Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-05 / 103. szám
&(143S6 Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, nagyedévra 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYAR PÁRT! LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon : 508, 6.94 XV. évfolyam $ 103. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér* Legyen vége azonnal! Irta: Hexner Béla. Legyen vége azonnal a konferenciáknak, a jegyzőkönyvezéseknek, a vizsgálatoknak, a véleményeknek és a vitáknak. Legyen vége azonnal a nyomorúságnak. Az egész világ, lélegzetfojtva-figyeli a középeurópai gazdasági problémáknak a megoldását. Maguk a középeurópai, vágy ha úgy tetszik, a Dunaállamok Összesen és egyenként remélik, érzik, tudják, hogy velük valaminek történnie kell. Tudják, hogy társadalmi és szociális helyzetükön már politikai kísérletek csak ronthatnak, segíteni, egyesesvedül. csak gazdasági meggondoltságból folyó cselekedetek képesek. Likvidáljuk most azonnal a gazdasági háborút. Azok a vitathatatlanul helyes számok, melyek a Tardieu-terv megtárgyalásánál nyilvánosságra jöttek, megadják annak a lehetőségét, sőt egyetlen módját, hogy félretéve minden gyámkodást, az éhező, nyomorgó, munkátlan népek oldják meg gazdasági problémáikat. Nézzünk szembe ezekkel a számokkal: mil- lió dollárban. ____________________ BEHOZATAL Ausztria es w o Magyarország | Lengyelország SHS Románia Németország Olaszország Középeurópa ö szesen Többi ország Középeurópa %-os érdekelts. Németország érdekeltsége °/o Olaszország érdekeltsége Ausztriából _ .......63 40 31 21 18 81 15 269 116 69,8 21 3,88 C. S.R.-ból ................ 35 — 27 26 13 16 121 11 249 216 53,7 26 2,36 Magyarországból 17 31 — 5,3 7,5 13 30,2 7 111,5 32,5 77 21,3 4,52 Lengyelországból ... 14 19 2,5 _ 0,6 2,5 57 6,6 102.2 147,8 40,8 22,9 2,4 21 21,8 7,2 2 — 4 21 14 91 33 73 16,9 11,2 Romániából ............ 16 20,4 5,5 5,9 0,4 — 35 11 94,2 44,8 67,7 25 7,2 KIVITEL Ausztriába ............ 32 17 11 21 15 46 21 134 130 50,7 17 9,09 C. S. R.-ba ....... ....... 72 — 29 18 45 17 87 14 282 232 54,8 16,9 2,7 Magyarországba ....... 45 27 — 1,9 9,2 5,3 16 29,3 113,7 45,3 71 10 12,9 Lengyelországba ... 25,2 24 4 2 5,6 60 3,5 124,3 147,7 46 22 1,2 S. ü. S.-oa ................ 21 10 8,6 0,8 __ 3,5 14 34 91,9 29,1 75,9 11,5 28,10 Romániába ............ 15 12 12,8 2,7 3 — 33 22 100,5 71,5 58 19 12,8 Ezek a számok igy egymás mellett mutatják, hogy Középeurópa államait, gazdasági érdekeit, egy szoros szövetté fonják egybe. De mást is mutatnak ezek a számok: azt mutatják, hogy Németország és Olaszország Középeurópával való forgalma annyira lénye- sges, hogy mellőzése, minden fél károsodása nélkül lehetetlen még akkor is, ha a francia szu- ‘ronyok milliói is, ha a francia arany milliárd- jai^is mást parancsolnak. A természetadta körülmények számokba foglalva igazolják ezt a tételt, melynek tagadásából 14 éves nyomorúságunk származik. Németországnak tényleges csatlakozása nélkül nem oldható meg a mi problémánk. Nem tudjuk sem mi, sem agrár mivoltu szomszádjaink termelésünket eladni és ha a kis részét értékesítjiik, csak nagy veszteséggel telhetjük ezt. A tengerentúli verseny alatt nyögünk keservesen. Es ha Tardieu azt mondja, hogy a mi gazdasági termelésünk elhelyezése nem annyira az elhelyezhetőségi piac, mint az ár kérdése, úgy azt hiszi, hogy anyagi segitséggel a termelési ár csökkenthető. De nekünk a termelt anyagot el kell helyeznünk, akár olcsóbb, akár drágább a termelési költség, már pedig termelt mennyiségeink elhelyezésére sem Ausztria, sem C. S. R. nem elég. Ezt is számok igazolják. jan Ezek a számok és csak ezek a számok alap- lehetséges az eredményes gazdasági politika, ellene csak az fordulhat, aki vagy öngyilkos akar lenni, vagy olyan erősnek érzi magát, hogy a Duna, Tisza és a folyók százai folyását a tengerek mai elhelyezését meg tudja változtatni. De megmagyarázzák ezek a számok a hivatalos politikák okait és céljait is. A csehszlovák hivatalos