Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-30 / 99. szám
KeutiUjsxo XT. EVF. 99. SZÁM. Békéscsaba, IRaggarország „leg» nagyobb faluja“ ma már nagyváros Hogyan lett a kis tót telepből kaitarvóros Békéscsaba spéciddtdsa a rizstermelés (Békéscsaba, április hóban.) Aki azt hiszi liogy B<’kós.-sí;ba még mindig Magyarország „legnagyobb faluja “ és csak rendezetlen poros, vagy sáros uccáit ismeri, az, ha elvetodik ide, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy ez a nagy, talán, egész Európának legnagyobb faluja, remek szép, modern, a mai Délkeletmagyarország- nak legnagyobb virágzó városa lett. Pedig a község haladása igen lassú volt, bár, ha Békéscsaba történetét nézzük, láthatjuk, hogy tulajdonképpen csak kétszáz éve „él“ és két évszázad bizony rövid idő egy város történetében. Békéscsaba pedig ezalatt a két évszázad alatt is fejlődött, sőt kultúrában is fokról- fokra erősödött. Békéscsabának ma csaknem minden uccája betonozott mái’, útburkolata leginkább maka- dámkövekkel kirakva. Szebbnél-szebb ' többemeletes paloták emelkednek nemcsak a főterén, hanem számos uccájában is. Mert Békéscsaba nemcsak óriási, valami 51 és félezer katasztrá- lis hold kiterjedésű gazdagon termő határral rendelkező város, hanem fejlett kereskedelmi, főként ipari élete is van. Az ipar terén vezet a kötött-szövött dolgaival és a művészetig fejlesztett famunkáival, amelyek ma már messze földeken is híressé váltak. Angliába és Amerikába is exportálnak belőlük. Magyar motivu- mu szőnyegei az óceánon túl is kedveltek, úgyszintén bizonyítja a békéscsabai malomiparnak is nagy fejlettségét, hogy az itteni Bosenthal- malom lisztjének magasabb értéke van külföldön, jsiint más környékbelinek. A kis tót telepből 50 G09 lakosú város. Békéscsaba, amint a történészek mondják, már a XIII-ik században is meg volt, de a török hódoltság alatt, csaknem teljesen elpusztult és a XVIII-ik első negyedében, a magyar felvidékekről idetelepitett evangélikus vallásu, tót ajkú földmivesek újra alakították és Csaba a két évszázad leforgása alatt a kis tót telepből a mai Délkeletmagyarország legnépesebb és legforgalmasabb városává fejlődött, amelynek ma hat meg drámai müvei közt. Nemcsak azért, mert az első részben Gretchen tragédiája minden idők drámái között legnagyobbak, legszebbek egyike, hanem azért, is, mert Faust hatást tett a mi Madáchunk halhatatlan müvére, Az ember tragédiájára, melyet szintén a világirodalom egyik remekének büszkén és boldogan tarthatunk. Hogy ez a hatás milyen, arról a magyar irodalom-: történet és esztétika nehány mivelöje irt már. Két tu-; dósunk fejtegetése legkiválóbb. Alexander Bernát, hatalmas agy, Kant fordítója és kommentátora klasszikus rövidséggel és mélységgel határozza meg ezt a viszonyt. Voinovlch Géza pedig Madáchról és e müvéről irt nagy tanulmányában teljesen részletesen, lelki- ismeretesen és találóan fejti ki Az Ember tragédiája relációját Fausttal. A megállapitások végeredménye az, amit józan ésszel és elfogulatlanul, a két mü olvasása után érzünk: Madách költeményének némely része emlékeztet Faustra. Faustnak és Madáchnak kerete egyféle. Am Jób könyvében, a bibliában közös forrása van a két költőnek, a mennyei jelenet Jób könyvének I. részében, a 6—12. versekben olvashatjuk: „Egy néminemű napon pedig eljövének az Istennek fijai, hogy az Dr előtt ud- varlanának és ezek között a Sátán is eljőve. ífc monda az Dr a Sátánnak: Honnét jössz? és felelvén a Sátán az Urnák, monda az egész földet bekerülvén, eljárám és onnét jövök.