Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-22 / 115. szám

KElíTlUjSXG XV. EVP. 115. SZÁM. Bakaruhában Hunyady Sándor uj egyfelucnásosci cs Török Rízső paraszt vígjátéki a kolors- cári Magyar Színházban Hunyady Sándor színműírói pályájának uj állomása ez az egy fel vonr.sos — űa pontosab­ban akarjuk megjelölni a műfajt: ez az élet kép —t amely a Vígszínház szilveszteri kabaré jának gerince volt és amelyet a kolozsvári Magyar Színház sietett szintén bemutatni. Mindentől eltekintve, már csak azért is, mert Hunyady Kolozsvárt jelölte meg színhelynek és a Bakaruhában csakugyan sok erdélyi zama­tot, kolozsvári izt találunk. Jelenetek a Hinter- landból: ezt az alcimet is hozzáfűzhette volna Hunyady uj darabjához, amelyet egy elsülyedt világból, a háború csendes polgári frontjáról mentett át a színpadra. Az ügyvédjelölt-póttar­talékos bakaruhája a hőse a történetnek, ez idézi elő a szelíd konfliktust, a városba került szilágysági falusi lányt is ez téveszti meg és amikor az elegáns zakó váltja fel a durva mun­dért, majdnem dráma lesz a tisztára söpört konyhában. A leány ráeszmél arra, hogy csak üres kaland eszköze volt és amilyen odaadás­sal hajtotta a fejét a katonazubbony gallér­jára, olyan hajthatatlan paraszti gőggel mene­kül az urfi elől, aki egy kicsit tétovázva, de megállapítja, hogy a konyha párás levegőjé­ben, a kartonruhában melegebb sziv dobog, mint a cifra szalonban, a menyasszonyjelölt selyemblúza alatt. Amilyen egyszerű, kedves és igénytelensé­gében is karakterisztikus a történet, ugyan­olyan életszerüek, frissek a figurái is. Elfelej­tett alakok kelnek életre a színpadon a tehet­ség varázsvesszőjének érintésére. Hol van már az a póttartalékos, aki csak azért öltött baka­ruhát magára, hogy jobban el tudjon bújni a katonai felsőbbség szemei elől? Talán jeltelen sírban nyugszik valahol Volhiniában, vagy nyugdíjas, aki hiába sürgeti az éhbérét. És hol van az az öreg ur, aki olyan lelkesen olvasta az újságban, hogy itt ötezer, amott tízezer fog­lyot „zsákmányoltunk“ és aki minden hazafias temperamentuma mellett jól ügyel arra, ne­hogy elkésse a mozi elejét? Vagy az a kényes kisasszony, akinek derogált végigmenni a kor­zón a bakaruhás udvarlóval? Ezek a típusok csakugyan kivesztek már, de Hunyady Sándor, úgy keltette életre őket, ahogy másfél évtized­del ezelőtt a polgári magyar társadalom szín­padán ágáltak, beszéltek, jövőt építettek, kis bajaikat világrengető problémáknak képzelték és nem is sejtették, hogyan fog minden itt ré­szeire szétbomlani. I)e Hunyady Sándor nemcsak hű megele- .venitője ennek a kornak, hanem mestere a szín­padnak is, művésze az emberábrázolásnak. A kolozsvári előadás meglepő sikerrel szolgálta az iró intenciót, ami különösen dicséretes a színház mai válságos napjaiban, amiből termé­szetesen a színészek is bőven kiveszik a részü­ket. Váró Anni jól formálta meg a szegény, csalódott mindeneslány figuráját s osztozott vele a sikerben Tasnády András is, aki termé­szetesen olyan extravurst bakaruhát öltött ez­úttal magara, amilyent a színpadi cenzura ép­pen megkövetel s ami bizony iiluzióromboló. Mert hát nálunk tilos a régi egyenruha, min­den formájában. Pompás volt a hinterlandi ősz családfő komikus figurájában Tompa San dór, aki egyre jobban kiköveteli nem közönsé­ges tehetségével a bővebb foglalkoztatást. Kel­lemesen tűnt fel egy epizódszerepben Mihaikó L. De jók voltak Bcnes Ilona, Bárdos Klári és Nyerges Ferenc is, a kisebb szerepekben. A Hunyady darab zajos tapsokat aratott, bár a közönsége olyan volt, amelyről azt szokták mondani, hogy „kicsiny, de lelkes“. Jelen volt a bemutatón a Kolozsváron időző szerző is, amiről a közönség nem tudott, mert bizonyára sietett volna a lámpák elé szólítani a magyar színpad legfrissebb és kolozsvári büszkeségét. A premier-est második részében Török Re­zsőnek Menyasszonytánc cimü újfajta népszín­művet mutatták be. Érthetetlennek tartjuk, hogy ezt a darabot egy pesti kabarészinházban százszor játszíák, mert sem kvalitásai, sem so­vány humora nem predesztinálják erre. Falusi történet, müparasztokkal, unalmas és száraz, dialógusokkal, lehetetlen mesével. Csupán azt tudjuk érdeméül betudni, hogy Tóth Eleknek, ennek a mi igazán nagy színészünknek alkal­mat adott egy olyan magyar paraszt-figura megalkotására, amilyent Szentgyörgyi István óta nem láttunk. Tóth Elek mellett Kaszab Anna, Tompa Sándor és a kisebb szerepek ala­kitói egyaránt ambícióval játsztak. (sz.) —o— {.*) Haydn zene-estély. A Kolozsvárt Magyar Zene­konzervatórium, mely száz évvel ezelőtt Haydn József nagy főmüvét, a Teremtést is előadta Kolozsvárott először, most idők és viszonyok változásával, szerény házi zeneestélyben ünnepelte Haydn emlékezetét. Zsizsmann Rezső, Kolozsvár zenei életének egyik leg­kiválóbb vezető munkása, tízperces méltató beszédéber. tömör és világos összefoglalásban ismertette a kétszáz évvel ezelőtt született, de müveiben élő mester munká­ját. A műsor többi része Haydn első zongora-hegedű szonátája volt, melyet zongorán Rohonczy Mária, he­gedűn Kouba Paula tanárnők adtak elő. A Teremtés oratóriumból Schneider Pálné Wiume Elza, Gabriel egyik szoprán áriáját énekelte. Mihályffy Irén tanár­nő kisérte zongorán, majd Haydn egyik zongoratrio- ját adták elő zongorán Zslzsmann Rezső, hegedűn Kouba Paula, gordonkán Boros Sándor növendék, ez utóbbi Weidl Antal tanár helyett, aki utón van, éppen ezért a műsorra fölvett gordonka-hangverseny elma­radt. Végül Haydn egyik vonósnégyesét (hetvenhetet irt a kvartettek e nevelő atyja) játszták el Kouba' Paula, Stráasky Gyula, Eiasinl Sándor (mélyhegedű) és Mestitz János (gordonka). A hangverseny előadói­nak nagyrésze zenetanár, vagy gyakorlott muzsikus es így biztonság, érett és komoly felfogás tekintetében a zeneszámok eljátszása kívánni valót nem hagyott hátra, sőt a Zslzsmann tanár által bevezetésében találóan jel­zett főmotivumot belevitték és kifejezték: szeretettel ünnepeltek. így, nem maradhatott el a kis házi zene- sstély sikere. A közönség zsúfolásig megtöltötte a ke- ;yeletes ünnepen a konzervatórium termét és, ha újabb kolozsvári szcká3 szerint késön is érkezett a hangver­senyre, de annái melegebben fejezte ki, tapsaival elis­merését. A konzervatórium jelenlegi épülete termének két szép, régi ékítménye véletlenül, de találóan feldí­szítette a szerény hangversenyt. Egy gyönyörű, müvé- ziesen faragott kő-ajtókeret a XVII. századból és a menyezeten egy kődisz a XVI-ik századból. Mindkettő beszélő tanuságtétele Kolozsvár régi és szent hagyo­mányul mindig ápolt kultuszának a művelődés és mű­vészet lránt.-0— A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szombaton este 10 órakor: Strammer zsidó operett tár­sulatának vendégjátéka. Ich will a Kind. (Mérsé­kelt helyárakkal. Sorozatszám: 222.) Vasárnap este fél 7-kor: Mosoly országa. (Dr. Székely- hidy Ferencnek, a budapesti m. kir. Operaház örö­kös tagjának bucsuföllépése. Rendes helyárakkal, Sorozatszám: 223.) A SZÍNKÖR-MOZGÓ MÜSORÁt Szombaton délután 3, 5, 7 és este 9 órakor premlére: Jöjjön hozzám randevúra. Filmoperette 9 felvonás­ban. A főszerepekben: Lucy Englisch, Szőke Sza­káll, Ralph Arthur Roberts, Fritz Schultz. Hangos híradó. Helyárak: 10, 20, 30 lej. Vasárnap délután csak két előadás, 3 és 5 órakor: Jöjjön hozzám randevúra. Filmoperette 9 felvonás­ban. A főszerepekben: Lucy Englisch, Szőke Sza­káll, Ralph Arthur Roberts, Fritz Schultz, Hangos híradó. Helyárak: 10, 20 és 30 lej. CORSO MOZGÓSZINHAZ MŰSORA: Szombat 5, 7, 9 órakor: Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor: Rendkívüli nagy szenzá­ciós premier. Ez év legszenzációsabb filmje, a Tiszti becsület. Tragikomédia, melyben egy karne­vál szerelmi végzete tör ketté egy katonai kar­riert. Ezen film külföldön a legnagyobb sikert ért az eddigi filmek között. Főszerepben: Evelyn Holt, Hans Junkermann és Claire Rommer. Műsor előtt a legújabb Miki mauss. A BORÍTÉK SZÍNE: zoi,m| ^ m&msamsmgmsemrmmtt V* > VASÚTI OTENETRENDKÖMTÍ legújabb (XXV.-ik) nyári kiadása! Érvényes í 1922. irráfsis 32-től! T TARTALMAZZA a C. F. R. összes vasútvonalainak uj, nyári menetrendjeit — a folyó hó 22.-től érvényes uj Időszámítás alapján; — a Nemzetközi Vasutak uj, nyári menetrendjeit, a személy-, bérlet-, körutat ási- és kedvezményes fürdővonat jegyek díjszabásait, hálókocsi-, pod- gyász, stb. díjtáblázatokat, az összes állomások régi- és uj elnevezésének betüsoros jegyzékét, valamint a C. F. R. ösz- szes utazási szabályzatait román, magyar és német nyelven, teljesen átdolgozott, praktikus összeállításban. Uj térképek! Uj vasútvonalak ! Uj tudnivalók! TEJLJE8! ÜÖKÉLWT£S! <> POSTOS! A 168 oldalas nagy vasúti me ne trendkönyv ára SO lel. Ffennti nagy menetreuden kivül megjelent a „HERMES“ ZSEBMENETREND is, mely kivonatosan közli Románia összes vasutainak uj nyári menetrendjeit. Kis alakja miatt tárcában, noteszben hordható. Könnyen áttekinthető, egyszerű, pontos és ára csak 20 le!. Mindkét menetrend kapható az ország összes könyv, és ujságárusitó helyein, állo­másokon, menetjegyírodákban és dohánytőzsdékben. Külföldön az összes menetjegyirodákban és könyvkereskedésekben. Kiadóhiviital : Braşov, Strada Heg-ele Carol Xo. ö.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents