Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-09 / 106. szám

KílETlUjsm XV. ÉVF. 106. SZÁM. IRODAI OM-MŰVÉSZEI A bécsi iró-kritikusok fellázadtak a magyar színműírók inváziója ellen A Feketeszáru cseresznye nagy sikerét maliciózus kriti­kákkal próbálják ellensúlyozni — A világhírű iró, Félix Salten azonban az összes bécsi müsordarabok leié he'yezi Hunyady Sándor darabját — Bécsi munkatársunktól. — ____jji m ' i ■ ■ —.......................111.......f 1111 .................. A magyar színház HETI MUSORAj Vasárnap délelőtt 11-kor: Nótás kapitány. (Nagyon ol­csó matinéhelyárakkal. Jegyek ára: 5 személyes pá­holy 80 lej, minden földszinti jegy ára: 20 lej, min­den erkélyülés ára 10 lej. Sorozatszám: 210.) Vasárnap este 9-kor: Hawai rózsája. (Operettujdon- ság 2-odszor. Napibérlet 28. sz. B. Sorozatszám: 211.) Hétfőn este 99-kor: Havval rózsája. (Operettujdonság 3-sdszor. Napibérlet 29. sz. A. Sorozatszám: 212.) Kedden délelőtt 11 órakor: Tűzmadár. (Újdonság na­gyon olcsó mozihelyárakkal. Jegyek ára 5 szemé­lyes páholy 80 lej, az összes földszinti jegyek 20, erkélyülés 10 lej. Sorozatszám: 213.) Kedden délután 6 órakor: Fehér ló. (Nagy revü ope- rette-ujdonság mozihelyárakkal, 40, 30, 20 és 10 lej. Sorozatszám: 214.) Kedden este 9 órakor: Alvincl huszárok. (Nagyon oi- csó mozihelyárakkal, 40, 30, 20 és 10 lej. Sorozat­szám: 215.) Szerdán este 9 órakor: Édes légyott. (Egy óra veled.) Maurice Chevalliére és Jeanette Macdonald világ­Reinhardt bécsi színháza a Theater in der Josefstadt megint magyar, sőt éppenséggel ko­lozsvári eredetű darabot mutatott be: a Hu­nyadi Sándor pompás színmüvét, a Feketeszáru cseresznyét. Nem indokolatlan tehát, hogy a bécsi argó Ungarisches Theater in der Josef- stadt-nak keresztelte át a bécsi Reinhardt szín­padot. Hiszen az idén Molnárral kezdte, Fodor Lászlóval, majd a kolozsvári Indig Ottóval folytatta és most — s mint előjelek mutatják nagyon sokáig — Hunyady neve szerepel a mű­során. Sőt a két kolozsvári iró Indig és Hu­nyady között még egy magvait .szerzővel kísér­letezett Reinhardt, akinek szerepeltetésével azonban nem öregbítette a magyar szerzők hír­nevét. A Lengyel Menyhért', ’ Angyalját ját­szotta, Darvas Lilit, a Molnár’ Ferenc feleségét állitva csatasorba. Az Angyalból azonban bu­kott angyal lett, a Burgtheatörbe édesgetett Darvas nagy művészete sem tudta megmenteni. A Feketeszáru cseresznyének viszont — ezt már a premieren teljes biztonsággal meglehe­tett állapítani — hatalmas sikere volt. És a leg­rosszabb májú kritika — mert Hunyady darab­ját bizony tengernyi rosszakarat rohamozta ,meg — sem tudja, sőt nem is próbálja megcá­folni a prognózist, hogy a Hunyady színmüve kasszadarabja lesz a bécsi színháznak. A siker azonban főképpen és elsősorban: Közönség- siker. A kritika viszont Felix Salten kivételé­vel, aki persze egymagában nagyobb súlyú, mint a többiek együttvéve, nem kezeli barátsá­gosan a Hunyady darabját. Elismeri — hiszen a nyilvánvaló tényeket nem vitathatja — a nagy sikert, kiemel egyes részleteket, még a bulvardsajtó is becsületesen leszögezi, hogy az impériumváltozás itt is átélt , problémáit Hu­nyady merte először üstökön ragadni és mes­teri módon megszólaltatni. Nagyjában-egészé- ben azonban kajánul viselkedik. Ennek a feltűnő jelenségnek megértéséhez tudni kell, hogy a bécsi kritíkusk, drámaírók is egyben. Tehát versenytársak. Majd mind­egyiknek van az asztalijában: egy-két, esetleg több kész