Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-09 / 82. szám

KtUTlUjJgG r XV. «VF. 82. SZÁM. KÖZGAZDASÁG Az arany és ezüst tér* Kiélésének fokozása Irta: Hexner Béla, oki. vegyészmérnök. A Banca Naţională és a kormány végre el­határozták azt, amit e lapok hasábjairól, már több mint egy évtizede sürgettünk, hogy fel­emelik az arany- és ezüstnek Erdély bányáiból ▼aló termelését. Reájöttek végre, hogy üzlet ez as országnak is, a kormánynak is, a Banca Natională-nak is. Különösen ez utóbbinak. Hiszen ő az arany­ért 10%-al kevesebbet fizet papir lejben, mint amennyi a londoni értéke, de értékének négy­szeresét bocsájtja ki pénzben, képezvén az arany a leinek 25%-os fedezetét. Haj, hol vandak a szép bányász idők, ami­kor aranyőrcbeváltásért, — aranypénzzel fi­zettek.. De’ ne essünk nosztalgiába, — nincsen reá semmi okunk, mert végre bizottságok járnak az országban, mindent megnéznek, megvizsgál­nak, — tanulmányoznak, ami az arany terme­lésének fokozását előidézheti, de sajnos, — fé lünk, hogy a kérdést vagy rosszul, vagy leg jobb esetben csak félig fogják megoldani és bár felfokozzák az arany termelését, de nem olcsóbbitják meg, ami aztán vagy nem lesz eredmény, vagy csak féleredmény lesz. Az aranytermelés fokozását ugyanis, amint a bizottság munkáját nézzük és mint egy és másból tapasztaljuk, csupán a bánya szásnak intenzivebbé tételét akarják megolda­ni, — ez éppen annyi, mintha a cukortermelést jugy akarnák fokozni, hogy minél nagyobb te- iriileteket vetnek be cukorrépával s a területet •úgy megtrágyázzák és úgy megkapálják, hogy ,a cukorrépa minél cukordusabb legyen, de nem létesítenének annak feldolgozására elegendő cukorgyárat. Aranyércet fölösen termelni, anélkül, hogy annak kikohósitását lehetővé tennők, félmeg­oldásnak sem tekinthető. Van ugyan Erdélyben három fémkohónk, illetve már csak kettő, melyek közül a legna­gyobb az Alsófernezelyi fémkohó, de ezek már régiek és elavultak. Nem is tudjuk, hogy a fer- nezelyi mikor keletkezett, csak azt tudjuk, hogy 1459-ben, amikor Mátyás király a bányá­kat és a pénzverést Nagybánya városának bér­beadta, 13.000 arany forintért, — akkor már megvolt. Mi sem természetesebb, minthogy ezek a kohók már nem termelnek gazdaságo­san. Első sorban, elavult berendezésüknél fogva. Másodsorban, drága tüzelő anyaguk miatt. ügy a fernezelyi, mint a zalatnai kohók ugyanis csakis porosz-sziléziai kokszot tudnak használni, ez pedig vámilag is, fuvarilag is szörnyen drágitja a tüzelőanyagot és igy a ter­melést is, ami által a termelt fémek termelési és önköltsége drágább, mint a fémek londoni (piaci) ára. Az arany és ezüst termelésének racionális megoldása csak úgy lesz lehetséges, ha az olcsó és fokozott kohósitás kérdése is megoldást nyer. A fokozott fémére termelés a kohósitás kérdésének megoldása nélkül egy roppant gaz­dasági hiba lesz, mert a kohósitatlan érc érték­telen valami és nyomja a kohósithatónak is az árát. A racionális kohósitás pedig nem is annyi­ra a sok érc, mint inkább a jó és olcsó tüzelő­anyag kérdése Jó és olcsó tüzelőanyag sehol a világon nincsen annyi, mint nálunk Erdélyben. A földgáz. A földgáz, ez a kihasználatlan kincse Er­délynek. Amerikában a fémkohósitás szinte csakis a földgáznak a felhasználásával történik. Erdélyben annál inkább kell a kohósitás kérdését a földgáz igénybevételével megol­dani, mert az érctermelésnek szinte a centru­mában fordul elő. A Nagybánya, — Borsa, Totos, — Öradna- hegylánc, az abrudi, az Aranyos-menti, a hu­nyadi fémére előfordulások mind közel vannak a földgázkutak területéhez. A kormánynak, a Nemzeti Banknak arany- és ezüst termelését célzó gondolatát, mi mele­gen üdvözöljük, kivihetőségére azonban azt ajánljuk, hogy hirdessenek nyilvános pályáza­tot a kérdés legjobb megoldására. Minden, a kérdést helyesen megoldandó pályaművet honoráljanak, a legjobbat pedig vegyék meg megfelelő áron és vitessék a pá­lyázóval keresztül. Ha ezen az utón fognak a kérdés megoldá sához, úgy egy gazdasági egészet fognak al­kotni és annak kedvező hatása mutatkozni fog az ország gazdasági életének teljességén. —o— A spanyol kormány leszállította a tengeri import illetékeit. Madridi jelentés szerint a spanyol kormány leszállította a tengeri bevi­teli vámilletékét, úgy, hogy a román tengeri ismét számíthat a spanyol piacra. A szállítók csak abban az esetben szerelik fel a pénzügyi gárdát, hogyha a kincstár átvé* télkor fizet. Bukarestből jelentik: A pénzügy­minisztériumban tegnapra volt kitűzve az ár­lejtés a pénzügyőri gárda felszerelésére. A szállító cégek kijelentették, hogy csak abban az esetben tesznek ajánlatot, ha a pénzügymi­niszter garantálja, hogy az áru ellenértékét a szállítás alkalmával azonnal megkapják. Mi­után ilyen garanciát nem kaptak, senki sem vett részt az árlejtésen, amely igy természete­sen eredménytelen maradt. Míg külföldön állandóan esnek a cukor* árak, addig nálunk még most is csak a csök­kentés módozatai felett vitatkoznak. Bukarest­ből jelentik: A kereskedelmi minisztériumban tegnap értekezletet tartottak a cukorgyárosok és cukorrépatermelők képviselői. Az értekezle­ten nem jött létre megegyezés az uj cukor­kampány áraira vonatkozólag. A tárgyaláso­kat folytatni fogják. 1931*ben 28 ezer cég jelentett fizetésképte­lenséget 2 milliárd 281 millió dollár passzívá­val az Egyesült Államokban. Londonból jelentik: Az Egyesült Államokban az el­múlt év folyamán 28 ezer 381 cég jelentett fi­zetésképtelenséget 2 milliárd 281 millió dollár passzívával. A bukások 64 százaléka pénzinté­zetekre esik. A,bukott bankok passzívái 1 mil­liárd 475 millió dollárt tettek ki. 1930-ban 24 ezer 107 volt a fizetésképtelenségek száma, 1 milliárd 441 millió dollár passzívával. * Az örökösödési illetékek revíziójáról szóló törvény magyar fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj. Str. Memorandului 24. Ára 20, vidékre 30 lej. MINDAZOKNAK, kik magukat gyen» géknek és kimerülteknek érzik, a * <c B10GL0BIN uj életerőt ad. degerősitő, étvágygerjesztő és élénkítő /ógyszertárakban, vagy a készítőnél: ' „MEDVE“ gyógyszer iára, gyszeben—Sibiu Ü.CIMAj; 11 8 : vsgeefárius ■ • étterem a ]; legjobb I! I legolcsóbb *' legtisztább | 1 1 Cluj-Kolozsvár. !! ! I Strada N. Jorga '1 ;; (Jókai u.) 2. !! ttttttttWHW» I E gy szép rövid zon­gora azonnal bérbe- I adó Megtekinthető Str. Grigorescu (Rákóczi utl I IS szám. Abban a ptVkuaatbaa, ahogy Sloan's U — nem