Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-01 / 100. szám

KlLETlUjsXG XV. ÉVF. 100. SZÁM. t ülk. íL# c/ Â mezőgazdasági adósságok segítő reside* zéséről szóló törvény Fordították: Dr. Gabányi Imre és Dr, Péíerííy Jenő ügyvédek ív. Ha az adós telekkönyvileg bejegyzett ingatlan tu­lajdonosa, az elnök a telekkönyvi adatok alapján meg­állapítja, hogy az adós bejelentette-e összes jelzálogos hitelezőit és ha valamelyik kimaradt, hivatalból intéz­kedik, hogy az is megidéztessék a tárgyalásra, egy ké­rés példány kézbesítésével és elrendeli a kérésnek a te­lekkönyvben való feljegyzését. Bármilyen a követelés fennállására, vagy mennyi­ségre vonatkozó vitás jogi kérdést a jelen törvényben megá^tározott bíróságok által döntetnek el. 18. szakasz. A kitűzött határnapon a törvényszék az adósok és A hitelezők meghallgatása után tanácsban határoz afe­lett, hogy a bírói utón való szanálásnak elvben helyet adhat-e. ... író ■ 19. szakasz. • " íH Az,o tárgyban hozott határozatot a felek az Ítélet kihirflétésétől számított 10 napon belül fellebbezéssel támadhatják meg az illetékes ítélőtáblánál. Az Ítélő­tábla sürgősen és minden más ügyet megelőzően fogja letárgyalni a fellebbezést és amennyiben elvben helyet ad a öy'ói szanálási kérésnek, az ügy iratait visszateszi a tcţr.v^jyszekhez érdemi tárgyalás céljából. •Mlfi 20. szakasz. Amiután a bíró szanálási kérésnek elvben hely ada ,T0tt, a törvényszék uj határnapot tűz és arra a feleke azzal a felhívással idézi meg, hogy az idézés vételétö .számított 30 napon belül nj'ujtsák be észrevételeiket é terjesszék be azokat az okirataikat, amelyeket az ér­demi tárgyaláson felhasználni akarnak. 21. szakasz. A kitűzött határnapon a törvényszék figyelembe véve az 52. szakasz szerint a jelen eljárás alól kivett tartozásokat, amelyek az ott meghatározott szabályok alá esnek, megállapítja, vájjon a felajánlott hányad az adós szanálás alá eső javai jövedelmének megfelel-e. Megvizsgálja az adós által felajánlott fizetési biztosíté­kokat, megszabja a birói szanálás egész ideje alatt fi­zetendő kamatot, amely nem haladhatja meg a Nemzeti Bank kamatlábát, A hitelezők ez alkalommal igazolhatják, hogy az adósnak nincs szüksége a szanálásra, vagy hogy az adós í'jpyidebb idő alatt ki tudja fizetni tartozásait, te­kintetbe véve fizetési képességét, vagy pedig, hogy a felajánlott összegek igen kicsinyek. Ha a kérésnek a törvényszék helyt adott, a hozandó határozatában meg fogja állapítani a követelések teljes összeget, a határidőt, melyben ezek a követelések fize­tendők, az évi törlesztési részleteket, valamint a birói szanálás végrehajtását biztositó javakat. Ha a szanált adosrgjttokaban erdők is vannak, a törvényszék az ér­vényűjén lévő üzemterv, vagy a Kihasználás szabályozd Bát figyelembe véve állapítja meg a szanálási feltétele­ket, az adósnak az ezen tervre alapított fizetési képes­sége' sprint. Á törvényszék ítélete ellen a felek a közléstől szá- mitotfc-egy hónapon belül fellebbezéssel, élhetnek. indokolt fellebbezés adandó be és azt közvetlenül az illetékes ítélőtábla jegyzői irodájában is be lehet nyújtani. A fellebbezési bíróság előtt nem hozhatók fel más Indokok, csakis azok, amelyeket a fellebbezési kérésben előterjesztettek. A fellebbezést soronkivül és minden más ügyet megelőzően kell letárgyalni. Amennyiben .a birói szanálás bíróságához idézett hi­telezők maguk is szanálható mezőgazdasági adósok, ugyanezen bíróság elé idéztethetik saját hitelezőiket, hogy e hitelezőkkel olyan arányú követelés leszállítást nyerjenek, mint amiiy arányban az ő követelésük le- szállittatott, átengedvén ezen hitelezőiknek a szanálási határozatban elismert jogaikat, mig az esetleges kü- lömbözetért e jelen törvény feltételei szerinti módon marpbaak kötelezettségben. A’^enntjeizett beszámítást a törvényszék a jelen törvény rendelkezései szerint külön határozatban mond­ja ki, az érdekelt felek kérésére, kérést az utolsó egyé­ni szanálási határozat jogerőre emelkedésének határ­napjától számított 2 hónapon belül lehet előterjeszteni. 22. szakasz. Az Ítélőtábla határozata ellen a felek a semmitö- ezékhez felfolyamodást adhatnak be a közlésétől szá­mított 1 hónapon belül. A felfolyamodás szintén sürgősen és minden más ügyet megelőzően tárgyaltatik és végrehajtásra felfüg­gesztő hatálya van. 23. szakasz. Az a mezőgazdasági adós, aki a bírósági szanálási kérésben aktíváinak egyrészét eltitkolja, vagy rossz­hiszeműen kihagyja, vagy pedig a kimutatásból vala­melyik hitelezőjét hagyja ki, vagy pedig álhitelezök fel­vétele által növeli passzíváit, elveszti a birói szanálás­hoz való jogát. 24. szakasz. A birói szanálás iránti kérés beadását megelőző időben már követeléssel bíró azoknak a hitelezőknek akiket az adós nem mutatott ki, a birói szanálás bíró­ságánál a végleges határozat kihirdetésének pillanatáig joga van az eljárásba beavatkozni. 25. szakasz. Semmiféle elidegenítés, vagy más dologi jog. kivéve a termésre nyert zálogjogot, mely a jelen törvény be­terjesztése után keletkezett, nem hozhat fel e jelen tör­vény beterjesztését megelőző időben már létezett hite­lezőkkel szemben, kivéve azokat a zálogjogokat, melyek netán a román mezőgazdasági jelzálog hitelintézet ja­vára létesültek. 26. szakasz. A birói szanálási eljárás egész folyamata alatt az adósok bármikor módosíthatják a felszámolási terveze­tet, azonban a hitelezőknek eredetileg felajánlott bizto­sítékokat és az eredeti hányadokat nem csökkenthetik, sem pedig a fizetési határidőt nem hosszabbíthatják meg. A birói szanálási határozatnak hatálya. 27. szakasz. A jogerős birói szanálási határozat a benne megál­lapított szanálási hányad erejéig végrehajtható okira­tot képez. A törvényszék a határozatban felsorolt mindenik hitelezőnek kiadja e végrehajtható okirat egy eredeti példányát. A hitelintézetek adósai, a birói szanálás elnyerése után, kötelesek a hitelintézetek kérésére a szanálási részletek összegének erejéig forgatható váltókat bocsá­tani ki. E váltók bélyegmentesek és az adósok által meg- ujitandók a Nemzeti Bank rendelkezései értelmében az egész idő alatt a tartozások kifizetéséig. E váltók kibocsátásának megtagadása esetén a hi­telező jogosult arra, hogy a bíróságtól kérje, hogy az adóst a birói szanálás kedvezményétől fossza meg. 28. szakasz. A birói szanálási határozat érvényes azon adós ösz- szes hitelezőivel szemben, akinek javai birói szanálás­sal lettek rendezve. A határozatban megállapított összes törlesztési részleteket az adós a pénzügyigazgatóságná! fizeti le a letéti és utalványozási pénztár számlájára és azokat a törvényszék elnöke (első elnöke) fogja elosz­tani a hitelezők között követeléseik összegének ará­nyában. Amennyiben az adós és az összes hitelezők meg­egyeznek. az adós egyenesen a hitelezők kezéhez fi­zethet. A birói szanálási határozatban megállapított össze­geket, valamint az évenként fizetendő részleteket az adós ingatlan javaira bekebelezendő törvényes jelzálog biztosítja, amely feltünteti e tartozások előző jogi ter­mészetét, jogcímét és rangsorát. 29. szakasz. Amennyiben az adós a meghatározott időben egyet­len szanálási részletet nem fizetne ki, a törvényszék bármelyik hitelező kérésére határozatilag fogja kimon ­dani a birói szanálási kedvezményének elvesztését és a birói szanálási határozatnak megsemmisítését, ez esetben azután a hitelezők visszanyerik a szanálási ke rés előtti összes jogukat, anélkül azonban, hogy velük szemben kifogást lehetne tenni oly alapon; hogy jogaik védelmére a törvény lépéseket meg nem tették és e hi­telezők jogaikat a rendes utón perelhetik és érvénye­síthetik. A birói szanálás előtt fennálló terhek ebben az eset­ben visszanyerik előbbi rangsorukat és előjogaikat. Rossz termés, vagy erőhatalom okozta kár esetén az adós a törvényszéktől fizetési haladékot kérhet amit ha a törvényszék megad, ez a részlet a hátralevő időre járó részletek közt osztatik el. E rendelkezés al­kalmazandó a kötelező konverziónál is, valamint e je len törvény által létesített összeä többi szanálási mó­doknál. A bírói szanálás egész ideje alatt, ha a szánált adóst bármilyen fajta zárlat akadályozná terményei ér­tékesítésében, a törvényszék elnökének jogában áll, hogy végleges és meg nem fellebbezhető elnöki határo­zatban rendelje el a már lefoglalt és a jelen eljárás rendszerében fedezetül szolgáló terményeknek a törvé­nyes formák betartásával! eladását, hogy a szanálási részletek kellő időben fedezve lehessenek. 