Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-23 / 116. szám
keietiUjsm XV. fiVF. 116. SZÁM. (Kolozsvár, május 20.) A parlamenti ülésszak bezárásával egyidejűleg a kormánylapok nem kis örömmel jelentették: — A politikai pártok elásták csatabárdjaikat és őszig semmi változás... Vájjon tényleg igy történt? Az olvasó, aki a múltban beigazoltnak vélte az ilyen jóslatokat s aki nyáron nem sokat hall a politikáról, el is hitte. Pedig még sem igy történt. A harci riadót a nemzeti parasztpárt erdélyi szervezete fújta meg és a hivatalos Patria belekiáltotta a román közvéleménybe: — Erdély gyarmat és mi csak az adót fizetjük, de fiaink nem kapnak állást. Az a liberális párt, amelyik az első időkben a kormányt segítette, támogatta és amelyik a parlamentben is szolgálatokat tett Ior- gáéknak, megmozdult. Országszerte nagygyűléseket rendez és az ünnepi szónok Duca, volt bel- és külügyminiszter, az óliberálisok jelenlegi elnöke. Az erdélyi gyűlésük vasárnap lesz és szombaton reggel már Kolozsvárra érkezett Duca, Mosoiu tábornok kíséretében. Az állomásról egyenesen a párt klubhelyiségébe hajtattak, ahol bizalmas megbeszélés folyt le, A kiszivárgott szavakból két tényt szögezhetünk le. A liberális párt ugyanakkor, amikor követeli a nyugdíjasok, katonaság és állami tisztviselők járandóságainak mielőbbi pontos kiutalását, most már nem zárkózik el attól a gondolattól, hogy fokozatosan csökkentsék a tisztviselők létszámát. bár a tisztviselők számának túlméretezésében nagy része volt a múltban. A másik_ kérdés, ami nagyon foglalkoztatja, az erdélyi román bankok súlyos problémája, mert a bankok bejelentették, hogy május 21-én lehúzzák a rollókat. Az utóbbi^ pontnál nem szabad elhallgatnunk egyes tényékét és pedig azt, hogy éppen Talált történetek Irta: Sz, Szigethy Vilmos.*) A magyar koponyák A si sporthoz hosszú botot használ az ember, azzal lódítja magát tovább. Hamarjában nem tudom, nány éves a sport, elég abból annyi, hogy a szegediek réger ismerték és használták télen ezt a botot. Neve Is van. úgy hívják, hogy gusztony. A régebbi szegediek ugyanis csontkorcsolyát hasz Háltak, ha a jégre merészkedtek. Ez a marha lábszár csontjából készült, az alját laposra csiszolták, az oida lát átfúrták, hogy spárgát lehessen azon áthúzni. A gusztony viszont embernél magasabb bot volt, hegyes vassal a végén. A csontkorcsolya ugyanis nem siklott olyan tüneményes gyorsasággal, mint acélból való későbbi utódja, azért kellett hozzá a segítség, A gusztony hegyes végét beleütöfték a jégbe, aztán irányította vele m'agát előre az ember olyan formán, hogy a bot a ké Iába közt maradt. Még a mult század hatvanas és hetvenes éveiben is ezt használta Szegeden az úri közönség. A közpolgár már nem, legföljebb kíváncsiságból Ez a polgár nem bocsátkozott sportokba, lóversenyem* is jóval később kezdett a Dobó-család. (Vitatkoztak is sokat a mult század végén s a mostaninak kezdetén egy vidéki futtatáskor, hogy uriovasnak nevezhetö-e £ szeged-tanyai kisgazdalegény? Ez a kérdés azonban csak akkor merült fel, mikor az ifjú elvitte maganevelt kancájával az első dijat.) Emlékszem még rá, mekkora örömmel fedezte fel Szegeden a nagyon derék Seemayer Vilibáld a csontkorcsolyát, meg a gusztonyt. Eget-földet ígért Tömörkénynek, ha szerez mintát a Nemzeti Muzeum számára. Aztán meg is kapta egy jó ebédért. Már hogy ö ebédelt Tömörkénynél. Sokféle beszélgetések történtek ott, beleolvadt a tárgyalás a koponya-tanba, ami aztán nagy elhatározásra juttatta Seemayert, mert rájött, hogy a szegedi ember feje a legkülönösebb fejek közé tartozik. Ünnep volt a következő nap, bő alkalom a széledodonai ize van, azért figyelemreméltó tényként ragadjuk ki, hogy bár a tüzzel-vassal való centralizálást és a gyarmatosításnak nevezett elbánást a liberális párt vezette be, most Duca pártvezérük jónak látta kisajátítani az erdélyiek jelszavait. Az idők jele, hogy most úgy beszél, mint Vaida Sándor, „Erdély az erdélyieké és Erdélyt erdélyi emberek irányítsák.