Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-21 / 92. szám

KutTlUfsgS

SV. BW. 92. SZÁM.

Inczédy-Joksman Ödön részvételével

nagyszabású műsoros estély volt Nagyanyádén a főiskolai hallgatók Javára

(Nogyenyed, április 19.) A szegénysorsu magyar egyetemi hallgatókat segélyező akcióból Nagyenyed magyar társadalma, múltban tanúsított áldozatkészségéhez liiven, az idén is kivette részét. A na yenyedi kaszinó hölgybizottsága Dóczyné Herde Amál, Horváth Jó- zsefné, Kunsch Antalné és özv. V in ezen ti Lajos- né vezetésével és dr. Inczédy-Joksman Ödönnek, a Magyar Párt ügyvezető elnökének közreműködésével ápr. 9- J19-én úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben egyaránt nagyon szépen sikerült műsoros estélyi „?ndezett. A bevezető előadást í). Berde Amál rántottá a tőle megszokott rutinnal és könnyed biztossággal a magyar dalnak a történelem folyamán állandóan ható faji és nemzeti jelentőségéről. Szervesen követte s mintegy illusztrálta az érdekes bevezetőt a műsor következő két száma: kuruc élőkép kuruc dalokkal Koncz Albert tárogató-kísérete mellett és Inczédy-Joksman Ödön hegedűje és éneke cigányzenekar kísérete mellett. Mindkettő, de különösen a Joksman népdalai olyan hatást értek el, hogy a közönség, mely mindkét estén zsúfolásig megtöltötte az Iparos önképzőkör termét, hosszasan tapsolt minden egyes népdal után s újra meg újra kívánta hallani egykori alispánját. A műsor utolsó száma a Maros-menti magyar paraszt lakodalmat mutatta be két képben, eredeti népviseletben, eredeti rigmusokkal és szójárásokkal. Az életképet, melyhez alapos bevezető magyarázatot Cseló Sándor tanitóképzőintézeti igazgató nyújtott, D. Berde Amál dramatizálta Alsófehér vármegye monográfiája alapján s olyan sikerrel, hogy a közeli községekből az előadáson megjelent nagyszámú falusi magyar azonnal a magáénak ismerte el s kijelentette, hogy ezután ők is aszerint fogják rendezni lakodamaikat, visszatérve régi, már-már elfelejtett szép szokásaikhoz, amivel %z estély rendezősége elérte az egyetemi hallgatók segélyezése mellett másik célját: a népnek is bevonását az estély keretébe s érdeklődésének felkeltését régi szokása.: iránt. Az estély-jövedelmét az arra illetékes bizottság a romániai szegénysorsu magyar egye temi hallgatók közt^fogja szétosztani.

4

A KÖZÖNSÉG ROVATA

Árvízsegélyezés a repüli alapból

Az árvízkárosultak segítségének problémájához szólva, legyen szabad egy ötlettel szolgálnom, amely érzésem és meggyőződésem szerint neu, -•cina minden haszon nélkül való.

Az elöntött területek helyreállítása és a tönkretett lakosság felsegitéso elsőrendű és legsürgősebb állami feladat. Unnék megoldása azonban száz és százmilliókat igényelne.

Egy dolog biztos. Az tudniillik, hogy a kérdés társadalmi utón meg nem oldható. A társadalom annyira ki van már merítve, hogy bármiféle akció eredménye er y csepp volna a tengerben. Kétségtelen az. is, hogy az államnak sincs mag az anyagi lehetősége, hogy ezt megoldja akkor, amikor költségvetésbeli folyó kiadásait sem tudja fedezni. .Uj adók bevezetése akár bélyegek, akár más formában szerencsétlen ötlet volna, a lakósság újabb megterhelése minden komolyabb eredmény nélkül.

Ezeket előrebocsátva, ötletem a következő volna.

Itt van aviatikái alapunk, amelynek dotálására a repülő bélyegek rendszerét léptették életbe. Milliókkal adózunk naponta ennek az alapnak, nincs a gazdasági, kereskedelmi és jogi életnek az a megnyilvánulása, amely aviatikái bélyegekkel meg ne volna terhelve, úgy, bogy ez az adó az államnak évente jó egynéhány százmilliót jelent. Nem vitatva az állam védelmének fontosságát, kétségtelen, hogy az árvízkárosultat felsegitésének pillanatnyi és azonnali szükségessége mellett az aviatikái

alap növelése másodrendű kérdéssé válik, miután Romániát hála Istennek ez idő szerint semmiféle háborús veszély nem fenyegeti. Mi volna tehát, ha a törvényhozás egy pár szakaszos törvénnyel az aviatikái törvénnyel az aviatikái alap egy évi jövedelmét az elpusztított területek helyreállítása és a lakósság felsegélyezése céljaira átengedné. Ez a törvény még ebben az ülésszakban megszavazható volna és jelentene egy évben mintegy 4—500 millió olyan alapot, amelynek fizetéséhez a lakósság már hozzá van szokva és nem tekintené uj meg- terheltetésnek.

A keresztülvitelt úgy képzelném, hogy az alap decentralizálva kezeltetnék, és pedig minden pénzügyigazgatóság mellett létesítendő vegyes bizottságok által a pénzügyigazgatósá(Szilágycseh, április 19.) A f. hó 7-én délután a Szilágycseh közelében kb. 8 km-re levő és a Szamos folyó partján fekvő Benedek fal va községbe utazott teherautón egy nagy román társaság, — a helybeli alsófoku ipariskola (Şcoala de Meseri) tantestülete, igazgatójának vezetése mellett, hogy Benedekfülva községnek a Szamos által elöntött részét megtekintse. Amikor az áradás színhelyét rövidesen megnézték, teljesen megbízható tanuk állitása szerint, bementek a falu főuccáján levő korcsmába, ahol olyan mulatságot rögtönöztek, hogy ennek eredményeképpen a korcsmába, bejövöket kiutasították azzal az indokolással, hogy most ők mulatnak, senki se zavarja őket. Azután az árviz- sujtott román lakosság nemtetszésének kihívása mellett n gy zajongássá* autóbuszra ültek és este nyolc óra körül beérkeztek Szilágycseh piacterére. A nagy élénkség, lárma és éneklés, kisvárosi szokás szerint a megálló autóbusz, illetve teherautó közelébe csalta a piacon lézengő néhány legényt és amikor a vig és ittas tantestület az autóbuszból kiszállott, ahelyett, hogy a fáradalmak kipihenése céljából szépen hazamentek volna, kiabálni kezdtek „Fuj spurcat ungur, — aj are cu jidan“ — mivel azonban erre a közelben levők közül senki sem reagált, serngob vagy egyéb állami szervek ellenőrzése mellett. Ezek a bizottságok döntenének afelett, hogy milyen összegeket utalványoznak a községenként összeirt károsultak részére házak ‘elépítése, vetőmagok, gazdasági eszköz ik és a foglalkozás megkezdéséhez szükséges egyéb kellékek beszerzése céljából, terméseztesen csak abban a mértékben, amint azokkal az ár- viz előtt rendelkeztek.

A nyújtandó segély csupán kölcsön volta, amelyet a károsult méltányos és kamatmentes amortizációval visszafizetne. Az első részlet öt év múlva volna fizetendő.

Ezek csupán nagy kontúrok, a részleteket törvény vagy miniszteri rendelet dolgozná ki, de mindenesetre még ebben az ülésszakban.

Fachs Albert dr, (Arad).

mi formában és a legkisebb jellel sem, — ezért magatartásuk eredményével meg nem elégedve, az intézetnek egy Gheorgescu nevű tanára és Vasiliu György nevű igazgatója, valamint társaik közül néhányan a teherautó közelében levő és bámuló legényeket minden legkisebb ok nélkül ütlegelni kezdték, — aminek természetesen meg lett a maga reakciója s igy a védekező legények a tanférfiakhoz nem méltó támadók közül nehányat megvertek. Ezt a kis városunkban szokatlan és sajnálatos esetet a megérdemelt megleckéztetésben részesült provokálók nemzetiségi sérelemmé és lázadássá akarják felfújni és úgy tüntetik fel, mintha összefüggésben lenne a véletlenül ugyanazon napon tartott kincstári adóárverésekkel, amelyen az ipariskola tantestületének néhány tagja is megjelent árverési vevőként és ezért történt volna a magyarság és a zsidók részéről az inzultus. Ennek azonban a leirt esettel a legkisebb összefüggése sincs.

Meg csupán azt akarjuk megjegyezni, hogy az évek óta itt lévő ipariskola és a szilágycsehi magyar lakosság között soha disszonancia nem volt, csak a f. iskolai évben idehelyezett Geor- gescu nevű tanár, aki magyargyülöletérő! közismert, zavarja a békés együttélést.

—o—«*

T A V I B A T

CINEMA DACIA - SZINKÖB MOZGÓ, CLUJ

Szerdán lélegykox érkezem Bukarestből expresszel

PETBOVICH

A Lindbergh-g^ermek elrablói most már százötvenezer dollárt követelnek

Ötvenezer dollárt már megkaptak, de a megjelölt helyen hiába keresték az elveszett gyermeket — Spitale alvilági vezér szerint a gyermeket a nyilvánosság nagymértékűi felriasztása miatt nem merik visszaadni

(Newyork, április 19.) Már több, mint hat hete, hogy az egész világsajtót izgalomban tartja a Lindbergh-gyermek elrablásának a hire. Dacára annak, hogy a gyermekrablás Amerikában nem szokatlan, ez az eset kimagasló szenzációként hatott. És minél inkább tehetetlenné vált a rendőrség a tettesek kézrekeritésóvel szemben, annál nágyobb lett az izgalom és annál lelkesebben aknázta ki az eseményt a sajtó.

Rengeteg embert letartóztattak, hogy azután újra szabadlábra helyezzék. Lindbergh önként ajánlott fel 25.000 dóllárt, aki gyermekét visz- szahozza. Az összeget később a duplájára emel te. Lindbergh közben átadta az ötvenezer dollárt a legfantasztikusabb utón, anélkül, hogy a gyermek visszakerült volna tulajdonába. A legutóbbi jelentés szerint a gyermekrablók már

150.000 dollárt követelnek Lindbergh fia visz- szaadásáért.

A Lindbergh-gyermek váltságdíját a rendőrség teljes kiküszöbölése mellett

a legnagyobb titokban, a Hudson River egy szigetén adták át a jelentkezőknek. Ennek ellenében egy skiccen megjelölték a helyet, ahol a Lindbergh gyermeket megtalálhatják. öt ízben szállott a repülőgépével a megjelölt helyre, de mind az ct Ízben hiába.

Pár napja azt hiszik, hogy a Lindbergh- gyermeket áthozták Európába. A Berliner Tageblatt legutóbbi jelentései feltételezik, hogy a Lindbergh-gyermek Németországban van és pedig Berlinien.

Ugyanakkor más országban merülnek fel nyomok anélkül, hogy valami pozitívum következne | utánuk. Spitale newyorki rablóvezér, aki eddig is közvetített Lindbergh és a névtelen tettesek között, azt állRja, hogy a rablók, tudomása szerint vissza is adnák az elrabolt gyermeket, de egyelőre az ügyhöz fűződő nagy publicitás miatt nem merik megtenni.

Magyarellenes és antiszemita botrányt rendezett a tantestület Szilágycsehen

Ittasan belekötöttek a járákelökbe s a megérdemelt lecke miatt „lázadás“«! emlegetnek