Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-26 / 118. szám
Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 fa?. ORSZÁGOS magyar parti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon : 508, 6.94 XV. évfolyam sj: 118. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér» Valuta-káosz A konverzió módosítását várják a franciák súlyos kritikája után A preferenciális egyezmény véglegesítését tárgyalják a franciákkal — A júniusi rendkívüli ülésszakon az ellenzéki akciók kibontakoznának — Kivonják a liberális- pártiakat az interimár-bizottságokbói Mostanában alig volt nap, amelyen valami újabb deviza-rendelettel meg ne lepte volna a kormány az országot. Nem arrogáljuk magunknak, hogy a iorga-kormány pénzügyi diktátorának zsenialitásával felvehetnek a versenyt és igy a legfrissebb deviza ukáz mély bölcsességét és az előrelátásnak kvintesszenciáját sem kutatjuk, remélhetőleg rövidesen ez is ki fog derülni. Adja Isten, hogy az legyen a következménye, hó;,',.' Ar.gotoianu bőségszarut nyit meg a különböző behozatali és kiviteli tilalmakkal, a külföldi pénz áradata hamarosan elárasztja az országot, kicsalogatja a lejt is rejtekhelyeiről megindítja a bedugult pénzforgalmat, munkánI kalmakat teremt, nyugdíjasoknak, tisztviselőknek kiosztja hónapok óta visszatartott fizetéseiket, az élet vérkeringésébe bekerült pénz pedig szétömlik a kereskedelem és ipar összes^r- vadt artériáiba és az élet sodra vidáman halad a maga utján rózsaszínre festve a halvány arcokat derűs kacagással töltve meg a gyermekek játszóhelyeit, ahol pedig az utóbbi időkben elhalkult a jókedv önfeledt nevetése. Mert mi másért születnének is meg ezek az érthetetlenségig titokzatos rendeletek? Bizonyára csak azért, hogy felrázzák agóniájából a gazdasági életet, helyreállítsák az emberek munkakedvét. a gyökerében megállóit vállalkozási kod vet, szóval közelebb vigyék az országot a normális viszonyoknak legalább addig a határáig, ahol úgy, ahogy élni lehet és ahol az sem lesz végre probléma, hogy a polgárok az állammal szemben is teljesiteni tudják kötelezettségeiket. Mert nagyon téved a pénzügyi kormányzat, ha azt hiszi, hogy a kereskedők makacsságból és renitenciából záratják be az üzleteiket, kérnek kén.*3zeregyezséget, a lakók pusztán csak a házi gazda iránti ellenszenvből foglaltatják le és hagyják régi lakásukban bútoraikat, a munkás pedig csak tüntetésképpen huzatja ki a párnát a feje alól. A titokzatos rendeletek közül bizonyára egyike a legrejtélyesebbeknek az, amely megtiltja a pengő és az osztrák silling kivitelét bármilyen kis tételben is. Ennek a rendeletnek legelső következménye a magyar és osztrák valutának értékemelkedése és a zugforgalom felburjánzása lesz. Már is azt halljuk, hogy a határszéli városokban a valutasiberek vigan dörzsölik a tenyerüket és a rejtett és kikutathatatlan valutaüzletek úgy felburjánzottak, mint nyári eső után a vadvirág. Nem hisszük, hogy Arge- toianu a valutaüzéreknek akart volna konjunktúrát teremteni, nem hisszük, hogy értük fájt annyira a feje. Hogy mit hitt és mit akart Ar- getoianu, azt nem tudjuk, ellenben annyi kétségtelen, hogy Erdély lakossága nem fog örülni ennek az intézkedésnek. Magyarország központi fekvésénél fogva minden nyugat felé utazó romániai polgár számára úgyszólván elkerülhetetlen. Aki pedig Magyarországba, vagy Magyarországon keresztül utazik, annak nincs szüksége yenre vagy fontra, ellenben szüksége van pengőre. Ezt a pengőt a rendelet értelmében nem vásárolhatja meg, legalább is a Bane« Nationalától nem, csakis zugforgalomban, ötezer lejt szabad kivinni az országból és ilyenformán pengő helyett mindenki lejt fog vinni. Magyarországon lej-bőség lesz, ami arra semmi- esetre sem alkalmas, hogy a román valuta értékét emelje. Hol itt a ráció? Nem beszélve arról, hogy egy államnak nem lehet feladata az, hogy polgárai számára kellemetlen helyzeteket teremtsen készakarva. Persze mindezt csak laikus szemmel mondjuk, mert hol állunk mi az Argetoianu messze(Bukarest, május 24.) Bukaresti lapok a francia kormánynak egy jegyzékéről Írnak, amely súlyos kritikát mondana a konverziós