Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-07 / 80. szám
:*PVi *el«i iz ßt/D^ p C!n/»KoJoMtrtr, 1932, Opriţi» 7. * CstttBrtmc Előfizetés belföldön: Egyévre 800, iélévr* 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szorkesztóségl és kiadóhivatal! Uletan: 533, 6-94 XV. évfolyam $ 80- szám Előfizetés n egy arors z ig dv Egyévre 50 Pengó, félévre 25 Pangó, negyedévre (ISO P* Egyes szám ára 20 flHér Nyugdíj-front és árvíz-front Lehetetlen az asszociációt meg nem találni két legutóbbi esemény, az erdélyi miniszter elé felvonult nyugdíjas küldöttség drámai erejű jajkiáltása és az Erdélyre zudult árvizkatasztró fa között. Az a cinizmus, amellyel az államhatalom nézi. immár hónapok óta a nyugdíjas társadalom Lassú, de biztos elsorvadását, igazán könnyen hozható közös nevezőre az ölhetett kezek nyugalmával, amely abban a biztos tudatban nézte az Erdélyt fenyegető ár viz veszedelmet hogyha be is következik, a keleties flegma ekkor sem hajlandó kijönni a sodrából. A nyugdíjasok az éhhalál küszöbén állnak? Baj, baj, de mit csináljunk, hogyha az állam kasszái üre sek és egy fitying sem jut a nyugdíjasoknak. Erdély vízrendszerének folyói és patakjai, a hegyekben felgyülemlett óriási hótömeg megindulására annyira telítve lesznek vízzel, hogy emberéletek szazai, milliárdos értékek pusztulhatnak ed, gondol-e erre vadaki nálunk? A szerencsétlenség és szerencse Isten kezében van. A kormánynak nem áll módjában az elemek játékát irányítani, ha elkerül az árvíz, szerencsénk lesz, ha pedig az ellenkező következik be, botorság érte akár a kormányt, akár más hatóságokat felelősségre vonni. Nagyon könnyű dolog a kormány szerepét és felelősségét leegyszerűsíteni. Hiszen ezzel az éx'veléssel oda is eljuthatunk, hogy a kormány a maga ténykedéseiben senki által kérdőre nem vonható, ellenben neki igenis jogában áll mindenkit kérdőre vonni, kivéve az árvizet, sajnos, ez nem tartozik a kormány ingerenciája alá. Bármit mond is azonban a kormány, mi nem látjuk a szituációt olyan megnyugtatóan szimplának. Az a kormányzat, amely válogatásnál kuli eszközökkel hajtja be az adókat és teszi tönkre ezen a réven a magánháztartások és egzisztenciák légióit, amely tehát az állam öez- szes bevételei fölött rendelkezik, az alól az ódium alól sem szabadulhat, amely a költségvetés serpenyőinek egyenetlenségét kéri tőle számon s többek között a nyugdíjas-katasztrófát sem hajlandó kizárólag a gazdasági válság számlájára Írni. Aminthogy az ölhetett kezek politikája sem állhat meg a kapunk előtt dörömbölő árvizveszedelemmel szemben. Az árviz- szabályozás, gátak és más folyami müvek emelése csakúgy állami, illetve kormányfeladat, mint többek között a nyugdíjasok pontos fizetése. Persze, erre azt mondhatja a kormány, hogy a folyamok szabályozása nem olyan kérdés, amelyért éppen az utolsó kormányt lehetne kérdőre vonni. Csakugyan volna ebben a feleletben valami ráció, csakhogy az események mel letti néma elsétál ás, a semmivel sem törődés épp olyan bűne az ntolsó kormánynak, mint a megelőzőnek, vagy az azelőttinek. Az idei páratlanul kemény tél, amely olyan hótömeget is zúdított az erdélyi medencére, amilyenre évtizedek óta nem volt példa, legalább azt feltételezte a kormánytól, hogy legkiválóbb szakembereit küldje ki és vizsgáltassa meg a helyszínén, mit lehetne tenni az esetleg beálló áradás ellen. Mert ahhoz nem kell szaktudomány, hogyha megindul az olvadás és a hirtelen beköszöntő tavaszi idő, útnak lendíti a havasok vizzé vált hómon sf.ruma.it, a folyók medrei egyszerre szőkéknek fognak bizonyulni s amikor az ár kilép a folyók medréből aratni fog a halál és aratni fognak a vagyonromboló elemek, őszintén szólva egyetlen hirt sem olvastunk, amely a veszély megelőzésének óvóintézkedéseit jelentette volna. így, kerülnek össze szoros közelségbe egymással a nyugdíj-front ás a lapok nj rovata: az árvíz-front. Es ha a kormány azt hiszi, hogy az elemi csapások nem tartoznak az ő resszortjába. hgy, mi felvilágosítjuk az ellenkezőről, ^ Maniu ellene volna a perszonális uniónak, ha komoly körök foglalkoznának is a gondolattal lorga miniszterelnök és a kormány két tagja megírták lemondó leveleiket (Bukarest, április 5.) lorga miniszterelnök ismét megirt egy lemondó levelet, de ebből sem lett lemondás, Még két miniszterrel vonatták vissza lemondó leveleiket s igy a kormány maradt a régi és maradt a helyzet a régiben. Bukaiestben is felvetődött ez a két szó: perszonális unió. Maniu Gyulának a véleménye és elhangzott egy intervjuban. S nem érdektelen, hogy amint Budapesten titokzatos román politikusok gondolatának hiszik ezt a lehetetlen elképzelést, úgy Bukarestben magyarokat gyanúsítanak az ötlet felvetésével. Maniu is azt állítja, hogy bizonyos m gyarok foglalkoznak a tervvel, amely korr • 1 örökben nem merült fel. Mania a Tardien-tervrő! és a perszonális unió komolytalan gondolatáról. Az Adeverul mai számában interjút közöl Manin Gyulától. Az újságíró megkérdezte a volt miniszterelnököt, autentikus-e a Pesti Naplóban megjelent interjúja, amely az egész világsajtóban nagy feltűnést keltett. Manin Gyula kijelentette, hogy a külföldi újságíróval tényleg beszélgetést, folytatott azokról a kérdésekről, amelyek a nemzetközi élet mai fő kérdései. Ez alkalommal hangsúlyozta, hogy határozottan ellene volna a perszonál uniónak, aminek komolytalan gondolata már 191S-ben felmerült és akkor több előkelő magyar személyiség konkrét javaslatot is tett A válasz az volt hogy ez teljesen megvalósíthatatlan gondolat, és ma is csak azt felehettem, hogy most sem realizálta a^óbb. Egyébként is fogalomzavar van. mert tuladonkép pen nem perszonális, hanem reál unióról beszélnek azok, akik ezt a kérdést njabban perszonálunió cimen napirendre hoztak. Magyarország közreműködését egy dunai gazdasági szövetségben természetesnek kell látni, de arról nem lehet szó, hogy ez a részvétel politikai feltételekhez legyen kötve. Kizárólag gazdasági célokra alakulhat ez a szövetség a politikai jellegű kívánságok kizárásával. Az njságiró erre megjegyezte, hogy ez a. nyilatkozat csalódást fog okozni bizonyos helyeken — Ez lehetséges — válaszolta Maniu. A hírlapíró ezután a Tardieu-tervről érdeklődött. Maniu hangsúlyozta, hogy Tardieunak tulajdonképpen nincs tervezete, osak egy problémát vetett fel, amelyre vonatkozó megbeszélések fogják majd kialakítani a megfelelő tervet. A népek uj utakat keresnek, nj formákat fejlődésük és boldogulásuk számára és nem tévedek. — fejezte be a volt miniszterelnök, — ha hiszem,, hogy a dunai szövetség ezeket meg is fogja valósítani. Ki beszél perszonál unióról ? Az Universul Ghica külügyminiszternek a Pesti Naplóban megjelent intervjujáról irt. Az abban foglalt kijelentéseket kockázatos jóslásnak nevezi. Az Universul továbbá felveti a kérdést, hogy ki hogyan dobta be a bukaresti sajtóba a perszonális unió abszurd gondolatát? Miért tűri a kormány, hogy egy bukaresti hetilap ilyen dolgokat Írjon, akkor, amikor Buka restben senki sem gondol ilyen veszélyes és lehetetlen tervre. Mi érdeke van a kormánynak abban, hogy ilyen közlemények eltűrésével Románia királyának a román nemzeti állam és nép érdekeivel ellenkező intenciót tulajdo- nittasson és ugy állitsa be a helyzetet, mintha Bukarestben Horthy megbuktatásáról gondolkoznának. A lap felvilágosításokat kér a kormánytól. Inrga és két miniszter lemondása. A hétfői napon három miniszteri lemondás történt. Lemondott Cantacuzino közegészség- ügyi miniszter, mert a hétfői éjjeli ülésen 19 képviselő megszavazta öt bukaresti egyetemi adjunktus rendes tanárrá való kreálását a bukaresti egyetemem noha a miniszter ez ellen foglalt állást. Cantacuzino az uralkodóhoz ment és benyújtotta lemondását. A király Iorgát hivatta, aki audencia után Argetoianuvai tárgyalt és a miniszterelnök is lemondással a zsebében tért vissz i az udvarhoz. „ Az uralkodó közbenjárására lorga amfân ef- állott szándékától és egy salamoni megoldással tért vissza a kamarába. A törvényjavaslat megszavazásán természetesen nem lehetett változtatni, de utána egy rövid törvényt nyújtottak be és szavaztak meg, amelynek értelmében az öt adjunktus rendes tanár lesz, ha ahhoz az egyetemi tanács is hozzájárul. Ez a megoldás Cantacuzino minisztert is kielégítette és visszavonta lemondását. A harmadi lemondás a Val- covici közlekedésügyi minszteré volt. Nála lorga miniszterelnök interveniált, hogy adja vissza azoknak a román újságíróknak vasúti szabadjegyét, aki a ml- niszter temesvári műegyetemi működését kritizálták. Valcovici ezért mondott le. Iorgának azonban sikerült meggyőznie arról, hogy lemondása kellemetlen lenne az egész kormányra nézve, amire a közlekedésügyi miniszter is elállóit szándékától. Hova lettek a repulőbelyegek milliói? A kamara kedd délelőtti ülésén Tranen Iasi követeli a repülőbe!yenekről való elszámolást. Kijelenti, hogy az aviatikái alapról szóló törvényjavaslatot mindaddig, amíg az elszámolást nem kapja meg, nem szavazza meg. _ Stefanescu Amza hadügyminiszter válaszol. Kijelenti, hogy, a repülő bélyegekből a várt 500
