Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-07 / 80. szám

:*PVi *el«i iz ßt/D^ p C!n/»KoJoMtrtr, 1932, Opriţi» 7. * CstttBrtmc Előfizetés belföldön: Egyévre 800, iélévr* 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szorkesztóségl és kiadóhivatal! Uletan: 533, 6-94 XV. évfolyam $ 80- szám Előfizetés n egy arors z ig dv Egyévre 50 Pengó, félévre 25 Pangó, negyedévre (ISO P* Egyes szám ára 20 flHér Nyugdíj-front és árvíz-front Lehetetlen az asszociációt meg nem találni két legutóbbi esemény, az erdélyi miniszter elé felvonult nyugdíjas küldöttség drámai erejű jajkiáltása és az Erdélyre zudult árvizkatasztró fa között. Az a cinizmus, amellyel az államhata­lom nézi. immár hónapok óta a nyugdíjas tár­sadalom Lassú, de biztos elsorvadását, igazán könnyen hozható közös nevezőre az ölhetett ke­zek nyugalmával, amely abban a biztos tudat­ban nézte az Erdélyt fenyegető ár viz veszedelmet hogyha be is következik, a keleties flegma ek­kor sem hajlandó kijönni a sodrából. A nyug­díjasok az éhhalál küszöbén állnak? Baj, baj, de mit csináljunk, hogyha az állam kasszái üre sek és egy fitying sem jut a nyugdíjasoknak. Erdély vízrendszerének folyói és patakjai, a hegyekben felgyülemlett óriási hótömeg megin­dulására annyira telítve lesznek vízzel, hogy emberéletek szazai, milliárdos értékek pusztul­hatnak ed, gondol-e erre vadaki nálunk? A sze­rencsétlenség és szerencse Isten kezében van. A kormánynak nem áll módjában az elemek játé­kát irányítani, ha elkerül az árvíz, szerencsénk lesz, ha pedig az ellenkező következik be, botor­ság érte akár a kormányt, akár más hatóságo­kat felelősségre vonni. Nagyon könnyű dolog a kormány szerepét és felelősségét leegyszerűsíteni. Hiszen ezzel az éx'veléssel oda is eljuthatunk, hogy a kormány a maga ténykedéseiben senki által kérdőre nem vonható, ellenben neki igenis jogában áll min­denkit kérdőre vonni, kivéve az árvizet, sajnos, ez nem tartozik a kormány ingerenciája alá. Bármit mond is azonban a kormány, mi nem látjuk a szituációt olyan megnyugtatóan szim­plának. Az a kormányzat, amely válogatásnál kuli eszközökkel hajtja be az adókat és teszi tönkre ezen a réven a magánháztartások és egzisztenciák légióit, amely tehát az állam öez- szes bevételei fölött rendelkezik, az alól az ódium alól sem szabadulhat, amely a költség­vetés serpenyőinek egyenetlenségét kéri tőle számon s többek között a nyugdíjas-katasztrófát sem hajlandó kizárólag a gazdasági válság számlájára Írni. Aminthogy az ölhetett kezek politikája sem állhat meg a kapunk előtt dö­römbölő árvizveszedelemmel szemben. Az árviz- szabályozás, gátak és más folyami müvek eme­lése csakúgy állami, illetve kormányfeladat, mint többek között a nyugdíjasok pontos fize­tése. Persze, erre azt mondhatja a kormány, hogy a folyamok szabályozása nem olyan kér­dés, amelyért éppen az utolsó kormányt lehetne kérdőre vonni. Csakugyan volna ebben a fele­letben valami ráció, csakhogy az események mel letti néma elsétál ás, a semmivel sem törődés épp olyan bűne az ntolsó kormánynak, mint a meg­előzőnek, vagy az azelőttinek. Az idei páratla­nul kemény tél, amely olyan hótömeget is zúdí­tott az erdélyi medencére, amilyenre évtizedek óta nem volt példa, legalább azt feltételezte a kormánytól, hogy legkiválóbb szakembereit küldje ki és vizsgáltassa meg a helyszínén, mit lehetne tenni az esetleg beálló áradás ellen. Mert ahhoz nem kell szaktudomány, hogyha megin­dul az olvadás és a hirtelen beköszöntő tavaszi idő, útnak lendíti a havasok vizzé vált hómon sf.ruma.it, a folyók medrei egyszerre szőkéknek fognak bizonyulni s amikor az ár kilép a folyók medréből aratni fog a halál és aratni fognak a vagyonromboló elemek, őszintén szólva egyet­len hirt sem olvastunk, amely a veszély meg­előzésének óvóintézkedéseit jelentette volna. így, kerülnek össze szoros közelségbe egy­mással a nyugdíj-front ás a lapok nj rovata: az árvíz-front. Es ha a kormány azt hiszi, hogy az elemi csapások nem tartoznak az ő resszortjába. hgy, mi felvilágosítjuk az ellenkezőről, ^ Maniu ellene volna a perszonális uniónak, ha komoly körök foglal­koznának is a gondolattal lorga miniszterelnök és a kormány két tagja megírták lemondó leveleiket (Bukarest, április 5.) lorga miniszterelnök ismét megirt egy lemondó levelet, de ebből sem lett lemondás, Még két miniszterrel vonat­ták vissza lemondó leveleiket s igy a kormány maradt a régi és maradt a helyzet a régiben. Bukaiestben is felvetődött ez a két szó: perszonális unió. Maniu Gyulának a véleménye és elhangzott egy intervjuban. S nem érdekte­len, hogy amint Budapesten titokzatos román politikusok gondolatának hiszik ezt a lehetet­len elképzelést, úgy Bukarestben magyarokat gyanúsítanak az ötlet felvetésével. Maniu is azt állítja, hogy bizonyos m gyarok foglalkoz­nak a tervvel, amely korr • 1 örökben nem merült fel. Mania a Tardien-tervrő! és a perszonális unió komolytalan gondolatáról. Az Adeverul mai számában interjút közöl Manin Gyulától. Az újságíró megkérdezte a volt miniszterelnököt, autentikus-e a Pesti Naplóban megjelent interjúja, amely az egész világsajtóban nagy feltűnést keltett. Manin Gyula kijelentette, hogy a külföldi újságíróval tényleg beszélgetést, folytatott azok­ról a kérdésekről, amelyek a nemzetközi élet mai fő kérdései. Ez alkalommal hangsúlyozta, hogy határozottan ellene volna a perszonál uniónak, aminek komolytalan gondo­lata már 191S-ben felmerült és akkor több előkelő magyar személyiség kon­krét javaslatot is tett A válasz az volt hogy ez teljesen megvalósíthatatlan gondolat, és ma is csak azt felehettem, hogy most sem realizál­ta a^óbb. Egyébként is fogalomzavar van. mert tuladonkép pen nem perszonális, hanem reál unióról beszélnek azok, akik ezt a kérdést njabban perszonálunió cimen napirendre hoztak. Magyarország közreműködését egy dunai gazdasági szövetségben természetesnek kell látni, de arról nem lehet szó, hogy ez a részvé­tel politikai feltételekhez legyen kötve. Kizá­rólag gazdasági célokra alakulhat ez a szövet­ség a politikai jellegű kívánságok kizárásával. Az njságiró erre megjegyezte, hogy ez a. nyilatkozat csalódást fog okozni bizonyos he­lyeken — Ez lehetséges — válaszolta Maniu. A hírlapíró ezután a Tardieu-tervről érdek­lődött. Maniu hangsúlyozta, hogy Tardieunak tulajdonképpen nincs tervezete, osak egy prob­lémát vetett fel, amelyre vonatkozó megbeszélések fogják majd kialakítani a megfelelő tervet. A népek uj utakat keresnek, nj formákat fejlő­désük és boldogulásuk számára és nem tévedek. — fejezte be a volt miniszterelnök, — ha hi­szem,, hogy a dunai szövetség ezeket meg is fogja valósítani. Ki beszél perszonál unióról ? Az Universul Ghica külügyminiszternek a Pesti Naplóban megjelent intervjujáról irt. Az abban foglalt kijelentéseket kockázatos jóslás­nak nevezi. Az Universul továbbá felveti a kér­dést, hogy ki hogyan dobta be a bukaresti saj­tóba a perszonális unió abszurd gondolatát? Miért tűri a kormány, hogy egy bukaresti heti­lap ilyen dolgokat Írjon, akkor, amikor Buka restben senki sem gondol ilyen veszélyes és le­hetetlen tervre. Mi érdeke van a kormánynak abban, hogy ilyen közlemények eltűrésével Románia királyának a román nemzeti állam és nép érdekeivel ellenkező intenciót tulajdo- nittasson és ugy állitsa be a helyzetet, mintha Bukarestben Horthy megbuktatásáról gondol­koznának. A lap felvilágosításokat kér a kor­mánytól. Inrga és két miniszter lemondása. A hétfői napon három miniszteri lemondás történt. Lemondott Cantacuzino közegészség- ügyi miniszter, mert a hétfői éjjeli ülésen 19 képviselő megszavazta öt bukaresti egyetemi adjunktus rendes tanárrá való kreálását a bu­karesti egyetemem noha a miniszter ez ellen foglalt állást. Cantacuzino az uralkodóhoz ment és benyújtotta lemondását. A király Iorgát hivatta, aki audencia után Argetoianuvai tár­gyalt és a miniszterelnök is lemondással a zsebé­ben tért vissz i az udvarhoz. „ Az uralkodó közbenjárására lorga amfân ef- állott szándékától és egy salamoni megoldással tért vissza a kamarába. A törvényjavaslat megszavazásán természetesen nem lehetett vál­toztatni, de utána egy rövid törvényt nyújtot­tak be és szavaztak meg, amelynek értelmében az öt adjunktus rendes tanár lesz, ha ahhoz az egyetemi tanács is hozzájárul. Ez a megoldás Cantacuzino minisztert is kielégítette és vissza­vonta lemondását. A harmadi lemondás a Val- covici közlekedésügyi minszteré volt. Nála lorga miniszterelnök interveniált, hogy adja vissza azoknak a román újság­íróknak vasúti szabadjegyét, aki a ml- niszter temesvári műegyetemi működé­sét kritizálták. Valcovici ezért mondott le. Iorgának azonban sikerült meggyőznie arról, hogy lemondása kel­lemetlen lenne az egész kormányra nézve, amire a közlekedésügyi miniszter is elállóit szándékától. Hova lettek a repulőbelyegek milliói? A kamara kedd délelőtti ülésén Tranen Iasi követeli a repülőbe!yenekről való elszámolást. Kijelenti, hogy az aviatikái alapról szóló tör­vényjavaslatot mindaddig, amíg az elszámolást nem kapja meg, nem szavazza meg. _ Stefanescu Amza hadügyminiszter válaszol. Kijelenti, hogy, a repülő bélyegekből a várt 500

Next

/
Thumbnails
Contents