Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-29 / 98. szám
Cinf•Kolozsvár, 1932. április 29, «(24256 £ 16 ft zetis belföldön; Eflí'évre 800, félévre 400,negyedévre200, agy hőra 70 L. Egyes szám ára 3 lej 0 rs z á g o s Magyarpártf Lap Szerkesztős ági és kiadóhivatal! lala'art: 533, 6-91 XV. évfolyam í?c 93. szám előfizetés na 7/ar or j z i 1 J 1: [íp/ívra 53 Pjují. fálS/ra 2 5 ?mh írj/riá/.’Jií.íí * Egyes szám ára 2D Hllií Nem uj kölcsön szerzésén, hanem a külföldi fizetési kötelezettségek enyhítésén és ériási méretű leépítéseken dolgoznak a franciák Mintegy ötvenezer tisztviselő elbocsátásáról s a katonai költségvetés leredukálásáról van szó — Rist tervei gyökeres átszervezéseket kivánnak — Tanácsokat adnak, hogyan segíthetünk önmagunkon (Bukarest, április 27.) Az egész politikai közvélemény minden érdeklődése a francia szakértőbizottság munkája felé irányul. Kiderült, hogy nemcsak könyvelési és pénzügyi, államszámviteli, hanem más adminisztrációs, sőt katonai szakértők is jöttek Párizsból s a lázas tevékenység, amivel munkájukat megkezdették, rengeteg kombinációra, találgatásra adott alkalmat. A kormány köréből származó közlések elejét igyekeznek venni annak, hogy uj kölcsönhöz vérmes reményeket fűzzön a közönség. Nincsen sző kölcsönről. A Cuvântul: Mit várhatunk Risttől cim akitt kommentálja a francia pénzügyi szakértők bukaresti tárgyalásait. Hangoztatja, hogy feltétlenül szükség van az ország fizető lehetőségeinek megvizsgálására. — Kétségtelen — irja a cikk szerzője, Nae Ionescu —, hogy a külföldi kuponok szelvényeinek fizetését jelenleg nem tudjuk teljesíteni, de egy-két éven belül abban a helyzetben lehetünk, hogy újból megkezdhetjük ezeknek a fizetéseknek teljesitését. A szelvények fizetésének megszüntetése nem a külföldi kölcsönök fizetéCsak tanácsokat adnak A pénzügyminiszter kommünikét tett közzé, mely szerint egyes lapok különböző információkat közölnek Rist professzor romániai tárgyalásairól, amely híreknek nincs komoly alapjuk, mert a francia misszió célja információkat szerezni és tanácsokat nyújtani. Minden olyan hir, amely felelőtlen elemektől származik, csak árthat az ország hitelének. Leszálittatják a közalkalmazottak számát. A Lupta ellenőrizhetetlen forrásból azt a hirt közli, hogy a francia szakértők munkájának eredménye a közalkalmazottak számának nagymérvű csökkentése lesz. A köztisztviselők séuek megszüntetését jelenti, ellenkezőleg arra való intézkedés, hogy bizonyos idő múlva meg legyen a lehetőség ezeknek a fizetéseknek teljesítésére. A francia pénzügyi szakértők ezenkívül, a lap’ szerint, kétségtelenül meg fogják állapítani a jelenlegi külföldi tartozások terhes voltát, s az ország várhatja Risttől, hogy hosszabb ideig tartó, kisebb kamatozású amortizációt eszközöl ki, vagy legalább is javasol ezekre a tartozásokra, pénzt azonban nem várhatunk a tanácskozásoktól. — Pénzt ma nem adhat senki sem — irja a lap. — És, ha becsületesek vagyunk, nem is vehetjük el. Mostantól kezdve önmagunkon kell segítenünk. Hasonló következtetésekre jut a Curentul is. Meg van győződve arról, hogy a hosszas tárgyalások végeredményétől azt várják, hogy az ország halasztást kapjon hosszabb időre a külföldi kölcsönök szelvényeinek fizetésére. Ezekben a cikkekben fel lehet fedezni a kormány sugalmázását, illetőleg az Argetoianu pénzügyminiszterét. listáját Rist és társai elé terjesztik, akik e listák alapján fogják a létszámcsökkentést javasolni. A Lupta e hire nem nyert hivatalos megerősítést, de általában a bukaresti lapok arról Írnak, hogy mintegy 40—50 ezer tisztviselő el- bocsátásáról van szó. A hadügyi költségvetést revidiálják. A Cuvântul szerint Charles Rist az állami könyvvezetés felülvizsgálásán kívül elsősorban a hadügyminisztérium büdzséjét kívánja revizió alá venni, majd általában a költségvetés összes kiadásait fogja megvizsgálni. A priori kimondották a tegnapi