Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-02 / 76. szám
' - - wxtt* z Napest v. anf-Kolosavdr, „ 1932, Aprins 2. * Előfizetés belföldön Egyévra 300, léié vr* 400, n*gy*«lé vra 200, agy hóra 70 L. Egyas szám ára 3 la| urszagos nagyarparzt uap Szarkasztóségl éa kiadóhivatalt talafan: 508, 6-34 XV. évfolyam * 76. szám Előfizetés Megy Írországam Egyévrs 50 Pangó, félévrs 23 Pangó, nsgysdivfat2.39 P« Egyas szám ára 20 Nllér Érdéig és a Miaittinfzmns Vaida Sándor kolozsvári beszédében az erdélyi önérzet birkózik a bizantinikus áramlat lavinájával. Maga Vaida Sándor veszi fel ezt a szerepet s ő használja az önérzetes kijelentést: „mi nem értünk bizantinus suttogásokhoz.“ S az egyik bukaresti lap, a nemzeti parasztpárt központi orgánuma megelégedéssel, örömmel kapja fel ezt a kolozsvári kijelentést, amihez a romániai közélet felfrissülésének a reménységét fűzi. Valamikor, az impériumváltozás után hasonló alaptónusban irt egy-két vezércikk jelent meg Bukarestben, amikkel az erdélyi román politikusoknak a bukaresti politikába való történelmi bevonulását üdvözölték. A testvériesülésnek érzelmi örömei között oda is engedték a kormányzó* élére a régi erdélyi román törekvések és a régi erdélyi román politika e reprezentáus letéteményeseit, akik azt hitték, hogy ezzel otthon vannak a hatalom élén és boldogan valósíthatnak meg eszméket, alapelveket s ezen kívül egzisztenciális térhódításokat is az erdélyiek számára. Kevéssel azután, sőt igen rövid idővel e, kurta pünkösdi elhelyezkedés után éppen Vaida Sándort penderítették lo a kormány éléről olyan hirtelen, hogy észre sem vette, mi történt tulajdonképpen körülötte, csak a földön találta magát, ahova odavágták s körülötte kaim Man kezdették dörzsölni szemeiket a többi erdélyi testvérpolitikusok, a leteritelt sorstársak. Akik akkor kezdették megismerni azt a bukaresti politikai erőt, amit most Vaida Sándor a kolozsvári beszédében bizantinizmusnak nevez s amiről azt mondja, hogy ehhez nem értenek. Olyan hangon mondja, aminek az az értelme, hogy az ő erdélyi önérzetük nem akar ehhez érteni és nem akar ebben versenyre kelni. Ez váltotta ki azt a bukaresti sajtó megnyilatkozást, amely a regáti parasztpárti mentalitás alapelvébez, a parasztság érvényesüléséhez nagy fontosságú segítségnek tartja az erdélyi önérzetet. Ebben az ilyen értelmű fúzióban találná meg azt a megbékélést a nemzeti parasztpárt két szárnya, ami eddig nem valósulhatott meg minden fennakadás nélkül. A formális fúzió régen megtörtént és életben van, de valahányszor nehéz, vagy kritikus helyzetbe kerül a párt, mindig felüti fejét kebelében az az egyenetlen- kedés, amelynek kevésbé látható szitója, élesztője, mesterkedő rejtélyes intrikusa szintén az az ellenfél, amit Vaida a bizantinizmns jelzőjével jelölt meg. A román politika önérzetének van egy fogyatékossága, amit a kívülállók állandóan látnak s amiről Vaida Sándorék sohasem hitték el, hogy hiba. S ez a fogyatékosság felfedezhető a Vaida Sándor kolozsvári beszédében is. Bátorsággal ki merik mondani az ábécéből a nagy A-1, a b-nél azonban elsimitó magyarázatot fűznek hozzá és c-ből semmi sem hallatszik. A taktikázásnak ez a megalkuvásra, kész hajlamossága ellentétben áll az önérzettel, amit a Kárpátokon tuli küzdő rétegek segítségül vártak. A gyulafehérvári program elmosódása, olhomá- lyositása, elhalkitása a tárgyilagos kívülállónak a megítélése szerint nem erősítette az erdélyieket, hanem alkalmat adott a könnyű le- boxolasokra. Az intrikákkal, vádaskodásokkal, peüengérezésekkel az erdélyi politikusokat, a személyeket igyekeztek körülhurkolni és leteri- teni, mert a személyek nem mutatkoztak az er- délyiség, az erdélyi lélek elég határozott megtestesítőinek. Ha az alku nélküli Gyulafehérvárt, az elszíntelenedésre nem kapható Erdélyt Argetoianu kormány-nyilatkozatot tett a Tardieu-tervről Parlamenti nyilatkozatában a pénzügyi segélynyajtást tartja fontosabbnak - Előbb a nagyhatalmak egymásközőtti megegyezése szükséges A nemzeti parasztpárt határozottan a dunai terv mellett foglalt állást (Bukarest, március 31.) A kormány nevében Argetoianu ma hivatalosan nyilatkozott a Tar- dieu-íéle dunai gazdasági együttműködés tervéről, nyilván azért, hogy mindazt korrigálja, ami bécsi nyilatkozatában kellemetlen visszhangot keltett. Megismételte azonban, hogy általános gazdasági téren nem nézi nagy bizakodással a tervet, azonban pénzügyi segítséget vár a nagyhatalmaktól. E segítség iránt táplált várakozásnak a remén j’bii nem akarja lerontani és ezért nem nyilatkozik a kormány a kérdésről. Argetoianu a Tardieu-tervről. Argetoianu pénzügyminiszter a kamara csütörtök délutáni ülésen nyilatkozott a Tardieu- tervezetről. — Szükségesnek tartom, hogy nehány szóval leszögezzem álláspontunkat az úgynevezett Tardieu-tervre vonatkozólag, — mondotta. Népünk a múltban nagy türelemnek adta bizonyságát és ennek a türelemnek köszönhető, hogy képes volt elviselni a nehézségeket. Most ugy- látszik, elvesztette türelmét, mert bizonyos dolgokat idő előtt akar megtudni. A kormányt támadták a napokban, hogy nem ad hivatalos nyilatkozatot a parlamentben a dunai államok gazdasági újjáépítésére vonatkozólag. A kormány azért nem nyilatkozott eddig ebben a kérdésben, mert nem beszélhetett, mivel az alkalmas pillanat még nem érkezett el. A dunai medence államainak uj gazdasági orientációja iránti probléma az egész Európa gazdasági normalizálását célzó elgondolások keretében rendkívül komplikált ügy, amelyet alapos megtárgyalással a zöld asztal mellett kell megoldani és előbb a különböző államok között bizonyos tranzakcióknak kell megtörténniök. A kívánt cél elérése hosszú és kitartó munkát igényel. Elhatározták, hogy a dunai medence államainak össze kell fogniok és meg kell érteniük egymást Miben értsék meg egymást? A dunai országok mezőgazdasági szempontból gabonát eladó államok, következésképpen mielőtt a gabonát exportáló államok egymást megértenék, szükséges, hogy megértsék egymást a gabonavásárló államok is. Ezek pedig a nyugati nagyhatalmak. — Mi örömmel vettük a megoldás kezdeményezését és azt, hogy a mi nehézségeink komolyságát és szegénységünk gondját megértették külföldön. Egyelőre Tardieu, Franciaország reprezentánsa vette kezébe a kérdést, latba vetve egész energiáját és eltökélte, hogy azt jó eredményre juttatja. Mielőtt felvennék a kapcsolatot a gabonát exportáló egyes államokkal, előbb a gabonát importáló államok kell, hogy egymásközt megegyezzenek. Ezeknek az országoknak azonban egyéb nagy és Dehéz problémáik várnak megoldásra, mert ‘ők nemcsak gabonát importálnak, hanem, és főként iparcikkeket exportálnak. — Angliának magának is meg van a megoldásra váró mezőgazdasági problémája, gyarmataira való tekintettel, mert hiszen Kanada és Ausztrália ugyancsak gabonát exportáló államok. A négy nyugati nagyhatalom közt folyó tárgyalások során létrejött megállapodás után kerülhet sor az exportáló államok megegyezésére is. Mindaddig azonban, amig ezek a tárgyalások nem fejeződnek be, azt hisszük, korai volna, ha elmondanánk azt, amit Párizsból kapott baráti információ alapján tudunk. Mert minekünk nemcsak az a kötelességünk, hogy beszéli(Folytatás a 2-ik oldalon). látták volna az emberekben, akkor nehezebb volna az elbánás. A regionalizmus vádjának; csak addig van hatása, ameddig nyíltan és elha- tározottan kimondják az erdélyi román nemzeti párt reprezentánsai, hogy mit vállalnak belob’ s amit ha vállalnak, akkor azt állják is. Olyan nagy követelményeket, amik az erdélyi nopeknek az életfeltételei, nem lehet olyan könnyen lehoxolui, mint az egyénenként kipé- eésett embereket, akiket pusztán csak az egyéni súlyaik, sajátságaik és erőik védelmeznek attól a pillanattól kezdve, amelyben az erdélyi program talaját meglazították a talpuk alatt: Ha van bizantinizmns a bukaresti politika konyháiban, akkor az nagyon veszélyes ellenfél. Mert olyan eszközei vannak, amilyeneket és amilyenekhez hasonlót igénybe nem vehet az, aki pusztán elvi alapon áll. De a bizantinizmus- nak meg van az a biztos sajátsága, hogy önmagában hordja a saját veszedelmeit s amikor a legerősebbnek hiszi magát, akkor derül ki a tarthatatlansága. Az elvi alap ereje páncélos tank vele szemben s a páncéltank vértezetét nem jó levetni, lehagyni, nélkülözni. Az erdélyi életkövotelmények pedig erős vértezetet adnak, csak bizni kell azoknak aeélkeipénységében. Ha ezt viszik segítségül az ókirályságbeli parasztság számára, akkor a román belpolitikának a számára tényleg tisztító nagy erőt ad az erdélyi román nemzeti párt. Az érdélyiség vállaló sa a sikernek egyetlen titka, a bizaníinszmus eszközei után való fél kézzel, bátortalanul ék csak elvi fenntartással való kapkodás egészen bizonyosán a legsúlyosabb hiba lenne. Vz erdélyi román nemzeti párt a saját embereit, a saját egyéniségeit szolgáltatja ki a bizantinikus eszközök martalékául, ha nem tartják eh i alapnak az igazi erdélyi programot az utolsó jöttéig.