“ Most az Ur dicséri Jóbot. a Sátán gáncsolja, mire az Ur hatalmat ad a Sátánnak, hogy megkísértse Jóbot. Goethe a Faust menyei prológusát innen merítette és ha ez a jelenet Madáchra Goethén keresztül hatott, az mit sem von le Madách érdeméről és müve becsességéből, eredetiségéből, akár csak Goethe Faustjából. Nehány egyéb részletben is megcsendül Madáchnál, úgymond Alexander B. Goethe Faustjának hangja, de mindez csekély jelentőségű, inkább külső hasonlatosság, más célok szolgálatába*. Döntő &z, hogy Faustnak nemcsak alapeszméje, hűen hangja, világfelfogása égéséé* más. Most már, az * levél, mellyel Goethe koszom Ihm a világünaeplás kosdtt mi is hozzájáruiu*k, aaaak megvizsgálása, hogy mikar és hol került aáluak, magyar saiapadea el innor satare Goethe Faustja. 9sak a f«hb adataiakat adhattak elé (Befejez« keaismény lMvetkemk). éppen 50.000 lakása van. Amint említettük, Békéscsaba még a háború befejezéséig csak falu, Magyarország legnagyobb faluja volt. 1918-ban csináltak belőle várost, akkor kapta meg a városi jelleget és ma a Budapest me) lék városait képező Újpest és Kispest után Magyarország legnépesebb megyei városa, amely teljesen magára öltötte a modern városi jelleget és fejlődése nem is oly lassú többé. Termékeny talajjá változtattak 177 hold szikesföldet. Legjellemzőbb Békéscsaba fejlődésére, hogy a város vezetősége a határában elterülő 177 hold teljesen terméketlen földet, amelyen semmi nem termelt meg, még birkalegelőnek is sovány volt, cntözésaei termékeny talajjá változtatta, amolyan ma dúsan terem a takarmány és gyümölcs. de azonkívül ennek a területnek egy részében 17 katasztrális holdon pedig a mai Magyarországon teljesen egyedülálló rizs- termelést honosított meg. Békéscsabán kitűnő rizs terem. A 180 katasztrális hold szikesföldet gépekkel állandóan öntözik „öntözött rétnek“ is hívják és igy ennek a nagy darab földterületnek, a hasznosítása is szolgálja a város lakosságának jólétét. Az öntözött rétet 1900-ban létesítették és azóta évről-évre több jövedelmet hajt a városnak, például 1928-ban 10.560 pengő kiadás mellett, 28.668 pengőt, vagyis 18.100 pengő tiszta hasznot hozott. A rizstelepet ezen az öntözött réten a 17 holdon 1928-ban létesítették. A termelés most már 4-ik évi folyik. A berendezési költség 281 pengő volt holdanként, amelyet a budapesti földmive- iesiigyi minisztérium 10 évre kamatmentesen kölcsönzött. A rizs vetése májusban, aratása és cséplése pedig szeptemberben történik. A lefolyt három év tanulsága szerint a rizs vagyon jól megérik ezen a vidéken. A t rmelési költség évről-évre kisebbedik. Az e’ső éfben például 38 pengő 40 fillér volt holdanként, míg a következő évben már csak 27.34 fillér. Békéscsaba város büszke rizsföldjére, már csak azért is. mert egyetlen rizsét termő föld ez a mai Magyarországon. A 17 hold területen körülbelül 220 mázsa rizs terem és szakértők szerint kiváló minőségű. Munkácsy Mihály Békéscsabán élte le gyermekkorát. De különös nevezetessége Békéscsabának, hogy számos nagy művészt és nagy embert adott a magyarságnak. Hogy mást ne említsünk, itt töltötte gyermekkorát, mint asztalosinas, tizenhárom esztendőn keresztül Magyar- ország legnagyobb festőművésze, Munkácsy Mihály, akinek művészi képességei innen szárnyaltak oly magasra. Békéscsaba sok házában, mint örökbecsű emléket ma is számos rajzát, festményét őriznek, amit Munkácsy Mihály alkotott. Gyóni Gézának is hazája volt Békéscsaba. Aztán nem egy szegény békéscsabai fiú vitte fel karrierjét az államtitkárságig. ■Mtmw (•) Dr. Issekutz Vlktomé daiestélye. Dr. Issekutz Viktorné, az erdélyi Issekutz-család tehetséges tagja április hó 16-án