pénzügyminisztériumi értekezleten, hogy uj adók kivetéséről nem lesz szó. Miután Földközi tengeri unió Ebben a nagy világkavarodásban, amikor a legkülönbözőbb tervek születnek meg anélkül, hogy a tervek megvalósíthatók lennének, — mert a megvalósításnak az az alapja, hogy kölcsönös méltányosságon épüljön fel és minden szerződő fél megtalálja a maga számítását — észrevétlenül elhalad a közvélemény egyes jelentéktelennek látszó események mellett. A kül politikának ilyen érdekes és jellegzetes eseménye a török külügyminiszternek moszkvai látogatása. Vájjon mi áll e hir mögött" Törökország és Oroszország között már régóta a barátság szálai kötődnek. Törökország éppen úgy nem tagja a népszövetségnek, mint Oroszország. Természetesen ennek a fegyverbarátságnak inkább ázsiai politikai jellege van az európai hatalmi konstellációkat nem érinti túlságosan és nem is kívánja érinteni. Felületesen nézve úgy tetszik, mintha Törökország és Oroszország most együttes akcióra készülne. A moszkvai látogatásnak célja azonban nem ilyen messzemenő, csak demonstrálni akar a két ország változatlan barátsága mellett, de e barátság keretein belül Angora egy egészen uj és figyelemreméltó külpolitikai irányzatot inaugu- rál. Törökország is gazdasági válsággal küzd mint minden európai állam. A nemzetgyűlés kénytelen újabb adókat törvénybe iktatni. Ha Törökország nem kap kölcsönt, a legnagyobb megpróbáltatásoknak néz elébe. De honnar! kapjon kölcsönt? Próbálkozott Amerikával, nem ment. Amerika mellett egyetlen egy állam jö hét tekintetbe, mint kölcsönnyujtó és ez Franciaország. A francia kölcsönnek azonban egyik előfeltétele, hogy Izmet pasa megegyezzék a francia bankárokkal az ozmán adósság visszafizetése érdekében. A török nemzetgyűlésben a legizgalmasabb viták folynak oly tekintetben, hogy Törökország mely mértékig mutasson előzékenységet e régi szultáni időkből eredő államadósságok meg fizetéséről. Vannak sokan a török képviselők közül, akik Franciaország felé orientálódnak. Vannak sokan, akik Franciaországnak Törökországban érvényesülő befolyásában a török- orosz barátság bukását, látják. Angora kormánya — ügyes diplomáciai sakkhuzással — most egyszerre két irányban is tájékozódik. Enged a francia arany befolyásának, ugyanakkor meg akarja tartani az orosz hátvédet is. Ez utóbbi biztosítására szolgál, a moszkvai török látogatás Törökország uj külpolitikai irányzatának van egy vonatkozása, amely Romániát is közelről érinti. Nem abból a szemszögből megitélve, hogy Romániát minden olyan esemény érinti, amely Oroszország külpolitikai barátságával kapcsolatos, inkább azért, mert Törökország már is ki akar ugrani a balkán szövetségből, amelynek megvalósítására már két nemzetközi konferenciát is tartottak. Angorában úgy látják, hogy a kisantantot szétrepeszteni belátható időn belül nem tehet, a Balkán Unió pedig Törökország számára nem nyit fejlődés számára ablakot. Törökország számára sokkal egészségesebb, ha a Balkán Unió helyett egy középtengeri gazdasági unióba lép, amelyben Szíria, Egyiptom, Görögország, Törökország, Bulgária, Albánia tartoznak — Jugoszlávia és Románia nélkül. Franciaország azonban az ilyen merész külpolitikai koncepcióira» csak egyetlen egy esetben adhatná engedélyét és pedig, ha ez a föderáció az ő fenhatósága alatt jön létre. E pillanatban a francia kölcsön megnyerése és a közép tengeri föderáció megszervezése körül folyik a játszma. Ezt célozzák a sürgős utazások Moszkvába, Rómába és Párizsba. Sok bizalommal nem nézhetünk e terv elé, de mindenesetre érdekes tünete az európai politika szüntelen erjedésének. A Földközi tenger Európa bölcsője volt, góca a nagypolitikának, természetes összekötő kapocs parti népei között. Egy olyan romantikus összefoglaló adottság, mint a Duna. Kérdéses azonban, hogy ma, a modern időkben is meg van-e Európa vízrendszereinek az a politikai jelentősége, mint hajdanán?
