Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-06 / 104. szám
e KlltTtUjSSG XV. «VF. 104. SZÁM. SC&ZG.AIL'DASJIG A legújabb lakbérleti törvény eljárási szabályai Az április 7-én megjelent legújabb lakbérleti törvény egy ujitáust hozott a bérleti ügyek bírósági eljárásában. A törvény 21. szakasza kimondja ugyanis azt, hogy a jelen törvény rendelkezései folytán előálló kitelepítést perek, valamint a bérieszállitására vonatkozó bírói eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, ahol egyes biró fog Ítélkezni első fokon, sürgősen és elsőbbségi sorrendben. A törvény szövegezése nagyon egyszerűnek látszik, de az eljárási szabályok között a legnagyobb horderejű, mivel kijelöli azt a bíróságot, ahol az eljárás megindítandó. A per téves fo- lvamalbatétele pedig, a per megszüntetését és költségfizetési kötelezettséget von maga után. Foglalkozzunk tehát a törvény 21. szakaszának rendelkezésével. A lakbérletek hosszú meghosszabbítási ideje alatt, az 1927. évi lakbérleti törvény alapján, mely az eljárási szabályokat irta elő, kifejlődött a joggyakorlat, mely szerint a meghosszab- jbitás tárgyát képező lakbérlet 50.000 lej bér mellett a járásbirósághoz, 50.000 lejen felüli bér , esetében a bérleti per a törvényszék hatáskörébe tartozott. A meghosszabbított bérleteken ki- i vül álltak az u. n. szabadegyezkedés tárgyát ké- :pcző bérletek, ahol a rendes perrendtartás, szabályait alkalmazták. A per értékre való tekinget nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozott. Jött az uj törvény. Ez imperative kijelentf, jhogy „a jelen törvényből fakadó kitelepitési és ! bér leszállítási perek“ a törvényszék hatáskörébe tartoznak, hol egyes biró ítélkezik. A törvény elsősorban meghosszabbította az il924. év március 27-e előtt kötött összes lakbér- |leti szerződéseket a köztisztviselők és köznyug- jdijasob javára, hogyha jövedelmük nem maga- jsabb, mint 240.000 lej, tovább a magánegyónek (Szerződéseit, hogyha évi globális adójuk legfeljebb 80.000 lej. Idetartoznak ezenkívül az Í1929. év április 15-ig rekvirálás alapján birt, azután inka drálás következtében meghosszabbított szerződéssé alakult lakbérleti jogviszonyok. Végül az nj törvény meghosszabbította a leg- jalább öt év óta bérben tartott üzlet és műhely- helyiségek bérleteit is, hogyha a bérszerződés jápr. 23-án vagy azután, de 1933 ápr. 23. előtt jár le. Hogyha tehát a fenti bérletek bérbeadója a bérleti viszony felbontása iránt indit pert, a bér nemfizetése miatt, úgy a törvény világos rendelkezése következtében, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A törvény 21. szakasza világosan kitelepitési perről beszél. Tehát a kitelepítést kell kérni. Hová tartozik azonban a per azesetben, hogy ha a kitelepitési per mellett az elmaradt bérösz- szeget is követelem ugyanazon perben? Nézetem szerint a per főtárgya és főkérelme a kite- ilepités lévén, a bérösszeg megfizetésére irányuló kérelem csak járulékossá válik és igy szintén a törvényszék hatáskörében marad a per. Hogyha azonban nem kitelepítést, csak bérfizetést kérek, mert ehhez is joga van a bérbeadónak, úgy a per már nem tartozik a törvény- íszék hatáskörébe, hanem a járásbirósághoz és pedig értékre való tekintet nélkül, mert az 1929. '.évi törvény azon rendelkezései, melyek az 50.000 |lejes értékhatárt felállították a törvényszék és I járásbíróság között, ma már nincsen érvényben. ÍAz uj törvény 27. szakasza kifejezetten sorolja i fel az érvényben maradt rendelkezéseket, me Jlyek között ez nem fordul elő. Az uj törvénynek van egy olyan rendelkezése, mely általános jellegű s mely az összes léMEGJELENT MAGYARUL a konverziós törvény Il-ik kiadása Ára 20 lej. Kapható mindenütt (könyvkereske- I désben, újságárusoknál). Megrendelhető dr i Mandel Fordító Irodánál Cluj, Str. Momoran- í dului 24. Vidékre 30 lej bélyeg ellenében portómentesen küldj iík. tező bérletekre vonatkozik. Ez a bérösszeg maximálására vonatkozó intézkedés, mely a törvény 11., 12., 14. és 15. szakaszaiban nyer szabályozást. (Azt hiszem, az irodahelyiségek és orvosi rendelők, melyek nincsenek a lakással összekötve, a törvény hiányos intézkedése folytán, kimaradtak a bérmaximálás alól.) Ezen általános rendelkezés folytán, az összes bérletek bérösszegeit az nj törvény szabályozza és maximálja. A bérösszeget tehát az uj törvény állapitja meg. A törvény 21. szakasza pedig, „a jelen törvényből fakadó“ kitelepitési pereket utalja a törvényszék hatáskörébe. Következésképpen minden bérlet, melynek bérösszegét az uj törvény 25, illetve 30%-os leszállítással állapitja meg, ebből a szempontból, az uj törvényen alapszik. Természetszerűleg a bér megnemfizetése is, az uj törvény szabályozta jogviszonyból fakad és igy minden bér nemfizetése miatt indított kitelepitési per, a törvényszék hatáskörébe tartozik. Marad a járásbíróságnál minden más jogcímen megindítható kitelepitési per. Ugyancsak a járásbíróságnál tárgyalandók a különböző felmondások és felhívások, melyek bérleti viszonyból származnak. ' Hogy álláspontunk helyes, utalok a 21. szakasz azon rendelkezésére, mely a bérleszállitási kérdéseket is a törvényszék hatáskörébe utalja. Tehát, hogyha bérbeadó és bérlő között nézeteltérés van a bérösszeg kvántnma tekintetében, ez a kérdés is a törvényszékhez tartozik. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb bér nemfizetési kérdésben a védekezés a bérmegállapítása körül fog lezajlani, különösen, hogyha a bérbeadó elmulasztotta a 15. szakasz szerint, az 1929 okt. 26-i szerződés közlését, április 27-ig. Hogyha pedig a kitelepitési perben felvetődik a bérleszállrtás kérelme, a per nem utalható tisztán ezért a törvényszékhez. Kétségtelen következtetésképpen leszögezhetjük tehát, hogy a járásbíróság előtt nem indítható bér nemfizetésből fakadó kitelepitési per. Azaz, hogy teljesen precíz választ adhassunk, meg kell jegyeznünk azt, hogy az 1932 április 23-a előtti bér nemfizetés esetében, hogyha a, bérlet szabadegyezkedés tárgyát képezte, a kitelepitési per nem a törvényszék, hanem járásbíróság hatáskörébe tartozik. Minden más esetben a törvényszék az illetékes dönteni a kérdésben. Ez lehetett a törvényhozó intenciója is, amidőn egyesíteni és egységesíteni akarta ezeket a kitelepitési pereket egyforma eljárás szerint, egy bíróság hatáskörébe utalva. A kérdés másik részére még visszatérünk. Bartha Ignác tír: A Magyarország és Ausztriából érkcatő áruk számlált és szállítási bizonylatait ezután a bukaresti Kompenzációs Hivatalhoz kell küldeni (Bukarest, május 5.) Megírta a Keleti Újság, hogy a Nemzeti Bank felhatalmazta fiókjait, hogy a Kompenzációs Pénztár megbízása alapján vizsgálja felül az Ausztriából és Magyarországból érkező áruk számláit és behozatal körülményeit. Ez a megbízatás május elsejéig szólt. A Nemzeti Bank most értesítette a Kompenzációs Hivatalt, hogy a jövőben nem áll módjában a pénztár munkáját vállalni, úgy hogy ezután a számlákat és a szállítási bizonylatokat közvetlenül a Kompenzációs Pénztár bukaresti intézetéhez kel! küldeni. Huszonöt és félmillió lej veszteséget jelez a Kreuger-féle romániai gyufatársaság múlt évi mérlege. Bukarestből jelentik: A Kreuger- botrány kipattanása óta élénk figyelem kisérte a Kreuger-féle román gyufamonopólium kiaknázásra alakult vállalat tevékenységét is. Az igazgatóság most hozta nyilvánosságra a vállalat mult évi mérlegét, mely 25,473.780 lej