Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-11 / 84. szám
í ?viselöháí BUDAPEST V Cluf-Koioxavdr 1932. április II S /2*256 Előfizetés belföldön: Egyővre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpérti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 503, 6-94 XV, évfolyam 34, szám Előfizetés fi agy ar őrs z ig jt. Egyevrs 50 Pengő, félévre 25 Pa.i-jS, negyedévre 12.501 3« Egyes szám ára 20 fillér Megbukott a dunai terv Paris még néhány nappal ezelőtt ünnepelte Tardieut. Optimista hírek szállongtak a sajtóban és ime, nem telt bele huszonnégy óra, minden illúzió szertefoszlott. Ameddig két hatalom, • Anglia és Franciaország tárgyaltak egymással, ment valahogy a dolog. Amikor a kettős hatalomból négyes hatalom lett, Olaszország és Németország is odaültek a tárgyalóasztalhoz, egyszerre felborult a törékeny terv, a delegátusok hosszú orral, vagy titkos elégtétellel visszavonulhatnak fővárosaikba. Nem tudni, hogy melyik hatalom ökölcsapása nyomán szenvedett tulajdonképpen hajótörést a nagy garral bejelentett dunai konföderáció terve, a tény, hogy Európa egy reménységgel lett szegényebb és egy keserűséggel gaz dagabb. A franciák az olaszokat okolják, a? olaszok a franciákat, az angolok talán a néme teket és a németek viszont. Nem lehet kihámozni, hogy ki volt az elindítója és okozója az állítólagos drámai konfliktusoknak — rövidesen majd erre is sor kerül. A hivatalos kommüniké csak annyit mond, hogy nézeteltérések merültek fel, uj konferencia lehetőségére mindig kilátás nyilik, Flandin a francia pénzügyminiszter is felhatalmazza Európát, hogy to vább éljen a reménykedés jogával, de a pár nappal ezelőtt még diadalmas francia sajtó a konferencia teljes letöréséről értekezik és re- zignáltan állapítja meg, hogy most már a segítségre szoruló középeurópai államok sorsukra bízva cselekedjenek legjobb belátásaik szerint. Még jó, hogy mindjárt az elején kitudódott, hogy hol van a baj. Kitudódott, hogy nem anv- nyira a dunai államok a ludasok a terv meghiúsulásában. hanem azok, akik tanácsokkal látták el a dunai államokat, hogy ne pártos- kodjanak, ne bontsanak egységet, legyenek eggyek, mert a nagyhatalmak segíteni fognak. Lám igy segítenek a nagyhatalmak... Nos, meg kell ismételni még egyszer, még jó, hogy mindjárt az elején kitört a krach, igv legalább tudjuk, hogy hányadán vagyunk és nem húzzuk az időt potya és hiábavaló reménykedésekkel. A nagyhatalmak tulajdonképpen következetesek voltak magukhoz, amikor semmit se csináltak, önmagukat tagadták volna meg, ha valami épkézláb tervet nyélbe ütnek, hiszen hagyományuk, úgyszólván íratlan törvényük, hogy főintézményük, a Népszövetség semmi reálisat meg ne tudjon valósítani és a nemzetközi konferenciák is csak örökösen egy helyben tapossanak. Ha nem tudtak tizenkét év alatt semmit sem csinálni Európa nagy kérdéseiben, a leszerelésnél, a béke megteremtésénél, a szövetségközi adósságok rendezésénél, a termelői érdekek összeegyeztetésénél, a kisebbségi kérdés korszerű megoldásánál, hát akkor miért éppen most másítsák meg a beléjük vetett — fájdalom — nagyon is jogosult bizalmatlanságot? Európa tehát egy illúzióval szegényebb, egy tapasztalattal gazdagabb. De mi lesz a dunai államokkal? Végtére is nem ők vannak hivatva, hogy a nagyhatalmak helyett gondolkozzanak és cselekedjenek. Rostokoljanak tovább, forogjanak keserű levükben? Ragadják meg ők az iniciativát? Kényszeritsék-e ki ők az akaratukat a béna nagyokkal szemben? Európa megmérgezett atmoszférájában élünk valamennyien, komoly idők ezek és még komolyabb tét körül folyik a játék. A szenátus olyan módosítást szavazott meg, mely a kisebbségi pénzintézetekre zúdítja az egész erdélyi konverzió terhét A városi adósságok likvidálásának terve titokzatos süllyesztőbe került (Bukarest, április 9.) Az agrártartezások konverziós tervének a felmerülése óta szó volt arról, hogy az erdélyi pénzintézetek érdekében lenni kell valamit, mert különben a legsúlyosabb következmények elkerülhetetlenek. Most a szenátusban megszavazták a módosítást, de olyan meglepetéssel, hogy csak az erdélyi román