tartotta a budapesti zeneakadémia nagytermében előkelő és fényes közönség jelenlétébe* dalszerző estélyét. Dr. Issekutzné nótáiból a legszebb alkotások kerültek előadásra, — amelyek a zenekritó- kusok bírálata szerint a magyar dalirodalomnak büszkeségei. Az ovációtól hangos nagyteremben zugó taps- orkán harsant fel, — midón dr. Issekutz Viktorné a virágerdös pódiumon megjelent, — a meg-megujuló lelkesedés ismételten és ismételten a közönség elé hívta. Petőfi, Baloghné Molnár Mária, Farkas Imre, Kalmár Pál és dr. Papp Lajosné szövegeire szerzett szebbnél- szebb hallgatók és csárdások hangzottak el s méltó kerettel szolgált mindehhez Toll Árpád kiváló zenekara, Cselényi József a Nemzeti Színház tagja és Kalmár Pál finom előadásának kíséretével. Az estélyen sajátszerzeményü verseket adott még elő Baloghné Molnár Mária. Akik az estélyen jelen voltak, — felejthetetlen élményt szereztek. Issekutzné nótáit, mint haltjuk, — nemsokára a rádió i3 közvetíteni fogja s igy alkalma lesz az erdélyi közönségnek is azokban gyönyörködni. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Csütörtök, péntek és szombat: Törvényes szünet-napok. Vasárnap délelőtt 11-kor: Légy jó mindhalálig! (Mati- néhelyárakkal. 5 személyes páholy 80 lej, összes földszinti ülés 20 lej, összes erkélyülés 10 lej. Sorozatszám: 200.) Vasárnap este 9-kor: Aranyóra. (Szép Ernő óriási sikert aratott, Budapesten 150-szer játszott szinjá- téka. Nagyon olcsó mozíhelyárakkal. Sorozatszám: 201.) Hétfőn délelőtt 11-kor: A KKSE boxmérközése, Spacov, bukaresti világbajnok részvételével. (Sorozatszám: 202.) Hétfőn este 9-kor: Pacsirta. (Lehár-operett. Az „Orpheus“ mükedveiögárda vendégjátéka. Mozihely- árakkal. Sorozatszám: 203.) A Péntek CLU.JI ROMÁN OPERA MOSORAi április hó 29.: Szünet. ntoXri A SZÍNKÖR-MOZGÓ MÜSORa. Csütörtökön, pénteken és szombaton: Szünet. Előadás nincs. Vasárnap, hétfő, kedd délután 3. 5 és 7 órakor pre- miére: Embert öltem. Grandiózus hangos Para- mount-attrakció. 9 felvonásban, a főszerepekben: Lyonéi Barrymore, Nancy Carrol, Phillips Holmes. Hangos kisérö műsor. Hely árak: 30, 20 és 10 lej. CORSO MOZGÓSZINHÁZ MŰSORA: Csütörtök, péntek, szombaton: Nincs előadás. Vasárnap, hétfőn délelőtt 11 órakor: Nagy húsvéti matiné: Emil és a Detektívek. Világsikert aratott legújabb Ufa-produkció 1932-ből, amely filmben 400 gyerek játszik. Főszerepeket játsszák: Käthe H-ak és Fritz Raps. Mind a két délelőtt olcsó matiné helyárakkal. Ez a film mindenkit érdekel, úgy kicsinyeket, mint felnőtteket. Vasárnap, hétfőn, kedden 3, 5, 7, 9 órakor: Nagy húsvéti premier: Ronny. Ez évad legsikerültebb film szenzációja. Főszereplők: Willy Fritsch és Nagy Kató. 1 • LAKÁS NYILVÁNTARTÓ *| g szoba bútor nélkül * Május 1-re Str. Universităţii (Egyetem ucca) 3. 9 szoba konyha , * aionnalra P. Cuza Voda (Bocskai tér) 2. 9 szoba konyha 9 Május 1-re Strada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. Str. A. Jancu(Petőfi u.) 18 /fl szoba konyha Május 1-re Matei Basarab (Zrínyi u.) 7. Értekezni 11-4 óráig Strada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. U szoba konyha A Május 1-re Strada Gelu 30. Páratlan napokon 3—5 között. Caertörő u. 5. S szobás, komi. • május 1-re Str. Lilie, (Liliom u.) 4. 9 szoba konyha • Május 1-re Strada Gelu 30. Páratlan napokon, 3—5 ó. között. Str. A. láncú, Petőfi u. 18. Str. Petru Maior (Arany János ucca) 11. /g szobás komi. ■ aionnalra Str. Aurél Vlaien (voK BánfTy u.) 2 szám. Szoterinlreijiséj aionnalra Boros piacé. Piaţa Cuea Vodi 2. Ebben a rovatban közöltekről felvilágosítást nyújt a hirdetési osztály.
