Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-22 / 93. szám
EJ6 flzvtés belföldön; Egyévrfl 800,1Üévr«4Q0, negyedévre200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpirti Lap SzerkesztóségI és kiadóhivatal! telefon: 503, 6-31 XV. évfolyam $ 93. szám Előfizetés flag/arorszigev. Egyévra 50 Pangó, fáiávrs 25 Pangó, nagyadévretlS® *« Egyes szám ára 20 fillér Királyi kézirattal bezárták a parlamentet Az ülésszak munkáját foglalta össze a kormány a legfelsőbb kéziratban — Az állami bevételek a költségvetésnek a felét sem érik el és emiatt nagy az aggodalom — Minden reménység a külföldi tárgyalásokban van — Megszavazták a vagyonreviziót, de el is temették Gyárfás Elemér a csődtörvény módosításé* < ról beszélt (Bakarest, április 20.) A parlamenti ülésszakot berekesztő királyi szó elhangzott, a parlamenti munkát lezárták, bár a kormány tagjai mé§ jónéhány törvényjavaslatot keresztül akartak vitetni. A pénzügyi helyzet azonban olyan zilált e napokban, hogy valószínűnek látszik olyan tervek felmerülése, amelyek miatt rendkivüli ülésekre fogják összehívni a parlamentet. Rohamosan nő az állami deficit A Lupta közlése szerint a folyó év első három hónapjában az állam a költségvetésben előirányzott 6249 millió lej helyett csak 2719 millió lejt vett be, az eddigi deficit tehát hárommilliárd lej. A deficit az év végéig előreláthatólag legalább 12 milliárdra fog emelkedni a lap szerint, tehát 25 milliárdos költségvetésből csak a fele fog befolyni. Ez magyarázza meg azt az élénk sürgést-forgást, mely a bélés külföldi pénzügyi szakértők körében észlelhető. A vagyonreviziót el akarták temetni. Politikai körökben feltűnést keltett, hogy a kormány engedett a nemzeti parasztpárt nyomásának és a kamara megszavazta Mihalache- nak a köztisztviselők vagyonreviziójára vonatkozó törvényjavaslatát, habár Iorga azzal akarta ennek elejét venni, hogy külföldre menekülnek a pénzzel. ' A kormány abban bízott, hogy a szenátusnak már nem lesz módjában a törvényjavaslat megszavazása s a bukaresti sajtó arról ir, hogy az egész ügy a kormány részéről csak látszólagos beleegyezés volt, majd az őszi ülésszakban könnyű lesz eltemetni ezt a törvényt. A papirosuzsorát csak félig törték le. Kedden este a kamara iparügyi bizottságában a papirbehozatali vámjának 80 százalékkal való leszállításáról szóló javaslatot tárgyalták. A bizottság azzal a módosítással fogadta el ezt a javaslatot, hogy ebben a kedvezményben csak a napilapok tulajdonosai részesülhetnek és ezenkívül minden szállítmányhoz ki kell kérni a pénzügyminiszter engedélyét. Gyárfás Elemér a csődtörvényről. Tegnap este a szenátus letárgyalta és megszavazta a csődönkivüli birói likvidálásról szóló törvényjavaslatot. Gyárfás Elemér szenátor ez alkalommal a következő beszédet mondotta: — A mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló törvényjavaslat vitájában a 41. szakasznál nyomatékosan rámutattam arţa, hogy a törvény által érzékenyen sújtott intézeteknek adjanak fizetési haladékot, mert tudván azt, hogy csőd nem rendelhető el ellenük, nem lesznek képesek védekezni az állandó perek és foglalások ellen. Sajnos, ez a döntő érv nem talált meghallgatásra. A jelen törvényjavaslat a múlt héten elkövetett mulasztást legalább részben enyhíti, mert az intézeteknek megadja a tiszte- séges temetés lehetőségét. Természetesen ez nem megoldás, mert mi nem a temetést akarjuk, hanem az élet biztosítását és a feltámadást, amiről — sajnos — szó sincs. — Második előnye ennek a javaslatnak, hogy lehetséges lesz a megmaradt vagyont: megmenteni a hitelezőknek és igy az nem esik prédául a csődtömeggondnokoknak. Számításaim szerint csupán a magyar betétesek két- hárommilliárd betétje lesz igy megmenthető a, betétesek részére, akik túlnyomóan kisemberek és az ország legértékesebb elemei kozó tartoznak. — El kell ismernem — folytatta Gyárfás —, hogy ez a javaslat minden részletében szakképzett, hozzáértő erdélyi jogász munkája és nem tartalmaz olyan jogi abszurdumokat, mint a konverziós törvény. — Mindezeknél fogva nem lehet megtagadnom elismerésemet az igazságügyminiszter úrtól és ha, mint említettem, a törvény csak egy lépés a megoldás felé, azt mégis szívesen fogadjuk és megszavazzuk. A részletes vitánál Gyárfás több Ízben felszólalt. így az első szakasznál, amely a kereskedelmi társaságokról és a kereskedőkről szól, kérdést intézett az igazságügyminiszterhez, hogy beleértik-e a kategóriába, a közkereseti társaságokat és azok beltagjait is! Pop Valér igazságügyminiszter: Igen. A 3. szakasznál kérdezi Gyárfás, hogy milyen elvek alapján fogják megállapítani a lik- vidációt kérő kereskedők minőségét? Pop Valér: Az illető országrészben érvényben lévő törvények rendelkezései szerint. A 19. szakasznál, amely a zálogjognak a vagyontömegnél való előjogát tárgyalja, javasolta Gyárfás, hogy az egész eljárás illeték- mentes legyen. Ezt a módosítást elfogadták. Konfliktus a kamarával A szenátus délelőtti ülésén Barbatiora tiltakozik az ellen, hogy a kamarában a keddi ülésen éles kritikát gyakoroltak a szenátus működése fölött. Alimanesteanu: Ilyen módon tehát a szená tus és a képviselőház között határozott konfliktus van. Fel kell oszlatni a képviselőházat. Nagy lárma és tumultus keletkezik s a rend csak nehezen áll helyre. Iliescu kéri, hogy a szenátus is szavazza meg a köztisztviselők vagyonreviziójára vonatkozó javaslatot. Köszönetét mond a kamarának, amiért ezt a törvényjavaslatot megszavazta. A szenátusnak nem szabad megakadályoznia, hogy ez a javaslat törvényerőre emelkedjék. Az elnök kijelenti, hogy ő szintén mellette volna a javaslatnak. A szenátus ezután a Virtutea Militare érdemrend tagjaira vonatkozó törvényjavaslatot veszi másodszor tárgyalás alá, tekintettel azonban, a szükséges szavazatszám nem gyűlt össze s a javaslatot nem fogadták el. Három kisebb- jelentőségű törvényjavaslat után megszavazzák a fizikai nevelésre vonatkozó törvényjavaslatot, majd az állatvédelmi törvényjavaslatot is. Az utolsó szavazások. A kamara délutáni ülésén a vas, ólom és egyébb fémek import-illetékének leszállításáról és a gyümölcsexport-prémiumról szóló törvény- javaslatot tárgyalták. A javaslat körül nagy izgalom támadt, mert egyes képviselők azt állítják, hogy ezzel csak egyes romániai nehézipari vállalkozóknak az érdekeit kívánják szolgálni, az országnak ellenben milliós károkat jelent. Argetoianu pénzügyminiszter közbelép és kéri, hogy a gyümölcsexport-prémiumára vonatkozó részt válasszák külön és csak ezt szavazzák meg. Vasilescu Carpen hozzájárul Argetoianu indítványához. A képviselők azonban az ülésszak berekesztésének hangulatában megindultak a kijáratok felé, amikor a nagy zűrzavarban Iorga emelkedik szólásra. — Tanúsítsunk latin fegyelmet — mondja — és szavazzuk meg nyugodtan az almát és a körtét. A kamara erre Százhuszonhárom szavazattal egy ellenében megszavazza a gyümölcsprémiumról szóló javaslatot, majd validálják a tu- tovai választás eredményét, Zelea Codreanu mandátumát. Az előadó Parasehivescu bejelenti, hogy a nemzeti parasztpárt és a liberális párt petíciókat nyújtottak be, amelyeknek azonban a bizottság nem adott helyet. A nagy zajban Cantacuzino miniszter kéri, hogy még szavazzanak meg egy javaslatot, mert ha ez nem történik meg, úgy az ő vezetése alatt álló kórházakat hétmillió kár fogja érni. A javaslatot felolvassák és bár alig hallották a képviselők, megszavazták. Olvassák a királyi kéziratot. Valcovici közlekedésügyi miniszter még egy javaslatot akar megszavaztatni, de erre már nincs türelem és Iorga miniszterelnök belekezd az ülésszakot berekesztő királyi kézirat felolvasásába. Alig jut túl az első mondaton, amikor D. R. Joanitescu valamit közbekiált. Iorga kéri, hogy a királyi kézirat olvasását ne szakítsák félbe, majd tovább folytatja az olvasást: — A most lefolyt ülésszak — szól a királyi kézirat — igen fontos törvényeket hozott tető alá, A felhalmozódott adósságok, amelyek a polgárság és a falusi rétegek vállait nyomták, súlyos gondjaimat képezték. Sikerült azonban törvényhozási utón a parasztságot megszabadítani ettől a súlyos tehertől. Útban vannak azok a törvények és rendelke-