Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-02 / 76. szám
u, BYT. K amit RElEn-UjStfG 5 MAGYARORSZÁG MODERN VIDÉKI CENTRUMAI D Szeged A nagy alföldi városbanf amely otthont adott a repatriált kolozsvári egyetemnek - Erdélyi élet a Tisza partján Somogyi Szilveszter polgármester a román-magyar szomszédi jóviszonyról és arról, hogyan fejlődött kultur- centrummá Szeged (Sec(ed, március bő.) Magyarországnak Budapest után tudvalévőén Szeged a legnagyobb városa. Lakó- sainak száma meghaladja a 130.000—ct és ez a szám folyton növekedőben van még ma is. A város az utolsó tíz év alatt rendkívül sokat fejlődött. A Bethlen-kor- mány érdeme, hogy a városok részére, olyan jelentékeny és kedvező feltételű kölcsönt eszközölt ki, hogy azzal biztosíthatta a magyar vidéki városok fejlődését, munka- és kereseti lehetőségek megteremtésével, a városok polgári Jólétének előmozdítását. Az elmúlt esztendőben azonban megakadtak az építkezések, a világgazdasági válság hullámai a kis dolgozó ország területére is átcsaptak és a mai Magyarország egyelőre az elmúlt Látva Szeged nagyarányú fejlődését és bizonnyal rövid idő alatt világhíressé váló szépségeit, kérdést intéztünk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, a város rohamos fejlődésének történetére vonatkozólag és egyúttal arra is, hogy mit tart a román-magyar gazdasági közeledés lehetőségeiről. — Mindenekelőtt — kezdte Somogyi polgármester — itt húsz kilométerre a szerb határtól sajnáljuk, hogy az a vasúti fővonal, amely a nyugati államokból Budapesten és Szegeden át Bukarestbe vezetett és amellyel közvetlen kapcsolatunk volt a román fővárossal, megszűnt. Helyette csak Békéscsabán át juthatunk el Románia felé, viszont Románia Aradon keresztül vette fel a forgalmat hozzánk legközelebb nyugat felé. Mindazonáltal megtartottuk kereskedelmi forgalmunkat Romániával, minthogy a régi Krassószörény megyéből fedezzük tűző faszükségleteinket. A két rokontalan nemzet. — Romániának — hangsúlyozta Somogyi polgármester, — különösen egy politikai szempontból r szükséges a Magyarországgal való megértésre törekednie: Mindkét államnak rá kell eszmélnie arra, hogy beékelődve egyrészt az óriási szláv, másrészt a germán, tengerbe, az agyontaposás veszélye fenyegeti. Egy közös mementónk van tehát, az, hogy közös lehet a sorsunk. Ezért kellene keresnünk az együttműködést már a természeti adottságoknál fogva is, mert hiszen mindketten rokontalan nemzet vagyunk és éppen ezért a jó szomszéd viszony ápolása, közös életérdekünk. Meg kell találni a közeledés módját. — Különösen predesztinálja a két államot a gazdasági együttműködésre az, hogy mindkettő őstermelő és nem ipari állam. Ha ott olcsó a gabona, nálunk is olcsó. Az előtt az osz: trák-magyar monarchia idején mi voltunk a hatalmasabbak és akkor mi kerestük a megértést Romániával, hiszen szövetségesek is voltunk, most azonban mi vagyunk a kisebb ország, ennélfogva Romániának kell felénk közelednie. Hogy hogyan, mi módon, azt már a román politikusok közismert diplomáciai okosságának kell megtalálnia. Szeged évszázados vágya teljesedett az egyetemmel. Ez érdekes kijelentés után megkérdeztük Somogyi polgármestert. Szegednek a megkisebbedett országhatár közötti helyzetére vonatkozólag: évek eredményeivel kénytelen beérni. Így van ez természetesen Szegeden ii, ahol az utolsó évtized nagyarányú építkezései megfeneklettek, sőt a város vezetőségének a most malóban lévő tél kezdete óta, komoly gondjai közé tartozik a munkanélküliek segítése. Ezen a télen csak munkanélküli segélyben 300.000 pengő készpénzt (közel 9,000.000 lejt), és azonkívül 210 vagon tűzifát osztott ki a munkanélküliek és nyomorgók között, ami ugyan hatalmas segítség, de mégis csak csöpp volt a tengerben és legfeljebb csak itt-ott nyújtott pillanatnyi enyhülést, a munkanélküliek több ezer főre menő táborának. — Szeged, — mondotta — a húsz kilométer távolságra húzódó szerb határ megvonásával elvesztette tápláló erejét és az uj viszonyoknak csak hátrányait élvezhetjük. Elvesztettük a Bánátot, a Bácskát, háromszáz falut, három- százezer embert, akik azelőtt állandóan megfordultak a mi városunkban. — Nyugat felé Jugoszlávia ékelődött be. kelet felé a Tisza csinál határt, észak felé meg már Budapest szivja fel hinterlandunk lakós- ságát. Éppen ezért, olyan intézmények után kellett néznünk, amelyek a hiányokat pótolják. Mivel Szeged a régi időben is iskolaváros volt, elsősorban a kultúra révén vettük fel a természetes haladás fonalát. A Ferenc József egyetem idetelepítése Szeged városának nagy anyagi áldozatba került, de évszázados vágyainkat valósította meg. Hozzácsatlakozott a Budapestről lehozott polgári iskolai tanárképző, azután az ideköltözött csanádi püspökség által a megmaradt egyházmegyékből ide összpontosított római katholi- kus teológia. — Szegednek ez a három főiskolája van. Van még több állami intézménye is, igy a vasúti üzletigazgatóság is, de most részben takarékossági okokból, részben mert határváros vagyunk, egyik-másikat el akarják innen helyezni. Ez nagy fájdalmat okoz Szegednek, de azért bizunk benne, hogy tradícióinkhoz híven, a további fejlődés utján haladhatunk. 72 km. hossza kisvasat a szegedi tanyákon. — Szeged város és óriási határában fekvő tanyák lakosságának gazdasági fejlődése érdekében pár evvel ezelőtt kiépitettük a Szeged tanyai gazdasági kisvasutat, amely hetvenkét kilométer hosszúságban köti össze a Szeged- környéki tanyákat a várossal és ezzel úgy a Már van mérnöki csodacsomag s 1 drb. finom rajztoll, heggyel. 1 üveg fekete Pelikán gyöagytus, 1 üveg színes Pelikán tus. 6 drb. Faber Polychromo írón, 60 színből választható. 2 drb. Castell iron, 1 rollni (5 méter) külföldi 1-a vázlatpapir, 157 széles. Összesen 244 Lei. Kérjen ingyen műszaki papír- és rajz- árjegyzékeket. Utánvéttel szállít, nem tetszőt cserél Lepage, Cluj-Kolozsvár. tanyák fejlődését, mint a város piacának forgalmát jelentékenyen emelhettük. A Fogadalmi templom építése jólétet teremtett Szegeden. — A Fogadalmi templomunk felépítésében — folytatta Somogyi polgármester, — mintha az Isten is segített volna. Az infláció idején építettük és ami pénzünk volt, nyomban a templomhoz szükséges anyagokba fektettük belé. így épült fel középkori olasz stílben a templom, de előtte a téren meghagytuk a IV. Béla király korabeli, restaurált Csonkatornyot, amely azonban sem a templom, sem a tér szépségének összhatását nem rontja, sőt még érdekesebbé teszi. — A templom és az egyetem felépítése nagy anyagi áldozatokba került, de a munkaalkalom révén a lakósság jólétét mozdítottuk elő. Szeged virágzott az építkezések idején és ha lehetővé lesznek a további építkezések. Szeged nemcsak a voltnál, hanem a jelenleginél is szebb lesz A város polgárságát nem kellett pótadókkal terhelni. Arra a kérdésünkre, vájjon jelentettek-e az építkezések különösebb megterhelést a város polgárságára, Somogyi polgármester a következőket mondta: — A város polgárságát a nagy építkezések miatt egyáltalán nem kellett pótadók emelésével terhelni. A városnak 69.000 hold földje van. ebből 48.000 szántó. Ezt az óriási területet 10 holdanként parcellázva, 25 esztendőre bérbe adtuk és a befolyó bérjövedelem, meg a saját kezelésünkben maradt földek hozadéka jelentékenyen megkönnyíti az építkezések folytán keletkezett terhek elviselését, és igy a város lakosságának semmiféle újabb pótadóval való megterhelésére szükség nem volt. Eddig tart Somogyi polgármester nyilatkozata, de nekünk hozzá kell fűznünk, meg kell állapítanunk, hogy ha Szeged az utolsó tíz év alatt más építkezést nem is hajtott volna végre, mint a Fogadalmi templom s az azt körülvevő épületek, az egyetem felépítését, már akkor is, olyan bizonyságát szolgáltatta volna a város vezetősége, a városfejlesztésre Irányuló nemes törekvésének, amely példaadó lehet, úgy a kis ország városai, mint bármely külföldi város vezetősége előtt Is, A szegedi Fogadalmi templom a világ egyik legszebb látványossága. Hogy mily szép a Fogadalmi templom és az az előtt nyílt négyszögben emelt árkádos épület, árkádjai alatt a Magyar Pantheon körülbelül 130 alakjával, azt leírni és úgy Ismertetni, hogy arról az olvasónak fogalma lehessen, teljes képtelenség. A templom és környékének szépségeit leírni: egyszóval — lehetetlen, azt látni kell. Hozzáfogható csak a nagy világvárosok különböző műremekei összességének mozaikszerü ösz- szetételéből volna csak elképzelhető A Fogadalmi templom tere első pillanatra a velencei Dóge-poiota, a Szent Márk-tér összbenyomását kelti. A száraz Velence. Európa második legnagyobb orgonája a szegedi Fogadalmi templomban. A szegediek büszkék lehetnek, erre a csodaaiko- tásra, külön a templomra, külön annak építési stílusára, külön a templom belsejének szinte felbecsülhetetlen műremekeire, külön a pécsi gyártmányú hatalmas orgonájára, a maga 167 zenei hangváltozatával, amely orgona Európa második legnagyobb orgonája és külön büszkék lehetnek a templom teret körülvevő gyönyörű „lábas“ házra. Az orgonának van tölgyfavas tags ágú sípja, éppen úgy, mint legvékonyabb is. Az egész olyan szép, hogy nemcsak Szeged, hanem egész Magyarország büszkesége lehet és az is. A Fogadalmi templom I. Ferenc József szavára épült fel. Hogy hogyan keletkezett ez a remek alkotáj? Ismeretes néhai Fereno József királynak a2 a mondása 1879-böl, amikor a Tisza árja elöntötte Szegedet, a váro3 házalnak háromnegyed részét romba döntötte és 200 emberáldozatot követelt, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. Akkor fogadalmat tettek egy templom építésére és félévszázadnak kellett elmúlnia, amig a fogadalmat valóra lehetett váltani, öt évi szorgalmas munka után pont az ötvenedik évre készült el a gyönyörű műalkotás, olyan templom, amelynek két főtornya, 88—88 méter magas, (a bécsi Szent István- torony 130 méter). A templom belsejében körülbelül hatezer ember fér el. A királyi szó nyomán tehát csakugyan uj élet fakadt a romok helyén. Dr. Somogyi Szilveszter Szeged város polgármestere, aki szivével-lelkével hozzánőtt városához és akinek polgármesteri működése Szeged város történelmének legválságosabb, de egyben legdi- csöségesebb lapjait disziti, igy adott kifejezést a templom felépítése feletti örömének: Dr. Somogyi Szilveszter Szeged polgármestere a román-magyar jószomszédi viszony ápolásáról
