Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-02 / 76. szám
KlllTtUjSKG XV. «VF. 76. SZÁM. GAZDASÁG KSE SI. Pierre apáttól Tardieu-íg Az európai gazdasági válság, amelynek a hatása már az elszigetelten álló és önellátó államnak hitt Egyesült Államokig is eljutott, kétségtelenül a legnagyobb problémája a jelenlegi rendszeren felépült kapitalizmusnak. Az Egyesült Államok gazdasági vezetői közönnyel vették tudomásul az ezelőtt öt évvel megindult gazdasági válság első jeleit, hiszen ez őket nem érdekelheti, mert Amerikának nem életkérdése az Európával való normális gazdasági forgalom: Amerika, ha úgy tetszik, akár le is zárhatja a határait. Mindez megtörténhetett volna, ha a profitra nem vágyó töke megelégedett volna az évi 1—2% jövedelmezőséggel az ország határain belül és nem támogatta volna a külál- iamok 6—7—8%-os kölcsöneit. Az európai államok magas kamatot Ígérő kötvényeit rendszerint túl Is jegyezték, sőt igen nagy sikernek tekintették, ha egyes bankházak, vagy magánosok a kölcsön jegyzésénél az előirányzottnál nagyobb hányadot kaptak. Nem kell egyébre utalnunk, mint Budapest városának legutóbbi 20 millió dolláros kölcsönére, amikor is 7 és &% közti kamatozással é3 87—88-as kibocsátási árfolyam mellett négy világcég adott be ajánlatot. Természetesen az egész kölcsönt rövid két hét alatt tu! jegyezte az amerikai pénzpiac. Az európai gazdasági válság két szempontból érinti az Egyesült Államok közgazdaságát. Az egyik a külke-' reskedelmi forgalom nagyarányú csökkenése, a másik a\x európai államoknak és magángazdaságoknak nyújtott kölcsönökben mutatkozó veszteség. Az utóbbi évben a hivatalos kimutatás szerint az Európával való kereskedelmi forgalom úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél körülbelül -50%-os visszaesést Kutat. Ez a belföldi termelést természetesen súlyosan érinti és rövidesen — ha valami változás nem történik — a munkanélküliek száma hatalmas tehertételt fog jelenteni az állami költségvetésben. A másik súlyos probléma a külföldi kölcsönökör!. való nagy veszteség. A legutóbbi tőzsdei árfolyamokat véve alapul, könnyen kiszámítható, hogy az Egyesült Államok tőkései európai kőlcsönkötvényeken circa egy- «nilliárd kétszázmillió dollárt vesztenek, mig más országokban elhelyezett kőlcsönkötvényeken circa nyolcszázmillió dollárt, összesen tehát kétmilliárd dollárt. Ennek az összegnek a nagyságát legkönnyebben úgy érthetjük meg, ha ide Írjuk, hogy tizennégyszerese a romániai bankjegyforgalomnak. Az Egyesült Államok tőkésein kívül kétségtelenül a leghatalmasabb veszteség éri a franciaországi tőkéseket, akik még nem felejtették el a francia külpolitikának a világháború előtti irányát, amikor állami támogatás és propaganda mellett jő néhány milliárd franknyi összeget helyeztek el oroszországi kötvényekben, ma pedig értéktelen papírdarab lett azokból. A francia tőkések, kiknek nagyrésze kistökés, nem lesznek hajlandók ismét külpolitikai érdekekért feláldozni vagyonukat. Erre rájöttek a vezető francia politikusok is és ma már az évekkel ezelőtt még utópiának hangzott európai gazdasági szövetség és együttműködés — egyelőre a dunai államok gazdasági egyesülése formájában — a hivatalos francia politika célkitűzése. Tardieu tervét a íenntebb kifejtett okok miatt természetesen támogatja az Egyesült Államok is, hiszen ez az egyetlen mód arra, hogy polgárainak kötvényekbe fektetett pénzét megkaphassák egy konszolidált középeurópai gazdasági államszövetségtől. Tardieu terve nem újkeletű, legfeljebb annyiban jelent nóvumot, hogy először hangzott el a békekötés után kormányon levő francia politikus szájából. Az európai Egyesült Államok gondolatát először 1714-ben St. Pierre apát vetette fel a „Mémoires pour rendre la paix perpétuelle en Europe" című munkájában. Picrre apát tervezete szerint az Európai Egyesült Államok szövetségében csak a nagy nemzeteknek lett voina állandó szavazata, mig a szövetség kisebb államai felváltva kaptak volna egy-egy szavazatot a tanácsban, amely minden vitás kérdésben megfellebezhe- tetlenül döntene és döntésének, ha a szükség úgy kívánja, fegyveresen is érvényt szerezhetne. Az Európai Egyesült Államok gondolata a nemzetközi munkásdemokráciának is egyik szívesen támogatott programpontja volt, az egyes államok köztársaság; államformává való átalakulása utján, ami azonban nem valósulhatott forradalmak nélkül s ez a legfőbb akadálya . A háború utáni időkben ismét előtérbe került az Európai Egyesült Államok gondolata. Gróf Coude»- hove-Kalergi Páneurópája, majd Hantos Elemér gyors egymásutánban, megjelent munkái a itozépeurópai problémákról, „Das Geidprobiem in Mitteleuropa", „Die Handelspolitik in Mitteleuropa" és „Das Kulturproblem in Mitteleuropa", amelyeket a Népszövetség közgazdasági bizottságának a felkérésére irt, egyik fo; dulópontja a középeurópai gazdasági egyesülés gon< latának. Hantos Etemér dr. ma i3 vezető és fáradhat lan munkása a középeurópai gazdasági egyesülés g dolatának. Tardieu gondolata tehát nem uj, csak a gazda szükségszerűség tette parancsolóan magáévá azt, amit a gazdaságpolitikusok már évek óta sürgetnek, hogy a francia polgárok aranykötvényeiből ismét puskapor legyen, L, A. Elkészült a petróleum- társaságok fúzióját célzó törvényjavaslat Az ipar és kereskedelmi miniszter elkészi tette a petróleumtársaságok fúziójáról szóló törvényjavaslatát. Ugyancsak elkészült az uj kereskedelmi kódex is, valamint nyomtatás alatt áll az uj polgári törvénykönyv. Ezek a javaslatok a jelen ülésszakban már nem kerülnek a parlament elé. Egy német tőkeérdekeltség ajánlatot tett a kormány» inak 250 millió lej értékű nyersgyapot szállítására (Bukarest, március 31.) A németországi Schwarzer Thal konzorcium ajánlatot tett a román kormánynak a hadsereg felszereléséhez szükséges nyersgyapot szállítására, amelyet az országban dolgoznának fel és ezzel a textilipart fejlesztenék. A 250 millió tejes ajánlat szerint a fizetés az állami költségvetésbe beállított annuitásokkal fog történni. Az ajánlatot a német bankok garantálják és a német hatóságok támogatják. A kormány átadta az ügyet az ipar és kereskedelmi minisztériumnak tanulmányozás végett. Egy milliárd svéd korona a Kreuger-értékek vesztesége Kínos leleplezések várhatók a Kreuger-konzern legutóbbi pénzügyi tranzakcióiról * (London, március 3D A Kreujger-értékek és vállalatok veszteségei elérik az egymilliárd svéd koronát. Általában nem hitték, hogy a koncern pénzügyi helyzete ennyire alá van ásva, mint ahogy az a szakértők megállapításaiból kiderült. Svéd pénzügyi és gazdasági körökben a moratórium meghosszabbításán túl újabb erélyes intézkedéseket várnak a kormánytól a svéd vállalatok papírjai érdekében. A tőzsdén Stockholmban hire járt, hogy közelebbről kinos leleplezések várhatók a Kreu- ger-koncern legutóbbi pénzügyi tranzakcióiról. Nagy áresések voltak a Skandináv Hitelbank és az Em id Ida bank részvényeiben. Hivatalos svéd kormánykommünikét tettek közzé, amely szerint a Kreuger-válság által legsúlyosabban érintett svéd pénzintézetek érdekében a kormány szanálási akcióra készül. —o— BTégegyszer a francia kölcsön. A Banea Nationp.la szombaton kapja meg a 150 millió frankos francia kölcsön harmadik részletét. Az 50 millió frankból az állam az ordonanţa de piaiakat helyettesítő receprisa-kat fogja kifizetni. * A szeszmonopólium uj törvényjavaslat* magyar fordításban kapható dr. Mandel For ditó Irodában Gluj, Str. Memorandului 24. Árt 10Ü lej, vidékra 110 lej. * A wádasitett m kiég Mzitett képeslevele zőlap-monopöl törvény fontos uj rendelkezésekéi tartalmaz. Magyar fordítása kapható dr. Maiidéi Fordító Irodában. Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 20, vidékre portóval 30 lej. ERDÉLYI GAZDA Hor» treze tő: TOBOK BÁLINT, <u> EGE tttteira. A kolozsvári gazdák és a városi tanács harca a közlegelők kezelése körűi. Megírtuk, hogy Kolozsvár város állattenyésztő és tartó gazdái nemzetiségre való különbség nélkül a városi közlegelőket úgy, mint eddig is volt, saját kezelésében óhajtja tartani, a nagygyűlésén választott legelöügyi bizottság vezetése alatt és a városi tanács ellenőrzése mellett. Ezzel szemben a városi tanács is a maga kezelésébe akarja venni a legelő kezelését. A városi adminisztrációtól azért félnék a gazdák, mert az drága, a költségeket pedig rajtuk hajtják fel hétszeres összegben. Ez történt 1330—31-ben a pásztorbérek megállapításánál és kiróvásánál is. Azonkívül, hogy költséges a városi adminisztráció, a bizalmatlanságot ébresztette^ fel az a körülmény, hogy a városi kezeiéivel hiányzik a gazdasági szakértelem és az érdekeltség, mely lelket ad a kezelés munkájába és odaadó gondot és lelkiismeretességet. Aggodalommal látja a gazdaközönség a város súlyos pénzügyi helyzetét is, amely miatt félős, hogy előállhat az a helyzet, hogy a bikák abraktakarmányáról nem fog tudni gondoskodni a városi adminisztráció és akkor hiába fektették a gazdák a pénzüket a bikák vásárlásába, ha éppen akkor vonják meg tőlük az abrakot, amikor legnagyobb szükség volna arra. A kérdést mindenesetre békésen kellene megoldani és ha a gazdák vállalják az olcsóbb és céljaiknak megfelelő gazdálkodási módot, a város elégedjen meg az ellenőrzés jogával, annál is inkább, mert a mai pénzügyi viszonyok parancsolólag Írják elő a minden vonalon való legtakarékosabb gazdálkodást. A helyzet ma az, hogy a városi tanács a közlegelők ügyeit intéző legelőügyi bizottság is külön-külön felhívást intéztek az érdekelt gazdaközönséghez állataiknak a legelőkre való bejelentése tárgyában. A városnál a városmajorban kell jelentkezni a legelöügyi bizottságnál pedig Páris (volt Paputca) 17. szám alatt, minden szerdán délután és vasárnap egész nap. Aki gyümölcsfát ültet az «a pénzét és a munkáját helyezi el legjobban, mert a gyümölcsfa hamarosan terem és legalább minden második évben többszörösen visszahozza az eszközölt befektetéseket. Országos állat- és kirakóvásárok április hó 1-től 10-ig. 1-én Bázna, Egerszeg—Cornătel, Hortobágyfalva, Márkod, Moravica, Petres, Te- regova, Vaskób—Văscău, Vízakna—Ocna- Sibiului, 2-án Alsócsernáton—Cérnáiul de Jós, Cikmántor—Ticmandru, Felmér, Oláhláposbá- nya, Rézbánya, Tancs, 3-án Holdvilág, Kud- zsir, Nagyszentmiklós, Tornya, Varjas, 4-én Alsószolcsva. Etéd, Mártonhegy, Sajtény, Szeutjobb—Sániob, 5-én Baromlaka, Bozovics Lövéte, Nagy tárná, 6-án Alsóvist, Bethlen, Hidalmás—Hida, Kékes, Marosillye, Szász- dálya, Szelistye (Szeben), Vadász—Vadas, 7-én Aranyosmedgyes, Bálinc, Déda, Hagymáslápos Kányád, Marosugra, Románlápos, Turterebes, 8-án Oséffa, Marosujvár—Uioara, Nagyiózna, Oriát. Varadia, 9-én Királyaróc, 10-én Kuty- falva—Cuci, Magyaros, Ujpécs, Ujszékely. Gazdasági tanfolyam Gyergyóujfalubaa. A romániai magyar mezőgazdasági szakoktatás hiányát Erdélyszerfe érzi a magyar földművelő nép. A gyergyóujfalusi kisgazdák kérésére a vidéki intelligencia vállalta egy szak- tanfolyam tartását. A tanfolyamon előadásokat taitanak Fülöp József, Török Elemér, Koós Ferenc, dr. Csiki János, dr. Guál .Alajos, dr. Elekes Márton, Ágoston Ágoston, Bara- bássy József és Bányász Lajos. j(j„ A kukorica ára. A kolozsvári tőzsdei a kukoricát 250 lejes árfolyamon jegyzik. mEgyéb gabonanemüben eladás nem történt. 'Biharmegyei Gazdák Szövetsége elnevezés alatt a Biharmegyei Mezőgazdasági Kamara és Ghica prefektus a vármegye magyar és román gazdaközönségének egy részéi külöh: szövetségbe tömöritette. Az alakuló gyűlést Ghu • prefektus nyitotta meg. A szövetség vezetősége politika mentességet igér és a runuin-man.vur barátság szimbolizálása okából Ghica picié: tus elnök mellé társelnöknek gróf Ti sir Kő* mán földbirtokost választották meg. A szövetség célja a gazdaközönséget nópiro<lnsze*üleg ellátni gazdasági tanácsokkal Az alakúk» gyűlésen Niste Jakab tartott előadási a km;verzióról. melynek végrehajtása .szerinte mon lesz könnyű feladat. A konverzió altjt! és u'éti a gazdák részére szerzentlö hitel kérdését is programjába vette a szövetség.