pénzintézetek részesülhetnek a védelemben. Ezzel az egész erdhW-i konverzió terhének ri súlypontját k kisobijségi pénzintézetekre hárították. A gazdasági törvényszerűség nem ismerhet el ilyen megkülönböztetést s ez a sovinizmus nagyon megbosszulja magát, sajnos, az egész Erdély szenvedni fog miatta. Talán lesz annyi észszerüség még, hogy igyekezni fognak korrigálni a tévedést, már csak azért is, mert a külföldi gazdasági összeköttetésekben ez az ilyen szenátusi módosítás nagy zavart fog előidézni. A szenátus módosította a konverziót. A szenátus szombat délelőtti ülésén Radian földmivelésügyi államtitkár a konverziós törvényjavaslat általános vitájánál megtartotta záróbeszédét. Délután pedig megkezdték a szakaszonkénti tárgyalást. A szenátus egy uj 55-ik szakaszt toldott be, amelynek értelmében a Solidari tatea-hoz, az erdélyi román bankszövetséghez tartozó tornán pénzintézeteknek a konverzió által elszenvedett kárait az állam harminc év alatt megtéríti és ezekkel szemben a végrehajtást felfüggeszti. Ez a szakasz súlyos igazságtalanságot tartalmaz az erdélyi magyar és szász pénzintézetekkel szemben és megsértése az alkotmányban biztosított jogegyenlőség elvének. A legutóbb Bukarestben megtartott bankértekezleten a Solidaritatea tagintézeteinek képviselői hangoztatták, lmgy ilyen privilégiumot a magyar és szász intézetek rovására nem kértek és nem is kérnek és teljes szolidaritásukat nyilvánították az ettől a kedvezménytől megfosztott magyar és szász pénzintézetekkel szemben. Gyárfás Eleméi: dr. az Erdélyi Bankszindikátus elnöke a bankok ülésén köszönetét is fejezte ki a Solidaritatea lojális, őszinte és több évtizedes múltjához méltó magatartásáért. Mindez azonban nem akadályozta meg azt. hogy túlzott sovinizmusból megfosszák az erdélyi magyar és szász bankokat attól a kedvezménytől, amelyet az erdélyi román bankoknak biztosítani kivannak. Taktikáznak a városi konverzióval A Dimineaţa szerint a kamara íolyósóján tegnap elterjedt a hir, hogy a pénzügyminiszter törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni a városi ingók kényszer végrehajtásának felfüggesztéséről. A javaslat a kereskedőket és iparosokat kivenné a rendelkezés alól és természetesen nem vonatkozik a köztartozásokra sem. A Dimineaţa megjegyzi, hogy ismét olyan rendelkezést akarnak életbeléptetni, amely a kereskedőket sújtaná és nagyon rövidlátó poli- t;kának tartja azt a rendszert, amelyet a pénzügyminisztériumban a kereskedőkkel szemben inauguráltak. Az Adeverul kíváncsian várja a vá.rosi kéuyszervégrehajtások felfüggesztéséről szóló töt vényjavaslatot, amely a lap szerint újabb csapást mér a bankokra, kereskedőkre és iparosokra. Más értesülések szerint a városi konverzió tervét Argetoianu igyekszik elamerikázni. A képviselők egy része nem is tudja milyen törvényekre szavaz. A kamara szombaton délutáni ülésén Lupu n.’Cgállapitja, hogy a kamara napirendje a végtelenségbe nyúlik. Még ötven javaslatot kel!j az ülésszak bezárásáig elintézni. Néhány olyan! van ezek között, amely az állam vagyonának valóságos tékozlása. Fölemlíti a Steau Romána részvényeivel kapcsolatos javaslatot. Naponta három ülés van és. egyes törvényeket húsz képviselő jelenlétében tárgyalnak le. A képviselők nagy része nem is tudja, hogy milyen törvényjavaslatokat szavaz meg a kamara. Kéri, hogy a napirenden csak az aviatikái, _ a főiskolai és a szeszmonopóliumtörvények javaslatát hagyják meg. Ha nem veszik le napi- IV/ dról a Steau Romana törvényjavaslatát, úgy ő és társai^— mondja — olyan botrányt fognak csinálni, hogy annak megszavazása úgyis lehetetlen lesz Radovici alelnök megígéri, hogy föltétlenül vigyáznak a házszabályok betartására. Á városi konverziót el akarják ejteni. A'egűre kéri a köztisztviselők vagyonának ellenőrzéséről szóló javaslat napirendre tűzését. Stanoiu kormánypárti kérdi a pénzügyminis s. tért, mi igaz azokból a hírekből, amelyek szerint a városi adósságoknak az amortizációs pénztár utján történő likvidálásáról szóló törvényjavaslatot leveszik napirendről és csak a városi ingatlanokra vonatkozó végre(Foíytatás a 2 ik oldalon).
