Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-18 / 90. szám
dubKolosavör, 1932. április IS. Előfizetés flag/arorszijai Egyévra 50 Pang5, fálévra 25 PangS, n jgyaJ§íPa12.5® Egyas szám ára 20 Mllir Országos ílagyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telsfan: 503, 5*94 Előfizetés belföldön; Egyévra 800, fMóvre400, negyedévre 200, agy hóra 70 L XV. évfolyam * 90. «rám meg Brgetoianu a kamarában A szenátusban a kisebbségi államtitkárságról vitáztak (Bukarest, április 16.) Az a törvényjavaslat, amit a kamarában Argetoianu erélyesség- gel hajszolt keresztül, óriási összegébe került az államnak. Most, amikor nem tudja az állam fizetni a tisztviselőit és nyugdíjasait, rettenetes tehertétel ez az állam nyakán. Milliárdos adósságokat vállalt át az állam. A kamara szombat délutáni ülésén azt a törvényjavaslatot vették tárgyalás alá, amely a Nemzeti Bank által szenvedett pénzügyi károknak az állam terhére való átvételéről szól. Alexe a Lupu-párt nevében tiltakozik a javaslat ellen, hangoztatva, hogy ilyen időkben, amikor az állam alkalmazottait sem tudja fizetni, nem szabad milliárdos terheket átvállalni' az állam számlájára. Ghelmegheanu nemzeti-parasztpárti szintén ellene van a javslatnak, különösen ami a Steau Română részvényeinek átvételét illeti, ami egymilliárdos terhet jelent. A részvények ennek az összegnek alig egyötödét érik meg. Perieteanu konzervatív megszavazza a javaslatot. Oromolu liberális kifogásolja a Banca Marmoroschnak adott nagy támogatást, amely a többi bankok rovására történt, de a jelenlegi javaslatot, mint szükségest, ő is megszavazza. Bűnügyi felelősség. Lncian szociáldemokrata elismeri, hogy a Nemzeti Bank nehéz helyzetben van, de furcsa, hogy mikor nyereségei vannak, azt a részvényesek és az igazgatóság kapják, a veszteségeket viszont az állam téríti meg. Kifogásolja azokat a milliárdos kiadásokat, amelyek a rossz váltók leszámítolásával érték az államot. Argetoianu politikája szerinte bűnügyi felelősség alá tartozik, többmilliárdot dobott ki a Banca Marmorosch megmentésére, amikor milliók éheznek az országban. Más államban már rég biróilag vonták volna felelősségre a pénzügyminisztert, de nálunk a minisztereknek nincs se erkölcsi, se anyagi felelőssége. Argentoianu kijelentette, hogy a javaslathoz ragaszkodik, azzal áll, vagy bukik. A bankok támogatása és a Steau Română részvények átvétele szerinte az állam érdeke. Kéri a megszavazást, mert hiszen egyébként is már befejezett tényekről van szó. Harmadszor fizettetik ki a részvényeket. Dr. Lupu emelkedik szólásra. — Ami itt történik — mondja — az kimondott rablás. Háromszor fizették ki a Steau Română adósságait. A liberális párt csak a saját zsebére gondol akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot megszavazza. Calinescu nemzeti-parasztpárti elmondja a Steau Română részvények történetét. Egy német érdekeltség kezébe kerültek ezek a részvények, onnan egy svájci tőkecsoporthoz mentek át, végül a Banca Marmorosch, Banca Tara-| nasca, Banca Romaneasca és Banca de Credit Roman lépett be az üzletbe. A kormány háromszor fizette meg értéküket: először, amikor a Steau Română részére lemondott az államot megillető részvényekről, másodszor, amikor az állam részére járó 125 hektáros petróleumterületet átadta a társaságnak s végül most, amikor a kárt megtéríti. Argetoianu: Amikor a részvények átvétele történt, mindenkinek az volt a véleménye, hogy az állam nagyon jó üzletet csinált. Bratianu Vintila pénzügyminisztersége alatt történt s már ez elég garancia arra, hogy az intenciók a legjobbak voltak. 1925-ben a területek átadása Titulescu pénzügyminisztersége alatt ment végbe. Sajnos, az emberek becsapódtak s emiatt a tévedés miatt érték a bankokat veszteségek, amiket meg kell nekik téríteni. Calinescu hangoztatja, hogy Bratianu Vintila tiltakozott a Steau Română részvények átvétele ellen, Titulescu pedig nem irta alá a kérdéses minisztertanácsi jegyzőkönyvet, hanem az illető üzletet Taslauanu és Tancred Constantinescu alatt hajtották végre. Ez a háború utáni idők egyik Iegc.?unyább üzlete, mert hiszen háromszor fizettetik meg az állammal ugyanazt a dolgot. Argetoianu: Négyszer is hogy a bankokat megmentsem. Lupu: Van egy javaslatom: minden évben adjunk ezeknek a szegény bankoknak egy ajándékot, mert nincs nekik elég. 85 szavazatból 141 lett. A néppárt nevében Trancu Iasi névszerinti szavazást kér, amit azonban elutasítottak. Golyókkal szavaztak s az elnök igy hirdeti ki az eredményt: 141 szavazattal 9 ellen megszavazták a javaslatot. Nagy zaj támadt erre. Lupu áll fel és kijelenti, hogy ő és több társa számolták a szavazó képviselőket, összesen 85 képviselő szavazott, ezekből 24 feltétlenül a javaslat ellen és az elnök mégis egészen más eredményt enunciált. Tiltakozik a szavazatok meghamisítása ellen. Az elnök nem reagál Lupu felszólalására, mintha semmi sem történt volna, és a kamara ezután megszavazza a Franciaországgal kötött egyezményt. Dr. Lupu ezután élesen támadja Argetoianut és a kormányt, amiélrt levették napirendről a tisztviselői vagyonok ellenőrzéséről szóló javaslatot. Lupu szerint Argetoianu azzal indokolja a napirendről való levételt, hogyha most benyúlnak a safe-ekbe, akkor a tőke ismét kimenekül az országból. — Hát a pénzügyminiszter ur — kérdi Lupu — azt tételezi fel, hogy mindenki tolvaj ebben az országban? Rossz hírünk van az egész világon és racst ezt a törvényt mégis visszavonják. A korrupció borzalmas méreteket öltött. megfizetném, A nyugdijak vámszedői Calinescu nemzeti paraszpárti a nyugdíjasok egy csoportjának táviratát olvassa fel, amely intervenciót kér azok ellen a közbenjárók ellen, akik Ígérik, hogy a nyugdijak három százaléka ellenében kieszközlik annak kiutalását. Leteszi a ház asztalára a nyugdíjasok panaszos táviratát. Hegedűs Nándor magyarpárti: Nem három százalékot, Erdélyben tiz százalékot is követelnek a nyugdíjasoktól. A krízissel mentik a korrupciót. Pop Vaier igazságügyminiszter válaszol. Hangoztatja, hogy az igazságügyi szervek minden tudomásukra jutott konkrét esetet a törvény szigora szerint büntetnek. A korrupció a súlyos krízis velejáró jelensége, azt mindenki elitéli, de nltalánositani nem szabad és nem lehet azt állítani, hogy Románia ebben a tekintetben rosszabb lenne, mint más államok. Van-e szükség kisebbségi államtitkárra? A szenátus szombat délelőtti ülésén a légügyi alapról szóló javaslat tárgyalása során Banescu kolozsvári egyetemi tanár liberális szenátor a javaslat ellen foglalt állást, annál inkább, mert a javaslat ismét uj alminiszteri állást kreál. Ellenkezőleg, meg kell szüntetni az összes alminiszter- ségekei, közöttük a kisebbségit is, mert ezek fenntartása felesleges költséget okoz. Sándor József magyarpárti szenátor válaszol a felszólalásra: — Kétségtelenül szükséges volna, hogy legyen tgy olyan kormányszerv, amely rendszeresen foglalkozzék a kisebbségi kérdésekkel, a kisebbségek érdekeit képviselje és objektiven tájékoztassa a kormányt a kisebbségek jogos kívánságairól. Volt is a legutóbbi tiz év alatt több kormányban kisebbségi államtitkár, de ezek nem a kisebbségek érdekeit szolgálták, hanem arra használták fel befolyásukat, hogy kémkedjenek a Jeisebbségek felé, renegá- tokat neveljenek, a kisebbségi mozgalmak célját elferdítsék és kedvezőtlen színben tüntessék fel a közvélemény előtt. Ezek a kisebbségi államtitkárok, ahelyett, hogy összekötő szervek lettek volna a kormány és a kisebbségek között, ahelyett, hogy közelebb hozták volna a kisebbségeket a többséghez, működésűkkel még mélyebbre ásták az elválasztó szakadékot. Ilyen kisebbségi államtitkárra tényleg nincs szükségünk. Nekünk olyan kisebbségi államtitkárra van szükségünk, amely a fenti értelemben működik. Az elmondott szempontok szerint' olyan politikusnak kell állania ennek a szervnek az élén, tiki átérti és átérzi munkásságát és nem _ugy tölti be funkcióját, mint az eddigi ál-, lamtitkárok, mţ*rt az igy működő államtitkári ságra tényleg nincsen szükség.