masszírozva, csak Sloan’s tinimen tét — a ebbeéget ( a *—o——, érzést szerez. Boha- ftvng Sloan’S. 8» hiányozzék otthonunkból egy üvag fi Használjunk Stoan’s Lmímertt-et rheuma, sohias, ná tscMas, tf ájás és min­SLOAN'S ERDÉLYI GAZDA Bovatvezetó: TOROK BAJLENT, a» EGE titkAra. ___ A fák helyes ültetése. Ha akár nagyobb gyümölcsösöket, akár utakat fásitunk vagy csak egyes fákat is ültetünk, a gyümölcsfa he­lyét mindenesetre még az ültetéa előtt kijelöl­jük és a gödröket megfelelő távolságba kiás­suk. Az ültetőgödör átmérője 120 cm. legyen, mélysége 80—100 cm. A kikerülő felső gyepes földöt a gödör szélének az egyik, az alsó földet pedig annak másik oldalára dobjuk. Még az ül­tetés előtt a gödröt folytonos taposás közben először a feltalajjal és és csak azután az alsó talajjal olyan magasságra töltjük fel, hogy csak akkora szabad tér maradjon, amekkora s#ijkséges ahhoz, hogy a gyökerek megfelelő fűélységbeu legyenek elhelyezhetők. Az ültetés ejßjt a fa gyökereit éles ollóval vagy oltókés- sel úgy metszük vissza, hogy a vágási felület a’tolá'jra simán feküdjék. Ugyanakkor a ko- ronáágakat is hosszúságúk %—’4-re, egy kifelé, álló szemre metszük vissza. A vezérág (kö­zépső) mindig 15—20 cm-el hosszabb legyen az Oldalágaknál. Az ültetésnél a fa sohase kerül- jqO; mélyebbre, mint ahogy a faiskolában ál­lott. Azért az ültetőgödrön keresztül fektessünk egy lécet és a gyökérnyak valamivel magasab­ban legyen mint a lécszéle, mivel az ültetőgö­dör talaja mindig valamit sülyed. Egy térdelő munkás egy kézzel tartja a fát, a másik keze szabad, hogy az egy vagy két munkástól oda dobott összemorzsolt földet úgy tömje a gyö­kerek közé, hogy ott hézag ne maradjon. Ha a gyökerek jól be vannak,, , ţakarva földdel, jól megtapossuk és a fennmaradó földből a fa kö­rül tányért csinálunk. Az őszi vagy kora ta­vaszi ültetéseknél nem lesz szükséges az öntö­zés. Ha tavasszal későn ültetünk és a talaj va­lamennyire már száraz, akkor kb. 10 liter vizet töltünk a törzs körül. Ha nagy szárazság miatt a fiatal fa sokáig nem hajt ki újból bőven meg- loósoljuk. Gyümölcsfa-csemete megrendeléseket még elfogad az EGE titkári hivatala naponta 9—2 óráig. A merendelt csemetéket nagybani áron osztja ki az egylet Kolozsváron. Az idő előre­haladottságára való tekintettel saját érdekében cselekszik, aki siet feladni gyümölcsfa-csemete, diszbokor és szőlőoltvány szükségletét. Uj baromfitenyésztési szakkönyv. Lőrinczi László unitárius lelkész (Kadács, Udvarhely vm.) szerkesztésében uj szakkönyv jelent meg kezdő és haladó baromfitenyésztők részére. Cime: „A haszontyuktenyésztés mint mellék- foglalkozás.“ A cca 140 oldal terjedelmű könyv, bárkinek is értékes szolgálatára lesz, miért is ajánljuk annak megrendelését a szerzőnél. A könyv ára 60 lej. Lőrinczi László e könyv kia­dásával segítségére akar lenni azoknak, akik szeretnék a baromfit, mint meüékjövedelmi for­rást kihasználni, de nem tudják, hogyan kezd­jenek a tenyésztéshez. * Á magánosok, kereskedők és iparosok tar­tozásainak rendezéséről szóló törvényjavaslat precíz magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 50, vidékre portóval 60 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents