Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-09 / 106. szám
XV. EVP. 10«. SZÁM. KEtíTlíljSSG ♦ ' Sauvageot nagy francia szótára Francia-magyar rész, Dante kiadós A világirodalom legnépszerűbb remekművével szemben is veszedelmes volna felvetni azt a kérdést, mi lenne, ha nem Íródott volna meg? Semmi se lenne. Senki sem tudna arról a veszteségről, amely azzal érte, hogy Johann Wolfgang Goethe elmulasztott drámai költeményt írni bizonyos Faus doktorról. Ellenben egészen bizonyos, hogy hosszú évtizedek óta ezer és ezer mindenféle foglalkozású magyar ember töltött kellemetlen, fejvakaró és ideges órákat egy bizonyos könyv hiánya miatt. Csak éppen személy szerint nem tudta, kire haragudjék, amiért ezt a bizonyos könyvet nem csinálta meg. Most kiszolgáltathatjuk haragjának a bűnös Auré- lien Sauvageot professzor urat, a finn-ugor nyelvészet és a magyar nyelv tanárát a párizsi Ecole des Langues Orientales-on. Az ő hibája, hogy csak harmincegyné- hány esztendővel ezelőtt „kegyeskedett megszületni", mint nagy földije mondta az arisztokratákról; hogy mindössze nyolc éve került el Magyarországra s csak az utolsó négy évet töltötte annak a munkának elvégzésével, amelyre itt régóta és oly nehezen vártunk. Azzal hiába védekezik a professzor ur, hogy miért nem végezte el más ezt a munkát? Egyszerűen nem végezhette volna el senki, mert mai napig sem akadt francia, aki a magyar nyelvet oly tökéletesen megtanulta volna, mint ö. Csak ö szabadíthatta meg a művelt magyar közönséget a német szótárak keserves és káros közvetítésétől, vagy az ősrégi, többnyire németből fordított francia szótárak használatától. Most, hogy kezünkben van Sauvageot francia-magyar szótára, szédülve képzeljük el azt a szakadék- mélységű „hézagot", amely tegnap ennek a vaskos kötetnek a helyén tátongott. Akkora szó- és kifejezés- anyag, amekkora ennek a szótárnak nagy háromhasábos oldalán össze van hordva, soha még francia-magyar szótárban nem szerepelt. Hetvenezer szó, de némelyikről oldalas cikk szól, a kifejezésnek, fordulatok százaival. A szavak és kifejezések fordításán meglátszik, hogy a szerkesztő alaposan megrághatta valamennyit magyar munkatársaival: Balassa Józseffel, a nyelvésszel, Benedek JVIarceliál, az íróval s egy sereg ssfsggS-----------természettudós, vagy technikus szakemberrel is. Hirtelen átlapozásra is feltűnő, hogy ez a nagy anyag mennyire meg van tisztítva a régi szótárak sok fölösleges, elavult kifejezésétől s mennyire a mai nap nyelvét adja. Egy friss francia napilapból kiirtuk a vezércikktől a hirdetésig az összes modern kifejezéseket. Szó volt ott államadósságok kommercializálásárói, automobilturáról, rádió-vevőkészülékröl, repülésről, brídzsröl, futballról, hangosfilmről... szóval nagyrészt olyan dolgokról, amelyek már egy tíz esztendeje megjelent szótárt is hasznavehetetlen lommá vénitenek. A „Sauvageot" valamennyi szakkifejezésnek megadta magyar megfelelőjét. Erősen fokozza a szótár értékét, hogy majdnem minden szónak jelzi stílusbeli jellegét is, hogy irodalmi, bizalmas, argot, műszaki, tudományos, népies-e. Ennek félreismerésével a franciául beszélő, vagy iró idegen sokszor teszi magát nevetségessé, még ha nyelvtanilag tökéletesen korrekt is, amit mond, vagy ir. Egészen úttörő a kiejtés fonetikus megjelölése, a mai müveit párizsi ember kiejtése alapján. Néhány egyszerű jelt kell csak megtanulnia a szótár használójának, hogy ebben a nehéz kérdésben biztosan tájékozódhassák. Aki eddig a német szótárak bonyolult, sokszor helytelen átírásaival kínlódott, — amelyeket persze még át is kellett értelmeznie a maga számára — az külön is hálás lehet Sauvageot professzornak, amiért ettől a favágó munkától megkiméli. A szótár kiállítása — tipográfiái beosztása, tisztán olvasható betűi, fehér és könnyű papirosa — a kiadónak nem is a mai időkbe illő gavallérságáról tanúskodik. Nehéz elképzelni, hogyan lehettünk még idáig egy ilyen szótár nélkül. Még nehezebb elképzelni, hogy ezentúl valaki meg tudjon lenni nélküle. Egészen bizonyos, hogy ez a mü hatalmas lendületet fog adni a magyar-francia szellemi közeledésnek. A megértés végre is, egymás nyelvének megértésén kezdődik. ■MH Se kormányválSiozásra, se községi választásra nem lehet a közeljövőben számítani A pénzhiány nem enged meg más változást csak a leépítéseket {Bukarest, május 7.) Goga Octavian, pártjá^ nak tegnap esti bankettjén mondott beszédében olyan célzást tett, hogy egy hónapon belül kormányváltozás lesz. Politikai körökben ezt Goga örökös módszerének mondják, amellyel hiveit biztatja a kitartásra, azonban még az ellenzéki Lupta is úgy tudja, hogy a kormány átszervezése után tgszig uralmon marad s csak akkor kerül sor koncentrációs kormányra. A kormány átalakításának időpontja Pist jelentése utánra várható. Iorga és Argetoianu jövőheti találkozásával kapcsolatban n Curentul azt irja, hogy nem annyira átalakítás várható a kormányban, mint inkább egyszerű leépítés, költségvetési redukció. Kormánykörök határozottan megcáfolják azt a hirt, hogy júniusban kiírják a községi választásokat. A választások 259-—300 millióba kerülnének, Po- mániúnak ma nincs pénze ilyen kiadásra. Az mteriuiárbizottaágok mandátumát meghosszabbítják a közigazgatási reform megvalósításáig, ha ez a kormány egyáltalában csinálhat ilyen reformot. Sturdza rigai követ Bukarestbe érkezett és jelentést tett Ghica külügyminiszternek, az orosz helyzet perspektíváiról. Ma délelőtt Ghica külügyminiszter kihallgatáson fogadta Csehszlovákia és Jugoszlávia bukaresti követeit: Jizerskit és Oosolak Antics-ot. A kihallgatás a kisantant konferenciájával állott kapcsolatban, amelyre a külügyminiszter a két követtel együttesen fog utazni május 12-én. Minden estélyt Bukarestben, engedélyeznek ezentúl Oktalan, ratrogr éa k Httszreüfcnes a? ytj rendszabály (Kolozsvár, május 7.) Az impériumváltozás utáni idők bizalmatlansági hullámában a válta kozó kormányok kíméletlenül fojtottak meg minden kisebbségek kulturmegnyilatkozást. A koncertek, felolvasások engedélyezéséért nagy protekciókra vo.i szükség, legtöbbször Bukarestbe kellett utazni, nehogy a helvi rendien tartó közegek az n.olsó pillanatban meglepetéseket tartogassa lak. Volt aztán olyan idő is, amikor ezt a céltalan intézkedést hatálytalanították és hatványozott állambiztonsági felügyelet mellett egyszerű formaságok mellett engedélyezték az estélyekét. A nemzeti parasztpárti rezsim sokat könnyített a helyzeten. 1928 őszétől nem kellett minden semmiségért Bukarestbe szaladni. I Nem lesz gyermekének és saját magának öltöztetésére gondja, ha ölesé és tártés anyagjainkból készíti ruháit. „STEAUA“ textil- és dhratámház Cluj-Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand 9, (volt Judovics Lázár üzlet) A lorga-korniány, amely állandóan a kisebbségek iránt liberális szelleméről szónokol, április 28-án egy olyan rendeletet küldött az ország összes rendien tar tó elemeinek, mely az ostromállapotot idézi fel. A belügyminiszteri intézkedés kategorikusan kimondja, hogy a jövőben a színtársulatok előadásait kivéve, -minden egyes estély kérvényét a belügyminisztérium hagyja jóvá, a kolozsvári művészeti inspektorátus, illetve Jsac. Emil művészeti felügyelő véleménye alapján. A sérelmes intézkedés olyan /fhegprófcáltatá- soknak teszi ki a magyar, illetve kisebbségi kni- turtényezőket, ami csak egy célt szolgálhat: a kulturális megnyilatkozások számának csökkentését. Reméljük, hogy Biatiu Jenő dr., az állam- biztonsági hivatal vezérigazgatója felvilágosítja a rendelet apját arról, hogy ezt a drákói rend szabályt csak a rémlátás szülhette és semmi szükség sincs rá. . HEM MINDEGY I hogy hol csináltatja ruháit. Tegyen egy próbát és meg fog győződni róla, hogy ELEGÁNSAN *» OLCSÓN csakisHtimn uriiiabó dolgozik Cluj, Str. Memorandului 4. (Udvarban).
