Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-22 / 93. szám
XV. ÉVF. 98. SZÁM. KeletiÚjság 3 A szovjet megakadályozott emberrablásának tettesei román bíróság előtt Nemzetközi társaság a vádlottak padján — A vádlott, aki beismeri, hogy gyilkolni akart m ‘««'«A r S&JÍP® «e70a,s^ " *eWűbb , £aya (Bukarest, április 20.) Az Agabekov-ügy, a volt szovjet funkcionárius, majd a szovjettel szembeforduló s a cseka kulisszatitkait nyilvánosságra hozó rejtélyes orosz konstaneai elrablásának és meggyilkolásának terve, amely ez év januárjában hetekig állt az érdeklődés előterében, főtárgyalási stádiumba jutott. Az öt letartóztatott kommunista, akik az Agabekov elleni merénylet előkészületeit rendezték, s akiket a sziguranca letartóztatott, azóta is Vaca- restiben ül. Agabekov, Anttonov néven volt a cseka egyik főtisztviselője s azért indítottak ellene kegyetlen hajszát a szovjet kémközpontjának vezetői, mert a szervezetből való kiválása után az Agabekov nevet felvéve, két terjedelmes könyvben tárta fel a világ előtt a cseka kulisszatitkait. A cseka kiadta a rendeletét, hogy Aruto- novot biró3ág elé kell állítani s ha ez nem sikerül, „legrosszabb esetben" el kell tenni láb alól. Ezért rendelték a kommunistákat Kon- stancába. hogy az éppen ott tartózkodó Aruto- novot elfogják s Oroszországba szállítsák s ha a terv nem sikerül, minden további nélkül végezzenek vele. Arutonov valami módon tudomást szerzett az előkészületekről s a sziguranca segítségét kérte. Sikerült is letartóztatni a szovjet alkalmazottakat, az orosz Grigore Vaszile vies Alexejevet, másnéven Grishát, a bolgár Geno Toncevet, a görög Sava Samuridist, a francia Auguste Lecocq-ot és a görög Spiru Apostol Catapodist. Az öt vádlott, akiknek négyféle nemzetisége kitünően illusztrálja a szovjet nemzetköziségét, tegnap került az ilfovi törvényszék elé. A törvényszék elsőnek Grishát, a fővádlottat hallgatta ki, akinek az volt a feladata, hogy az elrablás fiaskója esetén megölje Arutonov alias Agábekovot. Grisha 38 éves, Nicolae v-Side- rofban született, teljesen egyedülálló ember, egy rokonát sem ismeri, istentagadónak mondja magát. Mesterségére nézve lakatos. Kistermetű, élénk szemű, barázdált arcú ember. Tolmáccsal hallgatják ki, mivel az orosz nyelven kívül semmiféle más nyelvet nem beszél. Mielőtt Konstancába rendelték volna, a szovjet Konstaminápoiyba küldte ki s az volt a feladata, hogy a kikötőbe érkező s az Aranyszarvon keresztülhaladó hajókat figyelje abból a szempontból, hogy nem tartoztak-e annakidején az orosz flotta egyedei közé, amelyeknek nagyrészét a Wrangéi hadsereg vitte magával. Ha felfedezett egy ilyen hajót, a konstantinápolyi szovjetszervezet tudomására hozta, amely azután megtctic a további lépéseket abban az irányban, hogy a hajót visszaszerezze a szovjet tulajdonába. — Honnan volt meg ehhez a feladathoz a kellő tapasztalata? — kérdezi az elnök. Talán a flotta szolgálatába volt valamikor? — Az összes errefelé járó orosz hajóknak uj nevük volt. — feleli Grisha — ezt a névsort megkaptam s csak annyit kellett tennem, hogy ellenőrizzem, nem futott-e be közülök valamelyik a kikötőbe. Az elnök: Ezenkívül volt még valami megbízása? Grisha: Semmi más. Az elnök: Terjesztette-e a kommunista tanokat ? Grisha: Egyáltalán nem. Meggyőződéses kommunista vagyok ugyan, de Konstantinápolyban speciális megbízatásban jártam el s ezért nem folytattam politikai propagandát. Ezt különben meg is tiltotta a moszkvai kormány és pedig annyira szigorúan, hogy büntetések is voltak előírva, azok részére, akik megszegik ezt az utasítást. Nem is tudta rólam az elvtársakon kivül senki Konstantinápolyban, hogy kommunista vagyok. Az elnök: Hogy jutott tulajdonképpen Kon- stantinápolyba? Grisha: Az utóbbi időben a szovjethatóságok elhatározták, hogy különböző bel- é3 külföldi szolgálatokra munkásokat osztanak be. En a Nikolajevban levő gépgyárban dolgoztam s a gjár vezetősége a harminc szolgáatra ajánlott munkás közé engem is bevett. Ezek közül tizenötöt külföldre küldtek ki s engem Konstan- íinápolyba osztottak be. Az elnök: Hogyan került Romániába? Grisha: Egy napon Nikolaejev Ivanovics, a konstantinápolyi szovjet kereskedelmi kirendeltség egyik embere magához hivott. Előadta, hogy a szovjet ágensei közül többen elárulták a kommunizmus ügyét s ezek között megemlítettet Arutonovot is, akiről elmondotta még, hogy Várnán szovjetellenes szervezetet létesített. Megértettem, hogy itt arról van szó, hogy tegyünk valamit s ezért kijelentettem, hogy rendelkezésére bocsájtom magamat, az „általános érdekeknek" s kész vagyok Arutonov félre- tevésében közreműködni. Ivanovics örömmel fogadta szavaimat s azzal felelt, hogy ilyenképpen hasznára lehetett a kommunizmusnak. Ez a beszélgetés január első napjaiban folyt le köztünk. Másnap megint találkoztunk s ekkor Toncsev és egy bizonyos folyt le köztünk. Másnap megint találkoztunk s ekkor Toncsev és egy bizonyos Kaminski is jelen voltak. Ivanovics elmondta, hogy az a feladatom, hogy Konstancába menjek és szemelőtt tartsam Arutonovot. Tonesevet hasonlóan Konstancába rendelték s azt is közölték velem, hogy az előttem akkor ismeretlen Lecocq-al is itt kell majd találkoznom. Az elnök: Ismerte Arutonovot? Grisha: Nem. De megkaptam a fényképét. Ezenkívül azt a felvilágosítást adták, hogy a *96 konstaneai kaszinóban kaphatom meg. Az elnök ekkor azt a ké-dést tette fel, mi volt a célja a konstaneai ütnek. Grisha feleleteit a tolmács nem tudja kellő világossággal visszaadni s az elnök újból felteszi a kérdést Grisha- nak, hogy pontosan válaszoljon a konstaneai kiküldetés céljáról. Grisha azt feleli, hogy Várnáig kellett volna kísérnie Arutonovot, de töb bet rtm tud az egész dologról. Nem lehet precíz fele.eKt kAtnni belőle. Az elnök oroszul tudókat keres, mivel azonban nem sikerül a jelenlevők között ilyeneket találni, a tárgyalást május 9-ére halasztja, amikorra tolmácsokat rendelnek be, hogy Grisha vallomásának legfontosabb részeit helyesen lehessen visszaadni. Olaszország megfelelő időpontban nj terveket terjeszt elő a dunai államok egyftttmiiködésére Affért nem helyesli Mussolini az angol és francia tervet ? (Párizs, április 20.) Az Agence Econo- mique et Financiere egyik utóbbi számában Mussolini cikket irt a dunai problémáról. Az olasz miniszterelnök szerint sem a francia, sem az angol terv nem alkalmas arra. hogy kielégítő megoldást adjon ebben a nehéz ügyben. Németország még mindig az osztrákokkal való vámunió eszméjének lenyűgöző hatása alatt áll, noha nagy érdekei fűződnek Középeurópn szanálásához. Európának nincs más választása, mint a dunai államok megsegítése, vagy pedig az a kilátás, hogy ezeket a területeket mint fogyasztó piacokat elveszíti. Franciaország, amely nagy összeget invesztált ezekben az államokba elsősorban érdekelt, a francia tervnek azonban az a nagy hibája, hogy az öt dunai állam között a vámhatárokat akarja lebontani, ami pedig majdnem lehetetlen. Anglia az ottavai konferenciáig nem nagyon tehet semmiféle konkrét javaslatot. Mussolini végül kijelenti, hogy Olaszország őszintén hajlandó együtt működni a dunai államok felien dülésének elősegítésében és erre vonatkozólag terve is van, amelyet megfelelő időben elő fog terjeszteni. Újra a dunai-terv. Párizsból jelentik: Az Exelsior cimü lap értesülése szerint a dunai! államok gazdasági együttműködésének ügyében kiküldött szakértő bizottság ennek a hétnek a végén már értekezletre ül össze. Román kommentár a Tardiea-tervhez. (Bukarest, áprü - 20.) Az Universul „Viz a legyőzőitek malmára cirmnel cikkezik a dunai együttműködésről t- teljesen helytelennek tartja azt a gondolatot ipgy az utódállamok közötti jelenlegi vamhau y?k megszüntetésével lehetne segíteni a helyre ,n. A volt osztrákmagyar mqqaxcb ban - írja — a gazdasági helyzet előnyeit csak az osztrákok s a magyarok használták ki, míg a többi népek részére rossz volt a helyzet., Erdélyt csak katonai szempontból tekintették, amelyet gazdaságilag elhanyagoltak. A megoldás tehát nem abban áll, hogy Ausztria Magyarországot gazdasági értelemben újjá ébresszék, hanem a kisantant és Lengyelország politikai és gazdasági megerősítésében. ..„Urî SELECT MOZGÓ mai kezdeifeS mutatja be: közkedvelt művésznő legújabb nagysikerű hangos, éneklő és zenélő filmét: LIANE HAID A veszélyes kimenő Érdekfeszitő szentimentális szerelmi kaland, melynek többi főszerepeitHans Brausewetter és Albert Préjman alakítják. — Műsoron kivül hangos híradó. — Monopol Kamarafilm.
