Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-16 / 111. szám

XV. ÉVF. 111. SZÁM. ~ Kuetiüjskg 1 Amire hét ember­élet figyelmeztet Az emberi természet gyöngesége, hogy a váratlan tragédia megdöbbenti, felrázza a lethargiából, öklét rázza, megtorlásért kiált, de aztán pár napra rá elfelejt mindent, a meg­döbbenést közöny, a felháborodást nemtörő­dömség váltja fel. A két borzalmas autókatasz­trófát is alig nehány nap alatt, mintha teljesen elfelejtettük volna. Nem jut eszünkbe, hogy azok az okok, amelyek a katasztrófát előidéz­ték, még ma is fennállanak. A Kolozsvár melletti karambol után a ha­tóságok hivatalosan is megállapították, hogy a forgalmas megyei utón, amely keresztezte a vasúti síneket, nem volt sorompó, csak egy ro­zoga, üres vascső, a másik oldalon pedig még a vascső is hiányzott, ma már az sem vitás, amit az életben maradt szemtanú igazol, hogy a vascsövet sem állították az utón keresztbe, nem volt vészlámpa, a katasztrófa idején szolgálati helyéről hiányzott a sorompóőr és megtörtént a végzetes szerencsétlenség. Szamosujvár mellett az árviz az országutat mosta el. Hat méteres mély vízmedencét ásott, az alig négy méteres hosszúságú hid előtt az országút és a hid előtt három méteres ür táton­gott, az életveszedelmes terepre nem állítottak őrt, bár egy vészlámpát az éjszakába, vagy fi­gyelmeztető táblát s a hivatalos közöny és vét­kes mulasztás csimborasszójaként megfeledkez­tek mindenről, a közigazgatás a szó szoros ér­telmében csődöt mondott és ismét levizsgázott. Kinek fontos itt az emberélet?! Ki törődik itt a polgárral, a családdal, az adófizetővel, az államfenntartóval, kinek fáj itt az élet- és a közbiztonság? Ha egy kisebb­ségi polgár nemzetiszinii pántlikát tűz a mel­lére, megmozdul az egész hivatali apparátus és olyan irredenta monstrepert kanyaritanak, hogy zug bele az egész ország. Ha valakinél a határon egy méter selymet találnak, amit aján­dékba hoz külföldről, akkor ragadozó módjára csapnak az emberre, egész siserahad vadászik öngyújtókra, még a polgár lakásába is beha­tolnak és csak ott nem látjuk és érezzük az ál­lami, megyei és városi intézmények ügybuz­galmát, ahol a polgár élet- és vagyonbiztonsá­gáról van szó, ahol az államnak, mint a legna­gyobb családfőnek kellene gondoskodnia, őr­ködnie és támogatnia a gyermekeit, a névtelen adófizetőket. Egész Erdélyben és Bánátban az árvizek megrongálták a vasúti síneket, alámosták az országutakat, mérhetetlen pusztításokat vé­geztek mindenfelé és ma vasútra, autóra, a ci­vilizáció közlekedési eszközére ráülni életvesze­delem, mert mindenütt a halál leskelődik az utasra. Pedig a vasút, az utak, az ország közleke­désének, kereskedelmi és ipari életének az ütő­erei, amelyek, ha rosszak, akkor beteg az or­szág gazdasági élete. Gazdasági életünk amúgy is beteg, súlyosan beteg, amit még tetéznek a bizonytalan, rossz, sőt életveszedelmes közleke­dési vonalak is. Az „élet utjai“ nem üres szólás-mondás, de nálunk csak a „halál utjai“-ról lehet beszélni. Pedig talán sehol a világon olyan magas ét terhes útadók nincsenek, mint nálunk. Ha a? útadók cimén befolyó összegeket csak az utak építésére és javítására és a hidak rendbentar tására fordítanák, akkor az utolsó tiz esztendő ben Erdély és Bánát összes útjait gránitkoc­kákkal lehetett volna kirakni. És ha az az ügybuzgalom, amit az útadók behajtásánál a hatósági szervek kifejtenek, a- élet és vagyonbiztonság őrzésénél érvényesül ne, akkor nem történtek volna meg az egymá' után ismétlődő irtózatos szerencsétlenségek akkor hét ember tragikus pusztulása nem kiál­tana az égre és nem volna szükség felelősségre vonni a hatóságokat: Ki a bűnös, kit terhel : felelősség?! A vétkes gondatlanság következtében ha Iáiba rohant hót ember életét már nem lehet visszaadni, a nyomorbajutott és kétségbeeset' családokat nem lehet megvigasztalni, a köny nyékét nem lehet felszáritani, de legalább újabb katasztrófákat meg lehet és meg kel előzni, az óvóintézkedéseket azonnal meg kai tenni. Mindazokat pedig, akiknek vétkes köny nyelmlisége részes a szerencsétlenségek felidé zésében, felelősségre kell vonni és példása: meg kell büntetni. Hét ember élete és hét nyo mórba és kétségbeesésbe taszított család hívj? tetemre a bűnösöket. , Olajos Domokos. Benes feltünéstkeltő optimista nyilatkozatot tett a belgrádi kisantant konferencián (Belgrad, május 14.) A kisantant-konferen cián résztvevő külügyminiszterek szombaton délelőtt fogadták a sajtó reprezentánsait. Ma- rínkovics jugoszláv külügyminiszter röviden ismertette a tanácskozás menetét és figyelmez­tette, hogy azok teljes harmóniában folytak le. A kisantant annak idején szerelmi házasság­hoz hasonlított, amelyben éppen az érdekek túl­ságos közössége miatt néhányszor félreértésre is kerülhetett sor. Benes beszédében már élesebben domborod­tak ki a szándékok, amelyek szerint a kisantant eddigi merevsége enyhülni fog. Benes, a szom­szédokkal való produktiv jóviszony kiépítésé­nek szükségességét hangoztatta. A csehszlovák külügyminiszter a jövőt egyáltalában nem tartja kilátástalan­nak. Bizik abban, hogy Középeurópa helyzete a közeljövőben nagy mérték­ben fog javulni. A nagyhatalmakkal és a legközelebbi szomszé­dokkal teljes szolidaritásban kell összefogni a súlyos kérdések megoldásában. Most már tud­juk, hogy a politikai ellentétek lassan enyhül­nek és ezért kijelenti, hogy a kisantant álla­mai nagy megértéssel vizsgálják meg elsősor-! ban a maguk és szomszédaik közös érdekeit. Most végre beállott az a helyzet, hogy a kisantant teljesen elveszítette azt a jel­legét, mintha valamely harmadik állam ellen irányulna. A kisantant államai előreláthatólag könnyen megegyeznek egymással az eljárásokban és a módozatokban gazdasági szempontból is és bár a középeurópai probléma megoldása nem köny- nyü, a gazdasági nehézségek miatt véleménye szerint az mégis teljes mértékben sikerülni fog. Ghica román külügyminiszter néhány szóval fejezte be a sajtófogadtatást. —o— BtHWIMUtWfHMtMtimilHtttMMMMMtlHtMMHIilllKmWiHWWj « I a li ai I Lesz gyermeke j I' és sajátmaga ruházatára gondja, ha nem az ! ! ! i olcsó és tartós anyagjainkból készítik ruháit. jl „STEAUA“ TEXTIL- és DIVATÁRUHÁZ ; Cluj, Cal. Regr. Ferdinand 9. t. Judo vies Lázár üzlet fl jugoszláv „Fekete Kéz“-szöveí~ ség aggasztó mértékben terjed a tisztikarban fl horvátországi zavargások háttere — fl Iaf- bacht letartóztatások — Huszonegy láncravert tiszt érkezett Beigrádba (Laibach, május 14.) Korosec szlovén nép­vezér hatvanadik születésnapjának előestélyén Szmvénia minden városában nagy ünnepsége­kéi rendeztek, amelyek sokhelyütt tüntetésekké fajultak a belgrádi kormány ellen. Laibachban a diákok órát hosszat tüntettek a király ellen és zárt menetben venultak a városon végig. A rendőrség útjukat állotta, mire összeütközésre került a sor a diákok és a rendőrök között. Widmar dr. egyetemi tanárt és hires sakkmes­tert, aki a diákok pártjára állott, a rendőrség letartóztatta. Rajta kiviil tiz más tüntetőt is el­fogtak. (Becs, május 14.) A Reiehspost ma részletes jelentést közöl a jugoszláviai „Fekete Kéz“ titkos szövetség működéséről, Ma kevés hely­őrség van Jugoszláviában, amelynek tisztjei között ne volna a Keket« Kéz néhány bizal­masa. A zágrábi és laibachi tiszti letartóztatá­sok a Fekete Kéz működésével vannak össze­függésben. A kormány arra igyekszik, hogy a mnrburgi események jelentőségét kisebbítse és nem engedi, hogy marburgi fölkelés hírei ki­szivárogjanak. Tegnap Marburgból 21 tisztet és altisztet láncokra verve Zágrábba szállítot­tak, hogy onnan tovább vigyék őket Beigrádba. A rendőrfőnök maga intézkedett a horvát fő­város pályaudvarának elzárásáról, hogy a fe- golyszállitmány ne kerüljem érintkezésbe a la­kossággal. A Fekete Kéz működése régi keletű, A tit­kos szövetség elnöke volt az, aki 1903-baa az utolsó Obrenovicsot meggyilkolta és a Kara- gyorgevieseket a trónra segítette. DimitrisTie.« Apisz, a Fekete Kéz akkori vezetője, később abba a gyanúba került, hogy a trónörököst meg akarja gyilkolni és a világháború alatt a sza- lonikii fronton kivégezték. A Fekete Kéz ellen­súlyozására Zsifkovics megalakította a tisztek között a Fehér Kéz szövetségét, amely legyőzte az ellenszövetséget és hatalomra segítette Zsifkovics diktátort. A diktatúra bukása után a Fekete Kéz szövetség újból működésbe lé­pett. Pánikhangulat Jugoszláviában. (Grác, május 14.) A jugoszláv katonai ösz- szcesküvésről és a parasztok lázadásáról szóló hírek hatása alatt Jugoszlávia lakossága köré­ben a legfantasztikusabb hírek terjedtek el. Az általános nyugtalanságot fokozza az, hogy a belföldi lapok a cenzúra miatt semmit sem kö­zölhetnek. A vészhirek következményeként a közönség megrohanta a bankokat, hogy beté­teit kiszedje. A bankok rendkívül nehéz hely­zetbe kerültek és valószinii, hogy a kormány segítségét fogják kérni. NEM MINDEGY hogy hol csináltatja ruháit. Tegyen egy próbát és meg fog győződni róla. hogy ELEGÁNSAN «« OLCSÓN csakis fflOTip OH. uriszabő dolgozik Cluj, Str. Memorandului 4. (Udvarban).

Next

/
Thumbnails
Contents