Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-24 / 95. szám

© K ELE Tí'UjSJÍG XV. EVF. 95. SZÁM. látogatás Sauvageot professzornál Egyszer már felcsillanó szemmel olvasta minden magyar ember Sauvageot professzor nevét: amikor az újságok hírül hozták, hogy a párisi Sorbonne vitakörében előadást tartott a mai magyar középosztály tragikus és hősies élctküzdelméröl. Most, hogy a párisi Ecole des ;Langues Orientales-on a finn-ugor nyelvészet és a magyar nyelv tanára lett, felkerestük pá­risi otthonában a tudós fiatal franciát, aki oly megható és spontán bizonyságát adta magyar- barátságának. Látogatásunknak az ad ma eleven aktuáli- fást, hogy a közeli napokban jelenik meg Sau­vageot tanár Nagy Francia-Magyar szótára. Sauvageot Aurélien mindenről szívesebben beszél, mint magáról, de amennyit nagynehe- zen elmond az életéről, csodálkozásba ejti az embert: két életre is elég lenne. — Hogy érzi magát idehaza? — kérdezzük. — Minden esetre jól — mondja mosolyog­va —-, bár nehéz szívvel hagytam ott Budapes tel és az Eötvös-kollégíumot. Könyvek, érdek­lődő és értelmes tanítványok s olyan direktor, mint Monsieur Oomboez... Szerettem nz ottani munkámat, Azzal, hogy a francia kormár'y küldött ki, de a budapesti egyetem is meghi- vett, úgy éreztem, mintha szimbóluma lennek a francia-magyar együttműködésnek. — Véletlen, hogy éppen Budapestre küld­ték ki? — Távolról sem. Évek óta tanulmányozom a finn-ugor nyelveket. Ebből a tárgykörből való a doktori értekezésem is, amit 1929-ben fogadott el a Sorbonne. (Közben kiderül, hogy Sauvageot kitünően beszél angolul, sőt pompásan utánozza az ame­rikaiak angolságát: tud norvégül, finnül, oro­szul és akcentus nélkül beszél németül — mint ahogy magyar beszédéből is hiányzik mindég idegenszerűség.) — Szóval a finn-ugor nyelvészet hozta Ma­gyarországra? — Jgen^ ez a főstudiumom. Az Encyclope­dia Britannica uj kiadásába én írtam az urai- altáji nyelvekről szó’ó cikket. Különben a ma­gyar nyelvészeti folyóiratokba is dolgozom. De azért nem vagyok egyoldalú nyelvész. So­kat foglalkozom a szépirodalommal. Beszélgetésünk folyamán bebizonyosodik, hogy Sauvageot nemcsak a francia, angol, né­met, skandináv és I ;teu tudja még, hány iro­dalomban járatos, hanem alaposan ismert a magyart is. — ügy tervezi, hogy visszajön még Ma­gyarországra? — Nem. Intenzivebben szolgálhatom a ma­gyar irodalom ügyét itthon. Dióst is megjelenő­ben vau egy Babits-regény, amit franciára fordítottam... És nézze meg ezt a kéziratot.... Egy Adyról szóló könyv kéziratát lapo­zom végig... benne több mint száz vets fordí­tása. — Ezekután engedje megkérdeznem: ho­gyan ért rá a hatalmas francia-magyar szótár­nak a szerkesztésére is? — Hát igen, az nagy munka volt. De hát szótárat nem hivatalosan kiszabott munka­időben csinál az ember. A szótárt mindig csi­nálni kell, még éjjel, álmunkban is. Ott kell lenni az ágy mellett a papírnak, ceruzának, hogyha éjjel eszünkbe jut valami... Szótárt csinál az ember amikor tanítványaival beszél­get, amikor az üzletben vásárol, a vendéglő­éi rendel... Pesten is, idehaza is áruházakat kJ értelepeket látogattam, mérnökökkel magya- iáztattam cl magámnak az autóalkatrészek nevét, repülőgépre, rádióra vonatkozó szakki­fejezéseket... Égy mai szótár nem lehet el ezek nélkül. Uj könyvek... újságok... 1931-es szavak is vannak a szótáramban... eseosszopó szavak, ha szabad magamat i$f kifejeznem... Gondolja meg: a legtöbb szónak már a foga is kihullott, mire az Akadémia nagy szótárába sikerült fel­vétetnie niggát! Aztán egész ankétekül rendez­tem egy-egy szó mai kiejtésének megállapítá­sáért. Tanitóbarátaimmal statisztikákat csinál tattam... sikerült „tettenérnem“ a kiejtés észre­vétlen változásait: bizonyos szavakat a gyere­kek már egy árnyalattal másként ejtenek ma. mint az idősebb nemzedék,,, őszintén Szólva: ha valamire büszke vagyok a szótáramban, az a francia kiejtés fonétikus jelzése.., ez szakit min­absterstan stfrtbc [..sió) (n, midé) cw bJwslon {ópxttrslő] (n /jSf tisztogatás (dprfíVlí*) (hfn) 1. ^$ŞjwrtA*tttt4îk lartóirkndáí. »«xîbv witnefiá«rt6i.‘ ssufdm: [opiímlífe] H* l‘V *• mn), ~ne L.í*«| fnJ «éraial. — n. <l> In) «kad4­miai lag. akadémikus, arsdésole |ákádemt) (n íí) 1- Akadémia (Fiaton balesete« ^FSí^Steíöi^SStKeroóalin». tudo- társaság: a fran­^kkcdémlat . TIéi adé­IiWurvi*f ° ‘ ■■IŞfekbar» pögtyáaáa lóság, ÉjSgcv' tan- j|||lktraj*. |§gjf lmnt jgSEeriiieti. j§j|& stílust* mikntO) >do rbaa. lm] (fi fn) ckodás az íyokhoz » urnáiét). S. örvénylőién Ipl j mííi (haaz­ac3gnaruct*v,'"--W^^^! 1 (*» «&**» rflX-n) L — ÍJ Bfolîr pţ'.î.'iil fii *“*»' g&nifa. m swyiutlincé [úU&táse] (**wn* In) akatragstföét szórós. ( 1 ocucíüo \ákát} (n fn) 1-«**' L ffledvetnlpfü. 2. (ép) «§?«' vél. •» ecZafiB* [óf'őíi] (fi fn, áll) ţtOlQsksfaj. a cspptála [áhápetá]' (hat, téfic® ^haíigseerkíséret nííkii!. 1 |£|tjMe1«lrc [ákápiültr] (rr.n,niv) ||H|sk-, tartó- V büVclynélkflH. , aéjsJfttro [dkdr/a/r] (mn) bbá ^Erloj. cíváttr^ó, vestekeM törvényiedé­feilKdaoian. isctá sérts) Abesszínia. rpteleuség, nbvgslnten (óMaírtííl !• (h /*Ó /jSbubesssItílal nyelv.— 11. (h (. ,«n]Cn) abesszínia!, jpajlrtkóbil (h fn) (dolgok- |^ára®i<ülaj<lódság, minősét ^^^^B^-ekről); terméázel, jel- y nrmi péna de méa\é <s» basoiilm hasonszőrű. egy- vág'jtsű emberek: des gens dt TdveTseztelések?!* vi/.el; ffim bér dóm l e* badarságokat be­den holott hagyománnyal, amit a szótárait ed­dig a múltból magukkal hurcoltak: mai, mo­dern... a müveit párisi ember mai kiejtései — Érdekes munka lehetett! — Örületesen nagy munka, de érdekes, iz­gató. Szótárra! sohasem lehet elkészülni. Még a vége felé is felforgattam a szedést, lm az A vagy a B betűben egy érdekes, uj szó, vagy ki­fejezés került a szentem elé. Es most, hogy v, első rész elkészült, fokozott erővel vetem ma gamat a másikra, ti magyar-francia... sajnos, az is hamarosan megjelenik. — Sajnos? — Hát persze. Ilyesmivel egy életet kellene eltölteni. Hanem most... megbocsát... — Órája lesz professzor urnák? — Nem, az igazat megvallva: bridge párti ra várnak. — Még bridge-elni is ráér?! — Egy szótárázerkesztőnek mindenre r. kell érni. Nézze csak meg a bridgc-müszavakeJ a szótárban! A test lesováisyitására minden clhi- zoStnak anélkül, hogy éhséget szenvedne a. Dr. Pater tanár lesoványsíó teája a leg­biztosabb módja. — A szigora koplalás, amint az sok más Icsoványsíő kúránál szo­kásos, ennél a teánál nem szükséges. — ■Elegendő a teát egy bizonyos ideig rend­szeresen inni és az alatt az idő alatt a csomagoláshoz mellékeit diéta receptet betartani. A Dr. Pater tanár féle tea lesoványitó hatása folytatólagos és feloldja a zsirt. Ennél fogva biz- tos sikerrel jár. Minden elhízott, aki egészséges akar lenni, tegyen egy próbát. Kapható az összes gyógyszertárokban és drogériákban. — Írásbeli megrendelések a Csillag gyógyszertárban Brassó- Braşov, Hosszú u. 5 eszköziendők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents