Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-13 / 85. szám

XV. ÉVF. 85. SZÁM. KeletlUjs&g 3 KalózOárkáfc az árvízzel eldöntött Tiraő-fcörnyétzen A rablók kifosztják az elhagyott házakat és a menekülőket megtámadják — Arad és Aradmegye szenvedte a legnagyobb károkat az egész országban vár és Nagyszeben felé az autóbusz- és kocsi­forgalom még mindig szünetel. Zsibó el van zárva a világtól. Zsibóról jelentik: Az áradások következté­ben a Számos-völgyében még mindig teljesen szünetel a vasúti forgalom. Zsibó és Nagybá­nya között már egy hét óta megszűnt a közle­kedés. Ma Zsibó és SiiLlmed között bonyolít­ják le a forgalmat. Sülelmednél annyira meg­rongálta a víz a vashidat, hogy még átszállás­sal sem lehet a forgalmat Nagybánya felé fenntartani. Zsibó és Dós között úgyszintén megszűnt a közlekedés. (Arad, április 11.) Csak most lehet tiszta képet kapni arról a katasztrófáról, amely Arad városát és Arad környékét a Maros áradása kö­vetkeztében sújtotta. Mintha nem lett volna amugyis elég nagy az árvíz rombolása, még tú­lozták is azt s egész Arad elpusztulásáról közöl­tek felelőtlen rémhíreket. Sajnos a pusztulás képe igy is rettenetes. A Maros áradása többszáz ember va­gyonkáját sodorta magával, még ma is egész községek és városrészek vannak veszedelemben, közben pedig szervezett rablóbandák működnek és fosztogatják a veszélyeztetett területeket. Sajtényben több házat Öntött el az áradás. Száznál több vályogház már összeomlott. Az ujaradi hídfőnél a Maros medre már apadóban van. A Temesvári utón azonban még mindig Zsigmondháza és Újtelep felé rohan a borzal­mas áradás s csak a Temesvári ut két oldalán több mint nyolcszáz ház áll víz alatt, amelyből háromszáz már összeomlott. Az Iskola uccában két-három kőház kivéte­lével egész házsorok tűntek el az árban. Ugyan csak viz alatt állnak még mindig az ujaradi uccák. Itt csak csolnakon lehet közlekedni. A hatóságok kikapcsoltatták az ujaradi villany- vezetéket, mert rövidzárlattól tartottak. Viz alatt áll a báró Nopcsa-család tulajdonát ké­pező Titanus sportpálya, valamint Cradigati modern tejgazdasága. Tataru miniszter az áradás színhelyén. Szombaton Aradra érkezett Tataru Corío- lan erdélyi miniszter, aki csolnakon járta be a veszélyeztetett árterületeket. Százötvenezer lej pillanatnyi segélyt adott át a hatóságok veze­tőinek. Egy újságíró előtt kijelentette, hogy Aradmegyét sújtotta a legerősebben az egész ország területén az árviz. A megye kárát többszázmillió lejre becsülte. Hangsúlyozta, hogy a kormány pillanatnyi segélye elsősorban élelmezési segély és az újjá­építés munkája csak az áradás elvonulása után kezdődhetik meg. Megdicsérte Arad város pol­gárságát, amely a nagy veszély pillanataiban a hatóságok vezetőivel emberfeletti erőkifejté­seket tett. felborította és a katona, aki a csolnakot ve­zette, alig tudott kiúszni az árvízből. Később motorcsolnakon szállítottak élelmiszert a körül­zárt vasúti őrház lakói számára. A legutolsó jelentések szerint a Maros ára­dása szünőben van. Azonban a lapályos terü­leteken felgyülemlett óriási vízmennyiség el­vonulása még napokig fog eltartaná Medgyesen is több ház összeomlott. Medgyesről jelentik: Itt is óriási pusztitá-. sokat idézett elő a Nagyküküllő gyors áradása. A sportpálya viz alatt áll. A községbe vezető gyalogjáró hidakat az áradat elszakította. A Bázna