színdarabja. Rosszul esik hát nekik, hogy a legelőkelőbb bécsi drámai magánszín­ház az idén csakis magyar darabokat játszik, s az ő Írásaik számára nem nyitott kaput. Ez az elkeseredés és mogbántottság ütközik ki majd mindegyik kritikusnak írásából. A Wr. Tagblatt örökké viccelő kritikusa, nagy humurosan behozatali tilalmat ajánl a magyar darabok ellen, — a kaviár, a tengeri rák és a pezsgő ellen irányuló behozatali tilal­mak mintájára. A színpadon lefolyó mulató jelenetek, ahogy a bécsiek nevezik: „Mulat- schag“ vívták ki szerinte a nagy sikert. Melles­leg a Journal titkos drámaírója a bécsi magyar kolónia 300 ezer főnyi létszámával próbálja magyarázni a szakadatlan tetszésvihart és ki­süti, hogy az ő egyetlen ellenvéleménye nem nyomhat a latban. Hunyadyt azonban bőségesen kárpótolhatja a Felix Salten Neue Freie Pressebeli kritikája és az a parádés szereposztás, választékos, gon­dos megrendezés, amelyben a színház darabját kihozta. A premier előtt szünnapot tartott a szinház, — már ez maga is nagy eseményt jel­zett. A fő női szerepre Konstantin asszonyt szerződtette és epizód szerepeket is akkora kva­litású színészekre bízott, mint az öreg Tűimig és a fia. A Salten kritikájából néhány szemelvényt irok ide: „A darab olyan meleg együttérzést ét olyan nagy sikert váltott ki, mint ritkán egy másik színpadi mii...“ A darabnak nincsen po iitikai és mégkevésbé soviniszta tendenciája, nem fogja sem a magyaroknak, sem a szerbek­nek pártját, csak az emberi momentumokkal törődik és már ezzel a magatartásával, amely ta­pintatosságra és költői megérzésre vall, rend kívül szimpatikussá teszi magát. Nyugodtan lehet játszani Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában és ha nem jár előtte izgatás, amely mindig megzavarja és meghamisítja a hatóságok és a közönség Ítéletét, mindenütt si­kert fog aratni a Feketeszáru cseresznye... Majd személyszerint foglalkozik Salten Hunyady Sándorral és ezeket Írja róla: Hu­nyadi Sándor egy magyar drámaírónak a fia, aki Magyarországon túl is sikereket ért el a maga idejében. Kolozsvárt született és nőtt fel, a vidéki újságírás volt eleinte, sőt most is tevé­kenységi köre. Átélte a különválasztást a ma­gyar hazától, a bekapcsolódást egy uj államba, a maga esetében Romániában. A mai napig nem tudta elhatározni magát arra, hogy el­hagyja Kolozsvárt és végleg Budapestre költöz­ködjék. Lehet, hogy tulmélyen gyökeredzik er­délyi szülővárosában, de lehet, hogy szégyel- lősségből, bátortalanságból. Szabad óráiban, melyet múló betegség kényszeritett rá, félbe­szakítva újságírói munkáját és az egyhangú kártyázást, kezdett szindarabokat irni. Drámai próbálkozásának elsője túlzottan erotikusnál: bizonyult a mai magyar színpad számára. A második, a Feketeszáru cseresznye, meghódí­totta a színpadot és nagy reményekre jogosít vele szemben. Mélységes ösztöne van a hatás iránt, ereje és elánja van, mellyel megragadja, megrázza és egy egész estén át hatása alatt tartja a kö­zönséget. Éles szeme van, az élet kicsiny és ki­magasló alakjai számára, s így mesterien bir­kózik meg a drámairó legfontosabb feladatával és csupa hálás, jól megjátszható szerepeket te­remt. A legkisebb, a legmellékesebb háttéri alakot is meglátta, átélte Hunyady és a valódi élet minden izével elevenedik meg nála a szín­padon... Ez a színdarab olyan ember munkája, aki sokat élt át és sokat szenvedhetett. Megint egy magyar drámairól Olyan szaporán sarjad­nak, olyan talentumosak, annyira