Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-29 / 98. szám

XY. ÉYF. 98. SZÁM. EeletíUjsxg UJ ELADÄSI LEHETŐSÉGE AROMÂN IPARI TERMÉKEKNEK» HEYBENI ELÂDAS Mm POZIŢIA 'Bolond Sándor tragédiája Hetek óta nyomtalanul eltűnt Kolozsvár hires bolondja, akit állítólag egy kényszermunka­telepre zsuppoltak — Kinek fájhatott a szegény, gyengeelméjű ember jókedve és hires hahotája? Meghalt Tagányi Şândor, egy régi szerelmi regény hőse (Arad, április 27.) A régi Arad egy jelleg­zetes egyénisége volt Tagányi Sándor dr.. ; a bécsi Löw szanatóriumban közel egy iióuapi kinos szenvedés után meghalt. Tagányi Sándor 1863-ban született Aradon. Apja Tagányi István, ügyvéd volt, jószágkor­mányzója herceg Sulkovszky uradalmának, a sokezer holdnyi óriási latifundiumnak. Aradon és környékén csak „kormányzó urnák“ tisztel­ték az öreg Tagányit. Ennek a Tagányi István­nak fiaként látogatta az aradi gimnáziumot Ta­gányi Sándor, majd egyetemet Pesten, Bécs- ben és Bonnban hallgatott. Fiatalabb éveiben nagy külföldi utazásokat tett, künn járt Ame­rikában és bejárta az európai Oroszország nagy részét. Főként mezőgazdasági, borászati és sző­lészeti tanulmányokat folytatott ezeken az uta­kon, majd visszatért Aradra és ő is tevékeny részt vett a Sulkovszky uradalom igazgatásá­ban. így került ismeretségbe a nagy birtok tu- lajdononöjével, Sulkovszky Josefa Mária Ida hercegnővel és az ismeretségből szerelem fejlő­dött, úgy, hogy nemsokára azzal a szenzációval lepte meg Aradot a fiatal Tagányi, hogy háza­sodik. A menyasszony pedig nem volt más, mint maga a fiatal hercegnő. A házasságból egy fiú­gyermek született, ifj. Tagányi Sándor, azonban a házasság nem volt hosszú életű, mert rövide­sen elváltak a házastársak. A fiú is csak 14-ik évét érte meg, mert egy hirtelen jött vakbélro­ham végzett vele. A fiú halála nem csak a csa­ládi kapcsolatot szüntette meg a hercegi család­dal, hanem Tagányiék kivonultak a kormány­zói stallumból is és teljesen egyéni vállalkozá­sokkal kezdtek foglalkozni. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt nősült még egyszer Tagányi Sándor dr. és másodunokahu- gát, Martos Sárit vette feleségül, aki Martos Ferencnek, az ismert magyar színpadi Írónak húga volt. A házasságból született Tagányi Ist­ván. azonban a fiú megszületésekor édesanyja gyermekágyi lázban meghalt. Tagányi István jelenleg 14 éves és a karlsburgi jezsuitáknál ta­nul. Az első asszony, a született Sulkovszky hercegnő, később buskomor lett és ideggyógy­intézetben halt meg. Tagányi Sándor dr. a régi Magyarország politikai életében jelentékeny szerepet játszott és Tisza István gróf politikai híveként munka­párti programmal képviselőnek is bekerült a parlamentbe. Erős, izgalmas és ofszágraszóló heves körülmények között választották meg az aradmegyei Máriaradnán Goldis Lászlóval szem ben. ’ Hangadó igazgatósági tagja volt az Aradi Ipar és Népbanknak, valamint a Népbank a!fi­káit intézetének a Termény és Áruraktárnak. Az Aradi Ipar és Népbank összeomlása idején tekintélyes összegeket vesztett és vagyoni hely­zete erősen megsínylette ezt a katasztrófát. Tagányi Sándor dr. már hosszabb