. szakasza úgy rendelkezik, hogy a pénzügyi hatóságok által kirótt adó- és ille- tékbirságokat, akár jogerős határozatban lettek már ezek megállapítva, vagy pedig még felleb­bezés alatt állanak, kivéve a szesztörvényben megállapított kihágások miatt kirótt pénzbírsá­gokat, a pénzügyminisztérium a pénzbírsággal sújtott adózók jelenlegi fizető képességére szál­líthatja le az e törvény alapján létesített bi­zottság kedvező véleménye alapján. E bizottság­nak a tagjai az Amortizációs Pénztár elnöke, a Felső Számviteli Tábla egyik delegált tanácso­sa, a pénzügyminisztérium által delegált állami ügyvéd és a pénzügyminisztérium azon szekció­jának az igazgatója, amelynek a hatáskörébe tartozik a kérdéses pénzbírságnak a kirovása és behajtása. A törvény rendelkezése értelmében a kihá­gásig jegyzőkönyvben kirótt adót is a pénzügy­minisztérium e fenti bizottság kedvező vélemé­nye után ugyanígy leszállíthatja, tekintetbe véve a jelenleg érvénybe levő adótörvényeket. Azonban e leszállítás csak úgy eszközölhető, ha az ezirányu kéréseket a bírsággal sújtott felek 1932. május 18-ig az illetékes pénzügy- igazgatóságokhoz beadják. A revíziót kérő kér­vényeknek tartalmazniok kell a kérelmező ne­vét, lakhelyét és foglalkozását, valamint annak a jegyzőkönyvnek a megjelölését, esetleg csa­tolni kell a jegyzőkönyvet is, amelynek alapján az adó és a pénzbírság kirovása megtörtént és ezenkívül az illetőnek meg kell jelölnie azt is, hogy milyen állapotban van a birságnak a be­hajtása, végleges-e a kirovás, és ezenkívül meg kell jelölnie a jelenlegi anyagi helyzetét is, hogy igy az összeállítandó bizottság a fizetési képességét megállapíthassa. E kérvények be­adása nagyon is fontos, mert a kérvény beadá­sának keltétől a pénzügyminisztérium végleges határozatáig ez adók és pénzbírságok behajtása felfüggesztetik és a kérvényezők minden kelle­metlenségtől megszabadulva nyugodtan várhat­ják a pénzügyminisztérium döntését. Mivel a törvény 1. szakasza az örökösödési illetékek revízióját is megengedi, csak annyit említünk az örökösödési illetékek revíziójáról, hogy e kérvények beadásának határideje nem 1932 május 18-án jár le, hanem 1932 junius 18-án, ameddig az örökösök az illetékes pénz­ügyigazgatósághoz beadhatják ezirányu kérvé­nyeiket. Tekintettel arra, hogy a törvény értelmé­ben az összes véglegesen kirótt, de még be nem hajtott illetékek revideálhatok és csökkenthetők s a kérés beadása pedig azok behajtását a pénz­ügyminisztérium végleges határozatáig fel­függeszti, életbevágó kérdése az örökösöknek az, (Berlin, május 9.) Brüning kancellár va­sárnap, a külföldi sajtószindikátus matinéján nagy külpolitikai beszédet mondott. A beszéd konklúziója az volt, hogy a jelenlegi krizis okai a békeszerződések és ha a revízió rövide­sen meg nem történik, úgy a világ mind mé­lyebbre süllyed a nyomorba. Németország a jó­hogy e kérvényeket a fenti határidőig beadják, annál is inkább, mert időközben az örökölt ja­vak értéküknek felére szállottak le és igy az ezek után kirótt illetékek a jelenlegi gazdasági és pénzügyi viszonyok között kétszeresen vol­nának számítva. Mivel a törvény rendelkezései szerint az örökölt javak jelenlegi értéke után állapítandó meg az örökösödési illeték, e kérvények beadá­sával az összes eddig kirótt, de be nem fizetett illetékek azok felére csökkenthetők le. Azonban e kérvényeket 1932. junius 18-ig feltétlenül be kell adni, mert e határidő eltelte után semini­vátételi fizetéseket nem tudja teljesíteni. Mi­alatt az államférfiak tanácskoznak, egyre nő a távolság a válság rombolása és a diplomácia lassú tempója között. Ki viseli a felelősséget a várható következményekért. A népek nem tud­nak és nem akarnak tovább várni. —o— féle csökkentés vagy revízió nem vihető keresz­tül és a kirótt illetékek minden leszállítás nél­kül behajtliatók. Itt említjük meg, hogy a földmivesekre ki­rótt összes pénzbüntetések behajtása 1932 okt. 6-ig szünetel, mert az igazságügyminiszter el­rendelte, hogy azok végrehajtását okt. 6-ig fel kell függeszteni, még abban az esethon is, ha a kirótt büntetések időközben a nemfizetés miatt Fogházbüntetésre lettek volna átváltoztatva, E fogházbüntetések megint pénzbüntetéssé alakul­nak át és az elitéit földművesek 1932 okt. 6-j.g azokat kifizethetik.

Next

/
Thumbnails
Contents