Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-16 / 88. szám

Cluf»Koloxsvár, u -__ . . 1932. ăprim te. * Sssombat KMMiUma Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 !•] Országos flagyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam $ 88. szám Előfizetés Magyarországén Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pangó, negyei§vr§t2.53 Egyes szám ára 29 fillér Az Emke és az Astra A kisebbségi pártok a kama­rában protestáltak a konver­zió kétféle mértéke ellen Hegedűs Nándor beszélt az alkotmányellenes 55. szakaszról — Argetoianu cinizmusa azt állít)a, hogy a megkülönböztetés nem nemzetiségi, hanem technikai _ A cuzisták statisztikája az újságírói szabadjegyekről A Goga-pártí mandátumok meghagyásának rendkívüli szenzációt túl aj do ni! anak A román sajtóban párhuzamosan két sajtó- kampány folyik mostanában. Az egyiknek az Emke a célpontja, emezt, úgy tudjuk, Aradról ostromol mérgezett nyilakkal természetesen Bu­karesten át egy egykori kolozsvári liberális új­ságíró, aki a gyűlölködés taktikáját úgy látszik régi redukciójából átmentette tanári katedrá­jára is. De támadó cikkek pergőtüzében áll a nagyszebeni Astra is, amelyet előbb különböző visszaélésekkel, legutóbb pedig egy nagyértékü természetrajzi muzeum elhanyagolásával és tönkretevésével vádoltak meg. Ami az Astrát illeti, ennek működését még a magyar időkből jól ismerjük. Tudjuk róla, hogy a román nemzeti eszme szolgálata jelle­mezte békebeli múltját, erős és hajlithatatlan vára volt a magyarországi románok kulturális harcainak és intranzigens románsága épp olyan köztudomású volt, mint ahogy az erdélyi ro­mánság is jól tudta, hogy az Emke a nemzeti érdekek védelmében egy pillanatig sem hajlan­dó vitássá tenni lángoló rffagyar érzését. Külö­nös játéka a sorsnak, hogy most egyidőben, egy­forma hevességgel akarják felgyújtani Erdély két régi nagymultu kulturegyesületének házfe­delét. Mintha csak abból indultak volna ki, hogyha már a mai gazdasági nyomorúságban építeni nem lehet, hát romboljanak. Tegyék végleg lehetetlenné, gyülöltessék meg végérvé­nyesen a román közvéleménnyel az Emkét, aka­dályozzanak meg minden kísérletet, amely a magyar kulturegyesíilet működési lehetőségé­nek helyreállításáért sikra száll és diszkreditál- ják ugyanaz ellőtt a román közvélemény előtt az Astrát, amelynek igazgatásában és vezetésé­ben lehetnek ugyan hibák, azonban még mindig helyesebb akármilyen súlyos hibákat is kikorri­gálni, mint örökre kompromittálni egy olyan testületet, amelynek alapszabályokban lefekte­tett célkitűzései a román közvéleménynek nem gyűlöletét, hanem rokonszenvét és segítségét érdemelnék ki. Mi a vád az Emke ellen? Borzalmas még elgondolni is! Erdélynek azon a területein, ahol a sokat szenvedett országrész véres nap­jaiban megritkult a magyarság, ahol a valami­kor vidáman csilingelő templomharangok elné­mulásra Ítéltettek, mert a „nagy magyar el­nyomás“ századaiban egész vidékeken pusztult ki. románosodott el a magyarság és sokasodott meg a román lakosság száma, iskolákat, templo­mokat épített, népkönyvtárakat állított fel, a tehetségesebb magyar parasztgyerekeket ösz­töndijakkal támogatta. Mindez pedig olyan bűn, amiért az Elnkének halálnak-halálával kell elpusztulnia és Isten ments, hogy az agrárre­form miatt talán egyötödére leolvadt Emke-va- gyont ismét kulturális célokra lehessen fordí­tani, újra friss vér ömöljön az Emke félig-med- dig megszűnt organizációjának vérereibe. Ezt fejtegeti immár hetek óta a bukaresti lap vér- bemártott tollú cikkírója. És miért kell lehetetlenné tenni az Astrát? A panamákért, a vezetésben megnyilvánuló ha­nyag ügykezelésért? Aligha. Annál inkább azonban politikából, mert hogyan nézhetné el, mondjuk, a nemzeti-parasztpárt, hogy az Astrá- nak avereseánus elnöke legyen? Vagy hogyan tűrhesse el a liberális párt, hogy ha már nem az ő párthive az elnök, a véleményét nem kér­ték ki. Nem tudjuk, hogy Goldis László a szét­robbant néppárt melyik frakciójához csatlako­zott, de ha, tegyük föl, Averescu mellett ma­radt, akkor egészen bizonyosak vagyunk benne: Goga táborában is fel fognak lobbanni a harci tüzek az Astra ellen. (Bukarest, április 14.) A szenátus után csü­törtökön a kamarában hangzott el a kisebb­ségi tiltakozás az erdélyi konverzió egész ter­vének a kisebbségi pénzintézetekre való hárí­tása ellen. Argetoianu komolytalan választ adott, a városi konverzióról pedig dodonai fe­leletben tett rövid kijelentést. Gogáék mandátumát nem lehetett megsemmisíteni. A kamara mandátumigazoló bizottsága csütörtök délutáni ülésén foglalkozott Trancu Iasi indítványával, amelyben Go£a és társai­nak mandátumuktól való megfosztását kérte. Hosszas vita után a bizottság egyhangúlag el­vetette Trancu Iasi indítványát és kimondotta Gogáék mandátumának érvényességét. Tekin­tettel arra, hogy a törvény határozottan úgy intézkedik, hogyha valaki abból a pártból ki­A Lupta úgy tudja, hogy a legfőbb gazda­sági tanács létesítése külföldön tett kötelező ígéretek miatt történt. Az utóbbi időben ész­lelhető volt a lap szerint, hogy a kormány alkotmányellenes jellege miatt- súlyos nehézségeket támasztanak a külföldi pénzügyi körök, ugyannyira, hogy egyidőben szó volt arról, hogy ezeknek a bizalmatlanságoknak leküzdé­sére Románia beleegyezzék a pénzügyi téren való ellenőrzésbe. Ez azonban olyan komoly belpolitikai izgalmakat váltott volna ki, ame­lyek csak súlyosbították volna a nehéz gazda­sági és pénzügyi helyzetet. Obrenovics Milan véres emléke a parlamentben. A kamara délutáni ülésén Iorga miniszter- elnök felolvasta a királyi kéziratot, amely a parlamenti ülésszakot április 20-áig meghosz- szabbitja. Ezután Dimitriu volt liberális közlekedés­Egyfelől tehát politikai, kisebbségellenes el- vakultság, másrészt politikai féltékenység és marakodás emeltek máglyát Erdély román és magyar kulturegyesületei ellen. Nem volna jobb, hogyha legalább kulturális téren elhall­gatna a gyűlölet csatakiáltása, Erdély román­lép, amelynek listáján megválasztották, úgy az illető elveszti mandátumát, a döntés nagy fel­tűnést keltett annál is inkább, mert maga Go­ga is megjelent a bizottság ülésén és nagy be­szédet mondott. Egyes lapok egyenesen úgy kommentálják az ügyet, hogy a bizottság fel­sőbb helyről kapott sugalmazásra döntött és hogy tiz-tizenkét napon belül Goga-kormány várható. Nyilvánvaló azonban, hogy egy ilyen kombi­nációval szemben az összes pártok összefogná­nak. Az, hogy a kormánypárt milyen magatar­tást tanúsítana, Argetoianutól függ. Vélemé­nyek szerint a legfőbb gazdasági tanács felállí­tásával Argetoianu már a maga ellenzékiségét készíti elő, mert ebbe a maga híveit helyezi el és olyan hatáskört igyekszik annak adni, hogy szükség esetén akár kormányt is buktathasson ügyi miniszter tiltakozott a Cultura Patriei ne­vii egyesület feloszlatása ellen. Szerinte ez az egyesület kizárólag hazafias működést fejt ki és annak több olyan tagja van, akik a Mihail Viteazul rendhez is tartoznak. Iorga miniszterelnök azonnal válaszolt. Igaz — mondotta — hogy az egyesület elnöke egy ideális lelkületű egyetemi tanár, aki azon­ban nem tudja megakadályozni az egyesületen belül dúló harcok »elfajulását. Felolvassa az egyesület egyik tagjának, Athanaziu nyugal­mazott tábornoknak egy cikkét, amely arra hivja fel a király figyelmét, hogy ne kormá­nyozzon, hanem uralkodjék, amint azt első Ká­roly király tette és ezzel kapcsolatosan félreismerhetetlen célzásokkal idézi az Obrenovicsok véres emlékét. Hangoztatja a miniszterelnök, hogy Romániá­ban nem engedhető meg, hogy hazafias egye­sületek árnyékában tábornokok olyan klikkek élére álljanak, (Folytatás a 2-ik oldalon). jai és Erdély magyarjai szeretettel figyelnék kulturegyesületeik fokozatos fejlődését és mun­kakerületük szélesbedését? Az Astra is, az Emke is megérdemelnék ezt, ha másért nem, legalább azért az önzetlenségért és lelkesedés^ ért, amellyel megteremtődtek. A külSöid bhalmailansága súlyosbítja a helyzetet

Next

/
Thumbnails
Contents