“ Érdekes ez a változás, csak az a kérdés, med-, dig tart s hogy otthon is igy beszél-e? És a másik kérdés? — A legkeményebb harcot indítjuk be az alkotmányos rend helyreállítása érdekében, mert csak ilyen nton lehet az ország belső rendjét biztosítani és a dinasztiát hódolattal szolgálni. Ezeket a szavakat a nemzeti parasztpárt részéről szintén lehet hallani. Már éppen távozni készül, amikor megkérdezzük: — Egyes bukaresti lapok híradása szerint a liberális párt nem zárkózik el a nemzeti parasztpárttal való együttműködés lehetősége elől, sőt Kolozsváron érintkezést keres Vaida Sándorral is. — Bár a bukaresti sajtó közleményei nem éppen fedik teljes egészükben a tényeket, valóban nem zárkózunk el. — Vaida Sándorral találkozik? — Amennyiben itthon van. Demeter Béla. — A devizaforgalom korlátozásáról szóló és a folyó évi május 18-i hivatalos lapban megjelent rendelet precíz magyar fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Fordító Dadában, Cluj. Str. Memorandului 24. Ara 20, vidékre öO lej, amely bélyegbeu is beküldhető. *) Mutatvány az Írónak „A régi Szegedből az újba' Cimü, most megjelent kötetéből. Zsidó színtársulatának briiliáns operette-estéi 1 igaz, hogy a gyűjtést nem lehetett a szenvedélyei közé sorozni. A hetvenes években például ö nyerte meg az angol nemzetközi orgonaverseny első diját, a nagy aranyérmet. Testvérek között is megért ez a remekmű jó sok forintot. Lohr aztán nyomban elzálogosította, nyugta sem volt addig, amig egyetlen siliingje maradt. Úgy kellett az öreget közköltségen hazaszállítani, az aranyérmet pedig a kormány váltotta ki. Ha jól tudom, a Nemzeti Múzeumban őrzik. Az egyik kőbányai kiránduláson történt, hogy elfogyott a pénze. A Szegedre szóló útiköltséget bölcs elő- vigyázatból eldugta a mellényzsebébc, a többit maga elé rakta, úgy fizette ki belőle poharankint a söröket. Hát ez a pénz fogyott el. Az érzése pedig annál I szomorúbb volt, mert ugyanakkor értek hozzá a döntésből az újabb hordó csapraverésének méla akkordjai. — Eh. mondta az öreg Lohr, mit búsulok! Hát muszáj nekem éppen Budapestről megváltanom a jegyemet? Egy állomást gyalog megyek, de a friss sört meg kell kóstolni. Az uj állomás hamar elérkezett, minthogy azonban a jól szervezett kocsmában több rendbeli tartalék sörös hordók is találtatnak, azok rendeltetése pedig az, hogy egymásután sorra kerüljenek, Lohr mindsürübben nyúlt bele a mellényzsebébe, buzgón tanulmányozván közben a vasúti menetrendet. A nóta vége az lett, hogy az öreg muzsikus egyszer csak meg-álljt vezényelt önmagának. föUcclt s elindult a sínek mentén gyalog. Egészen Ceglédig, csak ott ült vonatra. Attól kezdve pedig úgy osztotta be kőbányai kirándulásokra a pénzét, hogy a Ceglédig terjedő utat gyalog tette meg, mert oktalanságot követ el az ember, ha túlságosan rázatja magát a gözmasinával, amikor olyan sürü Kőbányán a csapolás. A név kötelez. A filigrán ujszegedi templomot egy külön erre a célra szervezkedett társaság, áz ujszegedi Szent Erzsé- bet-egyesület emelte, még