idő ót. asztmatikus szívbajban szenvedett. Állapota csak mintegy három hónap előtt vált súlyosab­bá, de csak egy hónap előtt utazott fel Bécsbe, ahol a Löw szanatóriumban, a világhírű Wen- kebach professzor kezelte. Már-már úgy látszott hogy állapota jobbra fordul és visszatérhet Áradra. Ecéiból sógora, kisjolsvai Szabó Zol­tán^ nyugalmazott tábornok néhány nap előtt fel is utazott hozzá Bécsbe. Azonban váratlan« rosszabbodás állott be a betegnél és távirati ér tesités szerint Tagányi Sándor dr. megszűnt élni. (Kolozsvár, április 27.) Az élet körforgásá­ban megszoktuk az uj arcok felmerülését, ré­giek letűnését és sokszor észre sem vesszük, ha valaki évekig eltűnik a szemünk elől és szinte meglepődünk, ha aztán véletlenül megint fel­bukkan előttünk. Voltak és vannak azonban arcok és emberek, akiket keresünk, ha pár na­pig nem látunk, akik hiányoznak, ha eltűnnek. És különös: az ilyenek nem mindig a barátok, a rendkívüli tehetségek, akiket számontartunk, egyszerű, sokszor ismeretlen emberek, de vala m' m er: furcsaságuk, vagy nevükhöz fűződő kéaza hir úgy meg!ogziţctte őket az agyunk­ban, hogy kitörölni onnan akkor sem lehet, ha hónapokig nem látjuk. Egy emberről Írunk itt, akit talán jogosan sorolunk ebbe a kategóriába. Korántsem köz­életi vezéregyéuiség, még csak volt miniszter sem — akiknek pedig a száma az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedik —, az úgynevezett tár­sadalmi életnek sohasem volt oszlopa. De, hogy benne él ennek a városnak a köztudatában, sőt regényhős is, mert idegesen rángatodzó arca, szalmakalapja, elsősorban pedig hires hahotája egyik nemrég elhunyt nagytehetségü iró posz- tumos regényében is helyet kapott, az egészen bizonyos. Nos, városunk egyik legismertebb fia, akire a nagyok rámosolyogtak, megbocsátó, rokonszenvező mosollyal, az apróságok ujjal mutattak: Bolond Sándor néhány hét éta, nyomtalanul eltűnt a kolozsvári utcáról. Nemi szaladnak már utána az uteagyerekek, nem mond többé bókot azoknak, akiknek szépéégóf ő is elismeri, nem cipel a vállán butáim::.: papirhulladék-kötegeket -— ez utóbbit üzletem­beri minőségben —, főleg nem ereszti ki a hat ­ját, neaa jókedvéből, nénu egy-ivct lejért, vissz­Senki sem élheti le azonban életét zavarta­lan boldogságban. Az impériumváltozás után Bolond Sándornak egymásután nl'férjci támad­tak. Összeütközésbe került a világrenddel, ame­lyet hol egy regáti katona képviselt, hol egy darabont, akivel nemzetiségi vitába bonyolódott. És a szegény elmebeteg mindaddig, amig rá nem jött arra, hogy egy bolondnak sem szabad bizonyos határon túl bolondnak lenni, keserű tapasztalatokat szerzett. Hol megverték, hol be­kísérték a rendőrségre, ahol irredenta vádak hangzottak el ellene. Egyizhen huszonöt botot is kapott. De lassanként elsimultak feje felől a borús hullámok. Ö is megszokta, hogy nem sza­bad mindent össze-vissza beszélnie, őt is meg­szokták, mint a város bolondját, aki nem tehet arról, hogy gyöngéiméjünek született. Kényszermunka, vagy szegéayekfcáza? Bolond Sándor most már jó néhány hét óta nem látható. Hol van, miért kellett eltávolítani, senki sem tudja. Csak