Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-08 / 105. szám
XV. EVP. 105. SZÁM. KeiítiUjsxg T Séta a párizsi vendéglők körül (Párizs, május 6.) A párizsi vencTégtőlí atéép múltra tekinthetnek vissza. A restaurant szó állítólag a XVIII, század közepén keletkezett, mikor az egyik párizsi korcsmáros ezzel a latin felirattal ékesítette cégtábláját: Ego te restaurabo. Párizs csakugyan már a XVIII, század közepén ugyanaz a kozmopolita város volt. mint ma és nevezetes volt arról, hogy falai között jóétvágyu, vendégszerető emberek és kitűnő szakácsok laknak. De az igazi vendéglő-kultura a mult század elején keletkezett, mikor a forra- ualom megszűnése és a konszolidáció beállása után Párizst a régebbinél sokkal nagyobb mértékben elözönlötték az idegenek. A konzulátus alatt valóságos angol invázió volt Párizsban és az angoloknak megvolt az a kedves szokásuk, hogy könyvet Írtak párizsi élményeikről. Se szeri, se száma az angol útleírásoknak, a százharminc év előtti Párizsról, s ezekben az utleirá sokban már előkelő szerepet játszanak a vendéglők. Az élet akkor a Théátre Francais-téren zajlott le. Csak később terelődött át a mai opera környékére. A Palais Royal óriási épületében, ahol akkor már nem lakott egyetlen Bourbon sem, egymás mellett voltak a kitűnő vendéglők. Az emberek akkoriban legalább háromszor any- nyit ettek, mint manapság. Fennmaradt egy sereg menükártya, amelyekből kiderül, hogy legjobban a nehéz pecsenyéket szerették, vadat és féligsült angol busókat és egy ebédhez legalább háromféle húst és szárnyast tálaltak fel. A tészták és édességek is gazdagok és pompázatosak voltak. Napoleon korában már a konyha is emberfeletti méretekkel dicsekedett. Ez a hatalmas étvágyú, szertelen tevékenységű polgárok kora volt, akik a rokolco vékonydongáju főuraimak a helyébe léptek. A júliusi forradalom után divatba jött egy uj vendéglőtipus, amelyet a nagyszámú diákság és a fejlődő munkásosztály tett szükségessé és amelynek ridegsége és félelmes prózaisága párizsi sajátosság; az olcsó tömegótkezde. A harmincas években születtek azok az olcsó aranyo- zásu, nagyképü és kietlen vendéglők, ahol egyszerre többszáz ember étkezik és ahol az étlapon száz étel közül válogathat, de mindegyik egyformán rossz. Balzac nagyszerűen Írja le a Vesz tett illúziók cimü regénye elején az olcsó tömegvendéglő különös, csaknem kísérteties hangulatát. az elszigetelt emberek százait, akik egymás mellett némán fogyasztják el a rossz ebédet, de néha megismerkednek egymással és életreszóló barátságok fejlődnek ki a magányukban egy- másrautalt asztalszomszédok között. Párizs rideg könyörtelensége a szegény és összeköttetésekkel nem rendelkező emberek számára ma is olyan, mint Balzac idejében. Az olcsó tömegétkezés hangulata semmit sem változott az utóbbi száz évben. A legnevezetesebb ezek közül Cahrtier, akinek vagy harminc óriási étterme van Párizs legkülönbözőbb pontjain. Chartiernál ma is meg lehet ebédelni huszonöt lejért, ami fantasztikusan olcsó, ha meggondoljuk, hogy Párizs nagyon drága város. Iga* ugyan, hogy nincs sok köszönet ebben az ebédben. A hús valahonnan Ausztráliából került Párizsba, fagyasztott állapotban, a főzelék rossz konzerv és a tésztáról jobb nem beszélni. De íré számára megbecsülhetetlen tanulmány egy-egy Chartier-éttercm, például az, amely a Quartier Latinben van, ahol a georgiai forradalmároktól kezdve az örmény menekültekig minden szinü és színárnyalatú ember képviselve van, a hajótörötteknek. pályatévesztetteknek és aszkétáknak olyan változatos típusaival találkozunk, mint talán sehol másutt a világon. Vannak kis vendéglők, ahol az ebéd valamivel többe kerül, de a díszlet nyiltan népies: ide .oárnak a soff őrök és jobban kereső munkások. Vannak konszolidált polgári vendéglők, a Boule var:! Paint Cérnáin környékén, oda járnak a minisztériumi urak és francia nemzeti eledelt, s rigo-t. párolt iirücombot rendelnek Zöidbab- 1 ah Megisznak hozzá egy fél liter jó BcaüjöláiS- vürösbort. Vannak nyúzó helyek, kikent divatos külsejű, nyeglén népies, vagy durva» sze- cessiós éttermek, az úgynevezett áöbirgé-k, aóté ivek az idegenek és vidékiek beessp**árá szál- j óinak, vannak igénytelen kiskocsmák, bistré-k, ahogy a franciák nevezik, ahol fejedelmien lehet enni s vannak előkelő vendéglők, amelyek nck azonban annyi fokozata van, mint az arisztokráciának a bárótól a hercegig. Kisebbségi jogokat is követel a bukaresti sajtó - a külföldi románok részére A romániai rutének magukénak vallják a dnyesztermenti áldozatokat — Iorga miniszterelnök szerint a rutének nép- szövetségi panasza halottakat vitat el (Bukarest, május 6.) A Cnrenfculban Romulus Dianu a szerb-bánsági románok elnyomatása ellen emel szót. A Bánátban, úgymond, nem hallgat el a jajszó, mely szerb szomszédjaink embertelen bánásmódjára panaszkodik. Félmillió román él a szerb-bánságban, akik mint valami apostolok, bármelyik percben készek elhagyni otthonukat, hogy hazájukba térjenek. Tudjuk, hogy a Szerb-bánátot azért kellett megteremteni, hogy Belgrádnak nagyobb legyen a Hinterlandja. Mi azonban emellett szövetségesek is vagyunk, a szerb király Mariora hercegnőnek a férje, miért akadályozza akkor meg a szerb kormány a bánsági románság politikai, kulturális, vallási és gazdasági szabad fejlődéséit Ma a helyzet az, hogy Románia hozzájárulásával elpusztítanak itt mindent, ami román. Azt követeli, hogy a jugoszláviai románokat olyan bánásmódban részesítsék, amilyet a romániai szerbek élveznek. A Cirrentid-nsdk. ez a cikke érdekes bizonyi- lclkek elvitatásáról volt mindig szó, most a halottakat és sanyargatott áldozatokat igyekeznek elvitatni. A rutének miért fordultak volna a Népszövetséghez, ha nem éreznék a saját gyászuk fájdalmát. téka annak, hogy általános érdek a kisebbségi jogoknak, a kisebbségek gazdasági és kulturális fejlődésének európai rendezése. Iorga miniszterelnök lapja az oroszországi románok helyzetéről ir és éles vitát vesz fel a romániai kisebbséggel. A Neamul Romanesc csillagos vezércikkében tehát magának Iorgának az Írása kifogásolja, hogy a romániai rutének panaszukban, mellyel a dnyesztermenti orosz kegyetlenségek ellen a Népszövetséghez fordultak, rutén áldozatokról Írnak, holott az áldozatoknak óriási többsége román, alig akad közöttük egykét rutén. A rutén pártról, amely a panaszt beadta, gúnyosan emlékszik meg oly formán, hogy: az a párt, amely a rutén nép képviseletének tartja magát. Általában igy szoktak Írni és beszélni a kisebbségi pártokról Bukarestben. Eddig az élő Ellenzéki felszólalások Bethlen István beszéde ntán a magyar parlamentben (Budapest, május 6.) A magyar képviselőház pénteki ülésén Marsall Ferenc egységespárti a legutóbb kötött kereskedelmi szerződéseket kritizálta. Követeli, hogy a kormány a leghatározottabban lépjen fel és Magyarország évi mintegy hatszáz millió pengős behozatalát retorzióként használja fel azokkal az államokkal szemben, amelyek a kereskedelmi megállapodásokat semmibe sem veszik. Utána az ellenzéki Pnllam- eini György őrgrőf Bethlen István volt miniszterelnök külpolitikájával foglalkozott. Ez a külpolitika szerinte igen költséges utazásokat idézett elő. amelyeknek állítólag nem lett volna mindig olyan nagy sikerük, mint amilyeneket elkönyveltek. Az olasz