pedig meglehetősen súlyos körülmények között. A hatósági — szerény — támoga-, táson kivü! mulatságokból, népünnepélyekből gyűltek1 a garasok, nemkülönben egyesületi tagdijakból. Akit csak lehetett, beléptettek tagnak s a dijakat a logsa^ gorubban hajtották be. Belépési nyilatkozatot szívesen aláír mindenki, de fizetni már kevésbbé szeret. Itt nem sebbkörü tanulmányokra. Vasárnaponként a városi bérház előtt gyülekezett a nép, pipával, szivarral a szájukban tárgyalták meg az eseményeket. Seemayer fogott egy fotográfust, bevitte a bérház udvarára, maga pedig a tömegben kutakodott az alkalmas koponyák után. — Bemek fej! Még remekebb! Ez aztán az igazi magyar! Hamarosan kiválogatott néhányat, azokat állította a gép elé. Javában dolgoztak már, mikor híre menvén az eseménynek, kétségbeesetten rohan ki az udvarra Fodor Károly adóügyi tanácsnok, — Az istenért, Vilibáld, mit csinálsz? — Speciális szegedi koponyákat fotografálok, — Aztán mire jó ez? — Felhasználom egy tanulmányomban. — Egyszóval megjelennek az aroképek valamelyik újságban? — Esetleg könyvben. — Hát akkor nagyon szépen kérlek, ne folytasd. A kész lapokat-"Is törd össze, de ne folytasd. Szeged nevében és érdekében kérlek erre, — Ugyan miért? — Először is ezek jórészt nem szegedi származású emberik, a magyarsághoz is csak annyi közük van, hogy az idők folyamán sok kereszteződés után magyarok lettek. Ha akarod, megmondom, melyiknek az erében van szláv s melyikben cigány vér. Aztán meg valami csudálatos sugallat hatása alatt éppen a végrehajtóimat válogattad össze. Hidd el, most sem birok velük, — mi lesz akkor, ha megjelennek könyvben? Az olcsó sör. Lohr János hires zongoratanár volt Szegeden a mult század hetvenes éveiben, minden valamirevaló család vele taníttatta a gyermekét. Lohr bácsi azonban nem lett volna vérbeli muzsikus, ha nem szereti az italt. Egy pohár jó sörrel akárhová el lehetett csalni. Egys2er rájött, hogy a kőbányai kocsmákban közvetlenül a gyárak közelében, egy egész krajcárral olcsóbb a sör poharanként, nem is beszélve arról a mennyei élvezeről, amit a minduntalan való friss csapolás ébreszt a szakértőben. Ettől kezdve valahányszor összegyűjtött néhány forintot, íelszaladt Kőbányára sörözni. Ámbátor az is Duca a regionaiizmus jelszavával jött Kolozsvárra Az nem lehet, hogy Erdélyt ne az erdélyiek igazgassák Találkozást keres Vaida Sándorral- a liberális tőke volt az, amelyik rendszeres pénz- c ügyi manővereivel kritikus helyzetbe sodorta a többnyire nemzeti parasztpárti színe■ ! zetü erdélyi román bankokat. i Szombat délután 5 órakor a klubban ifjú „ párttagok várják Dúcát és kiséretét. [) Megérkezik az elnök, üdvözli híveit és nyom- i’ ban a magyar újságírókhoz fordul. Mielőtt azon 3 ban a kérdésekkel felfegyverzett hirlapirók j szóhoz jutnának, megszólal: — A liberális párt harci módszereit a hol- napi nagygyűlésen ismertetem. Vagyis nem akarja elárulni a bombák mé- í rétéit és jelentőségét. — Elnök ur. Legalább a beszéd lényegét. Nem gondolkozik, hanem nyomban rá- vágja: ■ ■}* ;• t — Igen, elmondok két dolgot. — ? i — Meggyőződésem, hogy Erdélyt a jövőben t teljesen más módszerekkel kell kormányozni.- Különös figyelmet kell szentelni az erdélyi pro- blémáknak és minden legális kérést teljesíteni kell. Továbbá azt sem hallgathatom el, hogy Erdélyért csakis az erdélyi emberek dolgozhatnak és éppen ezért Erdélyt erdélyi emberekkel vezessék és irányítsák. Bár a nyilatkozat ama részének, mely szerint a legális kéréseket teljesitik, kétségtelenül
