Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-20 / 91. szám

XT. eVF. 91. SZÁM. Keietiüjskg 3 TABLETTÁK (fejfájás és migrén ellen) csak az ábrázolt csomagolásban a Bayer-kereszttel kaphatók. Saját érdekében figyeljen rá, mert csak így védekezhet utánzatok ellen. Egy Rembrandt-kép, nagyért ékü műkincsek és egy hatalmas érem- gyűjtemény is a lángok martalé­kául esett a teljesen leégett szina- jai királyi kastélynál (Bukarest, április 18.) Amint azt vasárnapi számunkban jelentettük, a Fotsor nevű szina- jai király kastély teljesen leégett. A tűzoltók minden fáradozása hiábavaló volt és a gyö­nyörű kastély rövid idő alatt a lángok marta­léka lett. A Foisor-kastély a szinajai királyi park északi részén feküdt, gyönyörű festői környe­zetben. A parknak ez a része angolparkszerüen volt kiképezve, hatalmas fenyőfák vették körül s így könnyen érthető, hogy a kastély különö­sen kedves helye volt az uralkodóház tagjai­nak. I. Károly király épittette vadászkas­télynak. Mintegy harminc szoba volt benne és rengeteg műkincs. A szalon falait a reneszánsz korbeli és modern festők felbecsülhetetlen értékű festményei dí­szítették. Pótolhatatlan veszteség, hogy többek között elpusztult egy Rembrandt-kép is, amely egy gyermekét bölcsőben ringató anyát ábrázol. Elpusztult a könyvtár is és a levéltár, amely nagy fontosságú és az uralkodó család életére vonatkozó okmányokat tartalmazott. Az uralkodó a Foisor-kastélyban akarta tölteni a húsvéti ünnepeket és éppen ezért nagy volt a takarítás és a rendezgetés. Pénteken délután öt órakor a személyzet befejezte a munkát és bezárták az ajtókat. Szombaton reg­gel öt óra tájban az őrtálló katona füstszagot vett észre. Mintha fa égne. Rövid szemlélődés után a mansard eresze fölött különös felhőcskét látott és a dolgot azonnal jelentette a királyi palota kertészetéhez, amely a kastély közelében van. A palota személyzete, a gárda és az első vadászezred közelben levő emberei azonnal a helyszínére siettek, de már minden hiábavaló volt. A tűz feltartóztathatatlanul terjedt to­vább és nem kellett hozzá egy fél óra sem s a kastély felső része már végig lángok­ban állott. OI2.A GUM Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. Szinaja lakosságát álmából a palotaőrség kürtjeinek zúgása és a Costinescu-gyár sziré­náinak bugása ébresztette fel s csakhamar va­lóságos népvándorlás indult meg a királyi park felé. Szerencsétlenségre az oltással várni kel­lett addig, ameddig a városi és a Ccstínescu- gyárlíoz tartozó motorszivattyuk megérkeztek. eddig azonban már a lángok alapos munkát végeztek. Segítséget kértek a buştenii papír­gyártól és a cămpinai tűzoltóságtól is, ahon­nan rövid idő alatt megérkeztek a tűzoltók fel­szereléseikkel. Azonban minden erőfeszítés hiábavaló volt. A fából készült, olajjal festett épület, néhány óra alatt teljesen elpusztult. Az egész berendezésből, a műkincsekből, a le­véltárból alig lehetett megmenteni valamit. Az uralkodó, ahogy Bukarestben meghal lotta a tűzvész hirét, azonnal autóra ült és há romnegyed tizenegykor már Szinajában volt Kíséretében voltak Ilasievic palotamarsall. Du mitreseu titkár, Bianu a sziguranca vezérigaz gatója és mások. Az uralkodó mély meghatott sággal közeledett a füstölgő romokhoz. Hossza san nézte a füstölgő romokat s azután a palota egyik alkalmazóttjához fordult: — Es a képek? A tisztviselő szemében könnyekkel nem is tudott válaszolni, csak egy kétségbeesett moz­dulatot tett. — És a Rembrandt? — A Rembrandt Is elpusztult, Felség. Az uralkodó érdeklődött, hogy megmentet­ték vájjon az értékes éremgytijteményt és más tárgyakat, amelyeknek nagy részéhez gyer­mek- és ifjúkori emlékei fűződnek. Minden, minden hamuvá vált. Az uralkodó még délután is ott időzött a romok közelében, ahol a katonák és a palota alkalmazottai kutattak, hátha volna valami megmenthető. A gyönyörű kastélyból nem maradt meg más, csak a kőből épült talapzat. Köröskörül a bútorzat darabjai: egy megégett szék, bútorok lábai, egy képkeret töredékei. Közben folyik a vizsgálat aziránt, hogy mi idézhette elő a tüzet. A megjelent hatósági kö­zegek mindenkit kihallgattak. Az első feltevés az volt, hogy rövidzárlat okozta a kastély el- hamvadását. A pontosabb vizsgálat azonban megállapította, hogy rövidzárlat nem történt. A legvalószínűbb, hogy az egyik szolga a takarí­tás idején cigarettát dobott a szalon parkett­jére. A kárt még mindig- nem lehetett felbe­csülni. Egyesek szerint negyvenmillió lejre te­hető. A vizsgálat senki ellen sem tudott hatá­rozott gyanút produkálni és letartóztatás az uralkodó határozott kívánságára egyetlen-egy sem történt. A király több 'órát tartózkodott a romok között s délután öt órakor hagyta el autóján Szinaját. Ä k®§il«®rdáttim felbontására törvényjavaslat©! nyújtottak be a kamarához Titokzatos háttérből Jött a meglepő indítvány (Kolozsvár, április 18.) A parlamentbe ilyenkor, az ülésszak bezárása előtti napokban, halomszámra viszik be a törvényjavaslatokat. A kormány törvényjavaslatai mellett törvény- javaslatokat- adnak he mások is, a parlamenti tagok között aláírásokat gyűjtögetve. Ebben a halomban van egy törvényjavaslat, ami óriási jelentőségű volna, ha véletlenül megszavaznák. Hogy kik irták alá, nem tudjuk még. Mind­össze ennyit tudunk róla: A Dimineaţa értesülése szerint a kamará­ban az egyik legutóbbi ülés alkalmával parla­menti kezdeményezésből egyszakaszos törvény- javaslatot nyújtottak he, amely szerint Romá­nia felmondja a Szentszékkel kötött konkordá­tumot. A törvényjavaslat szövege a következő: Egyetlen szakasz: Az 1927 má.jus 10-éu a román állam és a római Szentszék között kötött szerződés, amelyet a román törvény­hozó testület 1929 május 29-én ratifikált, a je­len törvény alapján felmondatik. Ezek szerint valaki fel akarja mondatni a konkordátumot. Hogy milyen okkal és milyen célból, azt csak sejteni lehet. Nem valószínű, hogy ilyen kurtán-furcsán lehessen felbontani egy fontos nemzetközi szerződést. Ha a kor­mány in3zcenálta volna ennek a törvényjavas­latnak ilyen benyújtását, akkor meg is szavaz­tatja. Egyelőre azonban még nem hisszük Az ügyre vonatkozólag Gyárfás Elemér dr kijelentette, hogy a Besszarrbiáról szóló ál­lítás nem fele! meg a valóságnak. A Vatikán elismerte Besszarábia csatlakozását azzal az 1921-ben kiadott pápai rendelettel, amely a besszaráblai híveket a jasii püspökség hatáskö­rébe utalja át. Az ügyben egyébként szombaton este a ka­mara esti ülésén Căiuneanu kolozsvári egyetemi tanár interpellációt terjesztett be. Cătuneami ugyancsak a konkordátum fel­bontását és a Státus-vagyonnak az állam tu­lajdonába való vételét kérte, azzal az indoko­lással. hogy a Státus a magyar irredenta tö­rekvéseket támogatja. Ez az interpelláció nagy feltűnést keltett, annál is inkább, mert Cuza állandóan azt han­goztatta, hogy békességben akar élni a keresz­tény kisebbségiekkel. Cuza állítólag ki is je­lentette volna, hogy mélyen sajnálja Cătunea- nu felszólalását, amely szembehelyezkedést je­lent a pártfegyelemmel szemben. Ugylátszik, — mondotta Cuza — igaza volt a nemzeti pa­rasztpártnak, amikor biancolemondásokat Íra­tott alá képviselőivel. Biztosítsa ingatlanátházát,éle­tét a MINERVA BIZTOSiTÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József-u.) 37. sz. Telefoni 12-57.

Next

/
Thumbnails
Contents