politika, a francia politikának a lépéscsinálója. Mégis ebben a kérdésben Benes nem tartja Német- és Olaszországot kikerülhetőnek. Csehszlovákia gazdasági köreinél már más a helyzet. A francia Schneide & Creuzot a cseh vasiparban erős érdekeltségekkel bir, a francia tőke különben is megszerezte a cseh ipar tekintélyes részét. Ezek és a protekcionált cseh ipar — persze — a Tardieu tervet teszik magukévá, ám a cseh ipar egyéb része, főleg Szlovenszkónak ma az elnyomás alatt haladó ipara, a kiterjesztett piacok áldását remélik és várják, az igazságos és helyes megoldást a C. S. R. agráriusai, kik a dolgozó lakosság 40,3%-át teszik ki, félnek a tisztán agrártermelő országok megsemmisitő konkur- renciájától. Ausztria a franeia tervek ellen van. ö Németországra támaszkodik, kinek támogatása nélkül, ipara a francia-cseh ipar nyomását el nem bírná, agráriusai pedig, akik a dolgozó lakosságának 31,9%-át teszik ki, a tiszta agrárállamok konkurenciájától remegnek. Románia, kinek dolgozó lakósságának 79,5%-a, Magyarország. 58,2%-a. Lengyelország 75,9%-a, Bulgária 82,4%-a földmiveléssel foglalkozik, a legnagyobb figyelemmel, de a legnagyobb tartózkodással figyelik Tardieu fáradozásait. Olaszország és Németország vitathatatlanul Középeurópa gazdasági egységéhez tartoznak és ragaszkodnak piacaiknál fogva. Ezt számok bizonyítják, mint a négyet a kétszer kettő. Németországban, CS R-ben, , Austriában, Olaszországban, Lengyelországban azimporiteSesIeg tonna Magyarország, Románia, S H S, Bulgária (ár-pára Lengyelország és C S R is) export-feleslege tonna Bnza Kukorica! Árpa 4,996.700 2,361.500 1,914.500 A francia szakértők összeszámoltam az állam rendezetlen súlyos adósságait A mérhetetlen deficit mellett tizenegymillíárd a belföldi szállítók követelése — Kifogásolják Argetoianu gazdasági törvényeit és rendeletéit A francia pénzügyi szakértők már nagyjában összeszámolták a román államnak a feltétlen rendezésre váró, elhanyagolt adósságait s kikerültek a nyilvánosságra azok a hatalmas számhegyek, amelyek útjában állanak a mi polgári életünknek, de amelyeknek a valamilyen rendezése nélkül lehetetlen elképzelni az állami és polgári élet folyamatának a mostani vágányokon való, hosszasabb fenntartását. A külföldet fizettük az utóbbi időben s Argetoianu fizetni akarja ezután is. A külföldi tartozások összege akkora, hogy évenként kevés hijján kétmilliárdot keli fizetni ezek törlesztésére, kamataira, szelvénybeváltására. Az évi költségvetés huszonötmilliárdos, ebből az év végéig előreláthatólag be fog folyni tizenhárom, amiből leemel a külföld hetet s igy marad az országban összesen hat. Erre a hatmilliárdra van másfélmilliárd tisztviselői- és nyugdij-hátra- lék már eddig, de nincsenek még kifizetve a májusi fizetések és nyugdijak s nincsenek benne ebben hátrálékösszegben. A négy és félmil- liárdra van tehát még nyolchónapi fizetés és nyugdíj ebben az esztendőben. De összeszámoltak tizenegymillíárd olyan belföldi tartozást, amivel a szállítóknak, a belföldi iparnak és a kereskedelemnek tartozik az állam s aminek á rendezése nélkül nincsen kilátás a súlyos gazdasági helyzetünk javulására. A pénzügyi krízist az a kérdés jellemzi: hogyan volna lehetséges hatmilliárd várható bevételből tizenhármat kifizetni, úgy, hogy emellett az állami gépezet rendes dologi és személyi kiadásait is fedezni lehessen? Ez már a fizetésképtelenségnek a tetőpontja. A terhek óriási számhegyeit eddig kis egérutaeskákkal kerülték meg s ezt csinálta Argetoianu, de ezzel döntötték romlásba a polgárok magánéletét. Ha lehetne kapni kölcsönt, néhány milliárd már nem segit, mert ide nagyon sok kell. Ha ki lehetne még egy-kótmilliárd adót préselni a tönkrement adófizetőkből, az igazán nem billenti meg a fizetésképtelenség mérle-* gét. A franciák ezt a mérleget kölcsön nélkül,. belföldi bevételekből szeretnék egyensúlyba nyomni s erről folynak a tárgyalások, ame* 1 9pvisei öhft* HIT fi A '3 cc V DUi/ii r Uo A •Kolo&svúr, ?. múfus 6. * Pénlelc