és Dicsőszentmárton felé vezető Kükül- lőhidat az árviz annyira megrongálta, hogy a szekér- és autóbuszforgalmat be kellett szün­tetni. A gázvezetéket elszakította az áradás és igy a város két napig teljes sötétségben ma­radt. A külváros még ma is viz alatt áll és több mint tiz ház és számos melléképü­let összeomlott, több ház pedig teljesen lakatlanná vált. Különösen óriási, több millióra menő kárt szenvedett az itteni kartongyár. Az iparvá­gány töltését több helyen a viz áttörte. A med- gyesi tűzoltóság emberfeletti munkával dolgo­zik és sok családot mentett meg az árviz által körülvett lakásokból. Dicsőszentmárton, Seges­Segesvár is veszedelemben van. Segesvárról jelentik: A Kiiküllő áradása több mint két méter magasságot ért el. Elárasz­totta a Buni-, Kötélverő-,' Vasutihid-, Kis és Nagymalom-, Alpert- stb. utcákat. Még a Ba­yer-utcán is végigrohant a Kiiküllő vize, egé­szen a Misselbacher üzletig és a Bokor József- féie vendéglőig. A Bayer-utca alsó részén lévő üzletekbe egy méter magasságú viz hatolt be. Még az Aranycsillag-szállodában is hatvan centiméter magasságit meghaladó viz pusztí­tott. Nemsokára elárasztotta a városi villany­telepet és igy az egész város sötétségben ma­radt. Több lakásban a lakók bennrekedtek és Knall Jenő és Vass Jenő, hogy a családjaikat a fenyegető veszedelmtől megmentsék, az éj­szakai órákban a szoba plafonját törték át és csak igy tudtak az életveszélyes helyzetből ki­menekülni. Az árviz következtében az összes péküzletek beszüntették üzemeiket és az egész városban veszedelmes méreteket ölt a kenyérhiány. A vármegyei közkórház összes szuterinhelyiségei- be a viz behatolt, az utcákon az aszfaltburko­latok megrongálódtak. Segesvár város terüle­tén emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy az árviz s merő véletlen, hogy emberáldozatot nem követelt. Szombaton házivizsgálat volt a dési vasúti műhelyekben, vasárnap az egész személy­zetet elcsapták és hétfőn már be sem enged­ték őket munkahelyükhöz Háromszáz dési műhely-munkás tragédiája — Átmenet nélkül leállították a munkát a vasúti műhelyekben, ahol mozdonyok és vasúti kocsik tömegei hiába várják a javítást Szervezett rablóbandák garázdálkodnak, Nagy a veszedelem még mindig Mikelakán. a mentési munkálatok nehezen folynak, mert nagyon kevés a csolnak. Ömikelakára életve­szélyes csolnakokon kimenni, mert húsz kalózbárka cirkál ott, amelyeket a falusiak lécekből és keritésdarabokból állítottak össze és azokon járják be a házakat. Az Aradról kiérkező segélycsolnakokat erő szakkal elveszik és ha fegyverrel nem védnék a mentőcsoluakokat, akkor a legnagyobb vere kedések és dulakodások keletkeznének. Ömikeiakán egész éjszaka őrjáratok van nak pernianenciábau, mert szervezett rablóbandák járják be az ár- vizsujtotta területeket és az üresen ha­gyott házakat kirabolják. Az egyik hatósági mentőcsolnakon Krisán Emil rendőr komiszár csak fegyverrel tudót védekezni a kalózesolnakokon ülő rablók ellen akik csak a fegyver használata után menekül tek el. Hét katona hősi magatartása Érdekes, hogy a temesvári vasúti hidnE lévő őrházban hét katona teljesített az utóbb napokban szolgálatot. Az őrház öt nap óta te1 jesen el van zárva a világtól. Most kértek s; gitséget. Telefonon hívták fel az aradi rericlős séget és jelentették, hogy élelmiszerük már lo­pok óta elfogyott, szerencsére hálójuk van c azzal fogdossúk a halakat. Vasárnap már a; éhségtől ajultan hevertek és nem tudták továb: végezni az emberfeletti szolgálatot. A másod 1' vasúti ezred élelmiszerekkel megrakott csőin;' kot küldött az árviz által körülzárt katonái részére. Az áradás azonban a mentőcsolnakot (Des, április 11.) Szamosmegye valamikor élénk forgalmú, lüktető elevenségü életet élő székhelyét, Dés városát mostanában valósággal fátum üldözi. Minden napra esik valami kinos esemény, amely a város lakosságának újabb rétegét fosztja meg egzisztenciájától. Dés kö- ■ zönsógót vasárnap óta nagy izgalomban tartja I az a lelketlen és a város jövőjét is komoly ve szedelemmel fenyegető esemény, amely egy­szerre háromszáz ember szájától ütötte el a fa­latot és bénította meg a kis szamosmenti város egyik legéletképesebb üzemét. Szombaton délben fél tizenkét órakor egy bukaresti inspektor jelent meg a vasúti mülie- !j ckben, ami nem is lepte meg a munkásokat, tekintettel arra, hogy az ilyen inspekciós láto­gatások meglehetősen gyakoriak. Mikor a mun­kások távozni akartak az üzemből, a kapuból visszarendelték őket azzal, hogy szerszámvizs­gálatot fognak tartani. A munkások minden ellenkezés nélkül, békésen visszatértek a műhe­lyekbe, ahol azonban az a meglepetés fogadta őket, ho,,v azonnal szolgáltassák be a szerszámfiókok kulcsait. Miután ez megtörtént, a szerencsétlen emberek rossz sejtelmekkel eltelve tértek haza. számítva ívni. hogy a dolognak még fejleményei is lesz- :u k. Arra azonban, ami történt, egyikük sem zámitott. Vasárnap reggel miniszteri rendéié­rt függesztettek ki a vasúti műhely hirdető- á Májára és o rendelet azt a kategorikus intézkedési tartalmazta, hogy u munkásokat máról• holnapra kizárják illetve rövid utón el­csapják. Uáioüiszáz munkás vált igy a törvénye;? felmondás betartása nélkül kenvértelenaé. A munkások, akik érezték ennek az intézkedésnek tarthatatlanságát és törvénytelenségét, hétfőn reggel háromnegyed hét órakor megjelentek munkahelyükön, itt azonban zárt ajtók fogadták őket. Kétségbeesésükben a kormány dési exponensét, a prefektust keresték fel, akinek elpanaszolták, súlyos sei elmüket és védelmét kérték a felhá­borító intézkedéssel szemLmi. A prefektus meg is Ígérte közbenjárását, ez azonban nem tudta megnyugtatni a minden átmenet nélkül munka- né’küliekKé tett vasúti munkásokat, akik jól tudják, hogy az ilyen prefektusi sajnálkozások üres szavak, amelyeknek a gyakorlatban nem sok használ látják. A rlesi polgárságot érthetően aggasztja a lcépitéshek ez a szinte példanélküli esete, mert tisztában vannak azzal, hogy újabb háromszáz családnak keresetkép- lelenne válása a város kereskedelmi éle­téből is mély nyomokat fog hagyni. A dési vasúti javító műhely egyébként a CFP nek egyik iegjobban felszerelt, legmoderne intézménye, most is tele van javilásra váró mozdo­nyokkal és vasúti kocsikkal, tehát a műhely teljes leállítása nemcsak k nyortelén és antiszociális, hanem indokoU lan is Egyébként a vasúti munkások százaina szelnek evesztését azzal magyarázzák, hogy munkások nemrégiben tiltakozó memorandumé kü'diek Bukarestbe a munkabérredukció s Ivossága miat:. Azt mondják, hogy a CFR igaz­gatósága h tömeges elbocsájtásokkal akart vá­laszolni a munkás-feliratra. Mindenesetre jel­lemző és >zoc,ális elintézése az alázatos instan­ciának!

Next

/
Thumbnails
Contents