30. szakasz. A jogerős Ítélet végrehajtható. A jogerős Ítélet egy-egy másolata elküldendő azon telekkönyvi hatóságnak, törvényszéknek, vagy járásbí­róságnak, melynek kerületében az illető ingatlan fek­szik, hogy hivatalból vezettessék be az adós nevére ezen könyvekben (a telekkönyvi bejegyzés). 31. szakasz. A jelen törvény kihirdetése előtt foganatosított minden biztosítási és kielégítési végrehajtási intézke­dést megsemmisít a szanálási határozatban foglalt ösz- szes javakra vonatkozóan a szanálási határozat kihir­detési napjával. A felgyűlt kamatok leszállítása általi és mező- gazdaságok birói szanálásra vonatkozó közös rendelkezések. 32. szakasz. Azon adós, aki hitelezőivel békés utoh megegye­zésre jutott adósságainak rendezésére, akár a leszállí­tás utjáni szanálás szabályainak, akár a birói szanálás szabályainak alapján, az illetékes törvényszéknél kér­heti ezen egyezség jóváhagyását, (omologálását) ami­nek eredményében az egyezség szanálási határozat jel­legét nyeri. 33. szakasz, A felgyűlt kamatok leszállítása általi szanálás é3 a birói szanálási eljárás egész ideje alatt az ezen eljárá­soknak tárgyát képező követelések után 5 százalékos kamat fizetendő. IV. FEJEZET. 34. szakasz. Azon 10 hektárnál nagyobb birtokok tulajdonosai, akiknek tartozásai a 2. és 8. szakaszban előirt feltéte­leknek megfelelnek, de akik nem tudják, vagy nem akarják a leszállítás általi szanálás, vagy birói szaná­lás rendelkezések kedvezményeit igénybe venni, a birói szanálásra előirt eljárás szerint kérhetik a lakhelyük szerint illetékes törvényszéknél a kielégítési végrehaj­tások elhalasztását, azzal a föltétellel, hogy kötelezik magukat adósságaikat 3 éven belül kifizetni, a Nem­zeti Bank kamatlábával egyenlő, évente fizetendő ka­mattal együtt. A kamat nem fizetés maga után vonja e jelen sza­kasz kedvezményeinek elveszítését. E jogvesztést a tör­vényszék mondja ki a hitelezők kérésére. A 25, szakasz rendelkezései ebben az esetben is al­kalmazhatok. 35. szakasz. A leszállítás általi szanálás, vagy a végrehajtások elhalasztása, vagy a birói utón való szanálás iránti ké­rés beadásának napjától kezdve egy hitelezőnek sem ál! jogában, hogy a kérés beadási ideje előtti okból, vagy cimen biztosítási és kielégítési végrehajtási eljá­rást folytasson és foganatosítson az adósnak vagyo­nára, ennek tartozékaira és termékeire, valamint arra az összegre sem, ami a mezőgazdasági ingatlan termé­nyeinek eladásából folyt be. Hasonlóképpen felfüggesztetnek az összes bármi­lyen természetű biztosítási és kielégítési végrehajtási intézkedések azokkal az adósokkal szemben, akik sza­nálás kedvezményében részesülhetnek és pedig a jelen törvény kihirdetésének napjától azon határidő lejár­táig, amelyen belül a szanálási kérés beadható. 36. szakasz. Ha a jelen törvény 8., 9. és 14. szakaszának felté­telei fenntforognak és az adós igazolja, hogy adóssá­gainak 60 százaléka a nyolcadik szakaszban felsorolt okokból keletkezett és vagy a felgyűlt kamatok leszál­lítása áltaii szanálás, vagy bírói szanálás kedvezmé­nyét igénybe veszi, az összes egyéb adósságai is azon szanálási rendszer utján nyernek rendezést, amelyet az adós választott. Ebben az esetben az adósnak egész va­gyona biztosítja a szanálási részletek fizetését, mig birtokainak jövedelme feltétlenül számításba veendő fizetési képességének megállapításánál. A városi javakat terhelő ős jelzálogilag biztosított kölcsönöknél, az adós köteles igazolni a nyolcadik sza­kasz első bekezdése szerint, hogy a kölcsönt milyen ok­ból vette fel. (Folytatjuk.) —o— 55 ezer munkanélküli van az országban a hivatalos kimutatás szerint. A munkaügyi mi­nisztérium jelentése szerint 55.306 munkanélküli volt március végén az országban. Ebből leg- löbben nem szakmabeliek, l'a- és vasmunkások. A hivatalos jelentéssel szemben a szakszerveze­tek azt állítják, hogy a munkanélküliek szúrna jóval magasabb.

Next

/
Thumbnails
Contents