értik a szin­ház technikáját, annyi ötletük és temperamen­tumok. annyi józan eszük van. mint valamikor, nem olyan nagy idő előtt a franciáknak, akik mostanában gyakran csütörtököt mondanak. A magyar szerzők uralják most a német, az euró­pai, az amerikai színpadot, mint hajdanában a francia szerzők. Talán valóra válik ezen a té­ren az igazság, hogy a legyőzött népek megerő­södnek szellemileg és igy felébe kerekednek a győzteseknek... Ha vannak Becsben színdara­bok —■ fejezi be kilenc lábas kritikáját Salten, amiket érdemes megnézni, úgy a Feketeszáru cseresznye a legelső közöttük. filmjének ünnepi bemutató előadása. Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap: Édes légyott. (Egy óra veled.) (Chevalliére és Jen- nett Macdonald világfilmje. Szombaton délután 2% órakor: Feketeszáru cseresznye. (Ifjúsági előadás, nagyon olcsó helyárakkal. Soro­zatszám: 210.) A CLUJí ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, május 8. (délután): Szlmfóntkus hangver­seny. (Timişoara-n.) Vasárnap, május 8. (este): Lakme. (Timişara-n.) Hétfő, május 9.: Carmen. (Timişoara-n.) Kedd, május 10.: Năpasta. (Timişoara-n.) Szerda, május 11.: Carmen. (Arad-on.) Csütörtök, május 12.: Aida. (Arad-on.) Péntek, május 13.: Zsldónö. (Arad-on.) Vasárnap, május 15. (délután): Az eladott menyasz- szony. (Cluj-on.) CORSO MOZGŐSZINHAZ MŰSORA: Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor utoljára: Merénylet az örient- expressz ellen. A legszenzációsabb németül beszélő, bűnügyi film, ami mindvégig leköti a közönség fi­gyelmét, nagy bravúros eseményeivel. Látni a két­száz méter sínpár íelrobbanását és a tettes utáni küzdelmeket. Főszerepben: Charlotte Susa, Fee Mal­ten és Heinz Könecke. Műsor előtt a legújabb Ufa- heti híradó. Hétfőn, kedden, szerdán 3, 5, 7, 9 órakor: A közönség közkívánatára sikerült még egyszer le­hozni a leghatalmasabb „Ufa-filmet": Kongresszus táncol. Minden városban tomboló sikert ért el. Fő­szerepben: Lilian Harvey, Willy Fritsch, Conradt Veidt, Lil Dagover és Paul Hörbiger. Soha el nem felejthető pazar rendezés. Tíz leghíresebb sztárral. Okvetlen nézze meg most utoljára, hogy meg ne bánja. A SZÍNKÖR-MOZGÓ MÜSORa-. Vasárnap délután 3, 5 és 7 órakor: „Barátom, a Uázas- ságközvetitő.“ Falrengetöen kacagtató vígjáték, német nyelven, a főszerepekben: Siegfried Arno, Dina Grállá és Lücie Englisch. Helyárak: 10, 20 és 30 lej. Hétfő, kedden és szerdán 3, 5 és 7 órakor: Világsiker: A négy szökevény. Kalandos történet az afrikai lé­giók életéből, 10 felvonásban, a főszerepekben: Warner Baxter, Noah Berry és Myrna Loy. Hely­árak: 10, 20 és 30 lej. Szerdán este 9 órakor: Édes légyott. (Egy óra veled.) Maurice Chevallier és Jeanette Macdonald világ­filmjének ünnepi bemutató előadása. Jegyek már délelőtt előre válthatók. Helyárak: 10, 20 Ó3 30 lej. Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap 3, 5, 7 és este 9 órakor: Az amerikai Paramount szenzációs filágfilmje: (f-1 j-f) Édes légyott. (Egy óra veled.) A főszerepekben: Maurice Chevalliére és Jeanette Macdonald. Hely­árak: 10, 20 és 30 lej. „VICTORIA... BERLIN“ Á^TAlxálVOS biztosító m. t. Alapítási év: 1S53. Alapíő 'ie : >20 millió. Tartalékok s 17 milliárd lei. É elbízlositási állomány: 50 milliárd lei. A cluji-kolozsvári vezérképviselet uj helyiségei: Cluj-Kolozsvár, Piaţa Cuza Voda 5. A Kereskedelmi és Iparkamara uj palotájában. iliiipils

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents