Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-16 / 88. szám
XV. E VF. 88. SZÁM. ttuiiiiibiii XElETiUjSKG Az Állami Osztálysorsjáték 5 osztályának 80.000 sorsjegye közül — 40.000 leitétieniu nyer. Az előrelátó ember tehát már az első osztályban megkezdi a játékot, bogy el ne szalassza a nyerés esélyeit, amelyekre egy sorsjegy megvétele által matematikai pontossággal számíthat* Az első 2450 nyeremény húzása már április 23-án és 24-én lesz. FŐELÁRUSITÓ í Tshsrékossóg Részuény-Társsság Cinj-HolozssáF, Calea Regele Ferdinand 7. Kereskedelmi Hitelintézet Részvény-Társaság, Clul-Koloisvár, Plata Unirii Ho. 20. Az aranygolyók harca (Paul Einzig: Der Krieg der goldenen Kugeln) ban, világos utalással Franciaországra rámutatott arra, hogy Anglia mindenkor tekintettel volt a világpiaci érdekekre és elérvén aranystandardját, egyenesen megakadályozta uj arany-folyam beözönlését, — lehetővé tévén ezáltal másoknak is szükségletük kielégítését. Franciaország ilyen intézkedéseket nem hogy nem alkalmazott, de szisztematikusan fokozta még tovább készleteit. Ez a beszámoló teljes mértékben megerősíti Einzig feltevéseit és megállapításait. Einzig szerint a lényeges különbség abban áll, hogy Anglia (természeti fekvése révén hamarább felismervén misszióját) politikáját mindenkor gazdasági érdekei szolgálatába állította, mig Franciaország ellenkezőleg gazdasági pozícióját állítja politikai céljai szolgálatába. A szerző nagy bámulója Franciaországnak és fenntartás nélkül elismeri, hogy a háború utáni finánc- zsenik éppen e talajból nőttek ki. Elől Poincaré, az önzetlen, tiszta kezű, vasmarku és koncepciózus politikus, mellette Charles Farnier, Moret, Eist, QuoSnay stb. és az alvezérek és végrehajtó közegek egész sora. Elismeri a francia nép takarékos hajlamait, hazafiasságát, amikor nemzeti érdekeknek alá kell rendelni üzleti szempontokat, — de erélyesen szembeszáll azzal a tévhittel, mintha Franciaország más országoknak követendő például odaállított puszta takarékosságával és önmegtagadásával juthatott volna el a pénzügyek terén elért domináns szerepéhez. A valóságban Franciaország példátlanul gjmrs pénzügyi sikereit egy zseniálisan koncepciózus hadvezetésén kivül, (mert elvégre háborúról van szó itt is) szerencséjének köszönheti (és ez sem megvetendő faktor a háborúban) és a következő körülményeknek: 1. A stabilizáció előtt óriási mennyiségben visszaáramló, külföldre menekített francia pénzeknek. (A francia nemzeti vagyonnak ez a része tehát fennállott és jelen-nem-valósága csak azt a hamis látszatot keltette, mintha Fran ciaország uj vagyon-szaporulatra tett volna szert.) Ennek megrendezése szintén Poincaré érdeme, aki azt a hitet ébresztette, hogy a stabilizáció magas árfolyamon fog történni és igy a tőkések inkább beletörődtek a magas adóba és vagy.ondézsmába egy még nagyobb kurzusdifferencia reményében. 2. A francia'tőkének egy része a meginduló infláció idejében óriási tételekben vásárolta az nranyvalutáju devizákat. Az aranydefláció és a frank devalvációja nagj^ságában szinte ellen nem őrizhető nyereséghez juttatta a francia tőkét. 3. A hadikárpótlás cimén Franciaországnak jutott részesedés aránytalan volta, melyre most megjelent könyvében Lloyd George is rámutatott. 4. A francia frankokban külföldön elhelyezett adósságoknak devalvált frankokkal való beváltása. 5. A financiailag Franciaországra legkedvezőtlenebbnek látszó időben követett és elért háborús adósságok elengedése. 6. Az aranykészletek halmozása, amely a többi országokban deflációs jelenségekhez vezetett és Franciaország előnyös helyzetét még kedvezőbbre fordította és végül 7. Poincarénak ama zseniális meggondolása, hogy a frankot igen alacsony nivón stabilizálta és ezáltal szinte a mai napig az infláció egyedüli, de nagyon kiadós előnyét hazája számára biztosította. Ez tartotta fenn Franciaország financiális és kereskedelmi mérlegének aktivitását éveken keresztül, miközben az „Edel valuta“-országök tuldrágitött termelésükkel exportjukat csak súlyos vérveszteségek árán tarthatták fenn. Innen datálódik a szerző Szerint Franciaország pénzügyi hatalma, amelynek érvényesülése az egész világon aranyhiánytMs ezzel járó deflá cíót, az áruknak forszírozottjpiacravetését, bizalmi krízist stb. idéztek elŐS amely az ismert jelenségekhez vezettek s ámeneknek kiemelke* dő mozzanatai a Wall Street $j[rach-ja, a Credit- Anstalt bukása, a Danatbanl^ összeomlása voltak, amelyek mindegyikénél Franciaország csak politikai engedmények fejébeinnyujtott segélyt, mig a majdnem hasonló helyzetbe sodort, de mégis összehasonlíthatatlanul gazdagabb források fölött rendelkező Angliaia „1‘hombre“ nevű („bettlihez“ hasonlatos) kártyajáték trükk- jóvel a „grandissimora“ a „nullissimoval“, az aranyalap önkényes elhagyásával válaszolt. E lépés bár kényszerűség diktáltá, kihatásaiban a legzseniálisabb ellensakkhuzási volt a francia pénzmonopólium ellen. Az erőknek ezt a még korántsem befejezett harcát, a jelen gazdasági válságnak kórokozó bacillusait, a gazdasági életnek a politikával való összefonódottságát alig világította meg valaki olyan gondolkodásra késztető plauzibili- tással. Világos stílusa, páthosztól való mentessége, objektivitásra való törekvése a fiatal szerzőnek eléggé ki nem emelhető érdemei. Diamant Izsó. — A délamerikai földrengés végveszélyt jelent az argentinnal állatkivitelre. Londonból jelentik: Newyorkon át érkezett jelentések szerint az Andesekben az europeiós tevékenység elcsendesedett, de a földlökések tegnap is több ízben megismétlődtek. Malargua városát, valamint San Thomét, Curicot, Molinat és San Fer- nandot féióriánkint újabb rengések rázkódtat- ják. Helyenkint dombok emelkedtek ki a talajból, másutt hatalmas hasadékok támadtak. Emiatt a folyók egy része megváltoztatta medrét. A vasúti forgalom helyreállítására egyelőre Dem gondolnak, mert a munkálatokhoz tízezrek többhetes munkájára lenne szükség, mert a földrengés hatalmas területek talajviszonyait csaknem a felismerheteflenségig megváltoztatta. A hamuzápor valószínűleg az egész gazdasági évre? tönkre tette a legtöbb chilei és argentínai kerület legelőit. ami%az állattenyésztésre és a húskivitelre végveszélyt jelenthet. b'Ugy károk mutatkoznak a búzatermésben is. Tudósok számításai szerint a legközelebbi két hétben a délamerikai kontinens, déli és nyugati részében meg-megujuló földrengésekkel kell számolni. Ez az angolból fordított könyv, amely egy brassói honfitársunk müve, a német könyvpiacnak ma egyik érdekessége és újszerű felfogásává! bizonyára sok vitára alkalmat nyújtó témát dobutt bele a gazdasági válság oknyomozá- sába. Néhány kivételes és többnyire kisebb fajsúlyú legényen kívül és a hitleri „Voilá comme je suis“ magabámuló messianismusán és mechanizmusán kívül ma főleg a gazdasági témák váltanak ki érdeklődést: tervgazdaság, manches terizmus, autarkia, defláció, valuta, válságokok és teóriák, államkapitalizmus és szocializálás stb azok a témák, amelyek az eddigelé eziránt közömbösöket olvasótáborukba vonták. Edward Grey a háború kitörésekor az ezüst golyók háborújáról beszélt. Ez a háború már tényleg elmúlt, — de helyébe az arany golyók háborúja lépett, amely nem kevesebb pusztitást visz véghez és még sokkal nagyobb nyomorúságot okoz. A háború után sokat firtatták, hogy ki okozta a háborút? Praktikus célja csak anyujában volt e vitának, hogy kivel fizettessék meg a háború költségeit, ha egyáltalában, lesz kivel megfizetteteni. Most azonban tényleg érdekelhet bennünket, hogy az aranygolyók háborúját ki indította meg, vagy ki gondoskodik olyan szorgosan, hogy e háborúság tüze el ne hamvadjon, — hátha meg tudjuk ezáltal szüntetni, vagy legalább is -konzekvenciájában enyhíteni. Einzig könyve leleplezést igér, de nem szenzációkra liajhászva, hanem igazságot és méltányosságot keresve, mert megbosszulatlanul nem lehet a gazdasági élet kötelező törvényeit a „kölcsönös segítségről“ a gazdasági élet reciproc kapcsolatairól és függőségeiről, megszegni. Amit egy jól felépített „leleplező“ irat helyes számításból jó point-ül a végére tenne, azt e könyv szerzője eleve bejelenti: a jelen válság egyik főoka az aranykészlet helytelen elosztása^ az aranykészletnek igazi rendeltetésitől való elvonása és főképpen Franciaországnak az eddigi pénzügyi diktátoroknak, Angliának és az Egyesült Államoknak, internacionali- san közérdekű ténykedése helyébe ültetett -mcm egoismusa“', ami frázisnak jó lehetett a háborúban, de most, amikor már gazdasági törvények érvényesülnek, clőbb-utóbb feltétlenül vissza kell hasson azokra, akik ez íratlan törvényeken túl akarják tenni magukat. Mac Kenna nemrégen, de már e könyvnek beszuunoiójáVALjSJTAP 1AC 1932 APRILIS 14. f j| Zürich „ . ^ _____________Bcr,in rest" BP*st I Zürich - — S2ÖÖ 3259 111K) Befha . - — - 3935 13590 Bukarest 307 307 2525 — , 345 » Budapest _ _ 5700 22«/s í *—"■-----------------------—_____________________________________________ IOO lej árfolyama: Zürichben 307 Londonban 635 Budapesten 345 j