szerződés annakidején helyes és előnyös volt. de ma Magyarországnak nincs szüksége sem olasz, sem német orientációra, hanem a francia barátságra. A Tardieu- tervet mindenképpen megvalósitandónak mondja s éppen ezért helytelennek tartja Bethlennek nemrégiben ebben az irányban telt kijelentéseit. Belpolitikában a nemzeti Összefogást sürgeti, mivel jelenleg nem liberalizmusról, vagy konzervativizmusról van szó, hanem a polgári társadalomról, amely, ha nem fog össze, úgy holnap megjelenik a forradalom s annak nyomában a kommunizmus. fiz osztrák kormány lemondása után uccaf összeütközésre készültek fel a pártok (Bécs, május 6.) Pénteken tizenegy órakor hivatalosan közölték, hogy az osztrák szövetsé gi kormány visszalépett. A lemondást a kormány a féltizenegy órakor megtartott minisztertanácson határozta el. Megelőzően a keresztén yszocialisták tartottak gyűlést. Parlamenti körökben bizonyosra veszik, hogy Miklas szövetségi elnök a pártvezérekkel való tanácskozás nt&n Doílftnm eddigi földmivelésügyi minisztert bízza meg a* uj kormány megalakitásával. Az uj kormány számára as elnök a keresztén yizo- eiálistákon kivttl meg akarja nyerni a Hehrmthhlohk. vala- mint a nagynémetek támogatását. A nagynémetek hajlandók átvenni a külügyminiszteri tárcát, ha az elnök Schobert elejti. Miklas elnök a kormány lemondását elfogadta és az ügyek továbbvitelével az uj kormány megalakulásáig a lemondott minisztereket bízta meg. Pénteken délután Strattnert, a nagynémetek vezérét fogadta az elnök, akit arra akart rábírni, hogy csatlakozzék ahhoz a jobboldali blokkhoz, amely a parlament feloszlatását akar ja elkerülni. Bnresch holnap jelenik meg audiencián. A nemzeti szocialisták pénteken este a parlament elé tüntető felvonulást hirdettek, a rendőrség tilalma ellenére. Ugyancsak tüntető sétára készültek a szociáldemokraták is. Annak ellenére, hogy a parlament feloszlatásának kérdésében a két párt egyetért, mégis összetűzéstől lehetett tartani s ezért a hatóságok megtették a legmesszebbmenő intézkedéseket. Minden városrésznek meg vannak a mega jellemző vendéglői. A tőzsde környékén különösen drágák és finomak a vendéglők, de teljesen dísztelenek, mert a tőzsdések nagy gouvmandok. de számokhoz szokott puritán agyukat fárasztja a pompázatos kéret. A Montmartre-on és az Arc de Triomphe kornyékén szabott áru menük vannak, amelyekhez korlátlan mennyiségben lehet bort fogyasztani, A gyomot fanatikusai engednek egy alapjában varé naiv, de szuggesztiv illu siónak . éi legartvesabbe» x vásárcsarnok vagy * vágóhíd közelébe mennek vacsorázni, mintha •tt frisehh bust, grümalesét és főzeléket lehetne kapni, mint a té'obi étteremben. Pedig a vás góbid melletti vendéglős is a városból szerzi be á ramsteacket. Ennek az illúziónak rengeteg vendéglős köszönheti a vagyonát. Párizsban sok a finom kis vendéglő, amelynek meg van a maga specialitása. Ez a vendéglő fajta máshol teljesen ismeretlen: harminc embernél több el sem fér benne. A gazdasági válsággal megkezdődött a vendéglők hanyatlása, aminek egyik szembetűnő jele. hogy most már a leggőgösebb éttermek is, mint a Grand Vatcl vagy a Cyro is mentit adnak. Másutt, nálunk otthon a vendéglők nagyjában demokratikusak: a polgári osztály éttermeinek árai között csak árnyalati különbségek vonnák. Párizsban egy ebédért el lehet költeni mindé» tékozlás nélkül az ötvenszeresét annak, íróiért már tűrhető ebédet lehet kapni. Müveit és konszolidált polgárok százezrei élnek abban a tudatban, hegy bizonyos helyekre solia életükben nem teszik be a lábukat, részien azért, nr rt nem tudják megfizetni, de főképp azért, meri —■ üem dukál nekik.