rebesgetik, hogy mint professzionátus munkakerülőt, egy Nagyszeben melletti kényszermunka-telepre vitték, mások 1 zorint azonban Arad megyébe valami szegény­ház-félébe, Ha az előbbi igaz, akkor ez a ható­sági intézkedés jogtalan és teljességgel indoko­latlan. Bolond Sándor a maga módján szorgal­mas munkás volt, senkinek terhére nem esett, » tartotta el saját magát, a közt sohasem vette igénybe. Arra sem szorult rá, hogy szegények- házába deportálják. Ma, amikor az állam hóna­pokig nem fizeti a tisztviselőit, már arról van szó, hogy a klinikákat élelem hijjáu bezárják, igazán fölösleges gavalléria az államtól, hogy még a Bolond Sándor eltartásának a gondját is a nyakába veszi. Kinek fájhatott ennek a szegény ember­nek gondtalan, vidám élete? Talán az volt a baj, hogy Kolozsvárnak magyar bolondja volt? El kellett tüntetni, nehogy dokumentum lehes­sen a város magyar jeliege mellett? Ezt kér­dezzük mi elsősorban Tataru és Haíieganu mi­niszter uraktól, akik, mint Kolozsvár régi törzs­polgárai bizonyára velünk együtt érzik Bolond Sándor tragédiáját és akiknek a Bolond Sán­dor hahotája éppen úgy liiányozui fog, mint ahogy nekünk hiányzik. —á.— BÚTORAINK 49 százalékkal olcsóbbak tavaszi Hagy BUTORKIALLITASUNKON TRANSILVANIA Memoranti ului (Unió «.) 1. Legújabb és legmodernebb típusok 1 Komplett diógyökér ebédlő Exota furairos komplett háló Masszív hálószobák JLei 24.ÖOO* ILei 34.000* 8.500*— Megkezdődött ^ a tavaszi daliák festés® és tisztítása as UnBS-né2 hangzó kacagásra, amelyre talán épolyan büszke volt, mint a tenorista a magas c-re. Bolond Sándor karrierje. E sorok Írója nem tartozik ugyan a legöre­gebb emberek közé, de különösen fiatalnak sem mondható és éppen ezért nem is tudja meg­mondani, mikor lett Bolond Sándor ismert ko­lozsvári figurává. Amióta az eszét tudja, Bo­lond Sándor mindig az a híresség ^ volt, akit mindenkinek ismernie kellett. Szegény gyönge- elméjü, de mégis ember, tagolatlan szavaival nehezen tudta kifejezni magát, azonban amire szüksége volt, azt mindig megtudta szerezni. 1 Még csak nem is koldulással. Rendes „házai“ voltak, ahova eljárogatott a papírhulladékért. Amikor elvitte, jóljárt a háziúr, aki megszaba­dult tőle, de jóljárt ő is, mert ebből élt. No meg azokból a kény érdarabokból, amiket szivesen kínáltak fel neki s amiket aztán gondosan el­raktározva a kosárba, hazaszállított. Bolond Sándor sokkal ismertebb volt Kolozsvárt, mint az évenként, vagy félévenként váltakozó pol­gármesterek, vagy prefektusok és egészen bizo­nyos, hogy sokkal többen tudnak ma is róla, mint Koíozs megye kormánypárti képviselői­ről. Ez is karrier. Nem világhír,^ de hírnév, amihez nem mindeniki juthat hozzá. Aki beszélt vele néha, az meggyőződhetett róla, hogy Bolond Sándor igazán boldog ember, i Nem kellett konverzióval, inflációval, pénz* j hiánnyal töiődnie, neki mindig megvolt a I mindennapi kenyere. Senkinek sem ártott, son- ! ki; sem Vauéit. Esküt lehet rá tenni, hogy az j utóbbi időben olyan nagy számmal előfordult i r; Ív gyilkosságok közül egyiknek sem ő a 1 tettese. Bolond Sánd * konLikíusba keveredik Q hatóságokkal

Next

/
Thumbnails
Contents