törvényről és annak következményeiről. Ilyen ("ormában, kormányjegyzékben, nem valószínű, hogy a francia kormány hivatalos állásfoglalást szövegezett volna le. Ez a forma elképzelhetetlen, ennek dacára valami mégis van a dologban. Ha a francia államtól áilamköicsönt kértek s még hozzá a konverzió financirozása céljára is s ha a francia kormány tényleg kiküldötte a maga szakértőit, akkor adhatott valami választ, amely a francia szakértők véleményét tartalmazza. A konverzió miatt. Az Adeverul szerint a francia kormány abban a jegyzékben, amelyet a francia szakértők tanulmányaival kapcsolatban intézett a román kormányhoz, rendkívül éles kritikát gyakorolt a konverziós törvény felett. A lap szerint a jegyzék azt fejtegeti, hogy a konverzió nagyon keveset használt a társadalmi rendnek, a falusiaknak s inkább bizonyos városi haszonlesők érdekeit támasztotta alá, akik manipulációikkal kiforgathatják hitelezőiket vagyonukból. A konverziós törvényjavaslat tárgyalása során az ellenzéki pártok s közöttük a Magyar Párt képviselői is rámutattak arra, hogy a konverziós törvény jelenlegi alakjában nagyon sok aggodalomra ad okot. Most ezek a felszólalások megerősítésüket találják abban a kri(Bukarest, május 24.) A bukaresti sajtó értesülése szerint rövid időn belül megtörténik a Románia és Franciaország közötti preferenciális rendszer alapján álló kereskedelmi egyezmény véglegesítése. A konvenció értelmében Franciaország kötelezi magát, hogy gabonabevitelének 10 százalékát román gabonával fedezi, valamint arra is, hogy a gabonáért olyan vámot kér, amilyent a két ország kormánya közösen állapit meg, de amely nem haladhatja meg a rendes franciaországi gabonaimportvám harminc százalékát. Tárgyalják az osztrák clearing- egyezményt. A keddi nap folyamán az osztrák kormány kiküldöttei Jana osztályfőnök és landa minisztikában, amelyet a román kormánnyal szemben feltétlenül jóakaratu francia szakértők gyakorolnak a konverzió felett. A Lupta szerint politikai s kormánykörökben is úgy tudják, hogy a parlamentet junius első felében rövid, rendkívüli ülésszakra hívják össze, bizonyos fontos pénzügyi törvények ietárgyalása végett s ez alkalommal az amnesztia javaslaton kivül sor kerül a konverziós törvény módosítására Is. Ez utóbbi valószinüleg a francia kritikával van összefüggésben. A parlament összehívása. A Lupta keddi számában újból felveti azt a múltkori javaslatot, hogy a kormány a tisztviselők egy részét fél fizetés mellett szabadságolja egy évre. A lap szerint ez a javaslat nagy tetszésre talált, különösen a tisztek körében s több minisztériumban már határozottan tervbe is vették a kérdés ilyen jellegű megoldását. A Lupta különben kormánykörökből nyert értesülése szerint úgy tudja, hogy junius elején rendkívüli ülésszakra összehívják a parlamentet. A lap ezzel kapcsolatban összefüggésbe hozza az ellenzék legutóbbi akcióit, valamint a konverziós törvény egyes szakaszait s végül megállapítja, hogy nem tartja idősze- í írnek és célszerűnek a parlament összehívását. Attól tart a kormány, hogy a parlament össze- b.vása esetén az ellenzéki akciók bonyodalmakat idéznének elő. teri tanácsos Bukarestbe érkeztek a románosztrák clearing-egyezmény s ezzel kapcsolatban általános gazdasági kérdések letárgyalá- sára. Taşca kereskedelmi miniszter megbeszélést folytatott a bukaresti osztrák és német követekkel, az illető államokat és Romániát érdeklő gazdasági kérdésekben. A katonáknál nem lesz fizetésredukció. A Viitorul közli a hadügyminisztérium hivatalos kommünikéjét, amelynek értelmében a tisztek fizetését és a katonák zsoldját semmi körülmények között sem szállítják le. A lap felteszi a kérdést, hogy mi fog történni a multévi néző perspektívájától, mit tudjuk mi, mit akart a nagyhatalmú pénzügyminiszter ur? Egyelőre csak annyit tudunk, hogy a pengőt nem szabad kivinni és ez a körülmény egész sereg embert fog zavarba hozni. Többek között azt a kétszáz romániai orvost is, aki vasárnap tanulmányút-; ra indul Budapestre és akiket a kormány erőnek erejével valutamachinációkra kényszerit. Véglegesítik a francia-román preferenciális egyezményt