veszteséget nistat fel. 1930-ban is passzív volt a mérleg. Figyelemreméltó tényként emeljük ki, hogy a társaság eddig ötszázötvenmillió lejt fizetett ki az államnak. erdélyi gazde KoTUtvearM: TÖKÖK BÁLINT, as KOK titkár». Életbelépett az uj szőlészeti törvény Minden szőlőtulajdonos köteles julms 22-ig uj bejelentésekéi tenni Korábban irtunk már az üj szőlészeti törvényről, amely most jelent meg a hivatalos; lap 96. számában. Miután minden szőlőtermelőt érdekel a törvény, azt rövidesen az alábbiakban ismertetjük. Felhívjuk a szőlős gazdaközönség figyelmét a súlyos büntetés terhe alatt előirt kötelességeire, amelyeket az alábbi ismertetés pontosan körül ir. A törvény rendelkezései szerint öt éven ke-, resztül mindennemű uj szőlőültetvényhez, a már meglevő szőlők hiányainak kiegészítéséhez, vagy azok átültetéséhez, a földmivelés- ügyi minisztérium szőlészeti igazgatóságának engedélye szükséges. Minden uj szőlőültetvény, a már érvényben levő törvényes adókon és illetékeken kivül holdanként 50.000 lej külön adó alá esik. A hold törtrészei arányosan illetéke- zendők. Az 50.000 leies holdankénti adónak nincsenek alávetve a következők: A meglévő szőlők hiányainak kiegészítése, ba az nem haladja tnl a szőlő 50 százalékát A lakóházak melletti kertek szőlőültetvényei, ha azok nem haladják meg a 2500 négyzetméternyi területet. Ugyancsak adómentes az, ilyen, már meglévő szőlőültetvények ujraülte- tése, vagy átültetése. Adómentesek továbbá azon szőlőültetvények, melyeket 1032. év májas hó 31-ig készítenek el. A törvény kihirdetésének napjától számított 30 napon belül, tehát 1932. május hó 22-ig a szőlőbirtokosok kötelesek a mezőgazdasági kamaráknál bejelenteni a szőlőültetvények számára feltört földek területét. A jelen törvény megszegői szőlőbirtokaik kiterjedésé után hektáronként 100.000 lej, vagy annak törtrészei szerinti pénzbüntetésben részesülnek. Uj szőlőültetvény esetén ezenkiriili meg kell téríteni még a holdankénti 50.000 lej! külön adót is. ^ Minden szőlőbirtokos köteles jslen törvényi értelmében 1932. év julius hó 22-ig a lakóhelye, szerint illetékes községi elöljáróságnál nyilatkozatot benyújtani a következő adatokkal: a) A birtokos neve és pontos cime. b) A sző- lőbirtok helyének leírása, c) A szőlőbirtok területe. d) A szőlők féleségeinek leírása, e) Szőlőjének kora. f) Hány százalék hiány mutatkozik. g) A birtokos aláírása. A szőlőbirtok területének megadásánál, valamint á hiány bevallásánál legfeljebb 10 százalék eltérés engedhető meg a tulajdonos kárára, vagy hasznára. A bevallás be nem terjesztése büntetendő cselekmény. Amennyiben a bevallás hamis: adatokat tartalmaz, olyként büntetik, mintha a bevallást a birtokos teljesen elmulasztotta volna. Mindkét esetben a büntetés 1000—10.000 lejig terjed, ezenkívül pedig a kihágó elveszíti mindazon kedvezményeket, melyeket a jelen törvény nyújt. A Marosmegyei Földmives Szövetség most tartotta meg Mikó László elnöklete alatt ezévi rendes közgyűlését, amelyen Hatfaludy István számolt be a szövetség 1931. évi munkásságának eredményeiről. Az ismeretterjesztő szakelőadásokon kivül számos közérdekű akciót indított a szövetség. Bevezette a gazdaközi életbe a falusi ifjak sportbeli kiképzését is. Kiemelkedő ténykedése volt a szövetségnek az EGE- vel közösen rendezett marosvásárhelyi mező- gazdasági kiállítása, mely maradandó nyomot hagyott a gazdatársadalmi élet terén. A közgyűlésen Angi Balázs pénztárnokká való megválasztása után dr. Ferenczy Zsigmond ismertette a konverzióstörvényt. »♦wwwmwwmmwmww-; j * Szöllőbirtokosok! A szöllőmüveiés megszervezéséről szóló törvényjavaslat teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30' lej, portóval 40 lej.
