Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-11 / 59. szám

PéníGlk: Cluj-Kolozsvár, 1932. március 11. «|j3gm y «ppiWjlp KuiTiUmo Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, ogy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej 0rszágos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadőhivatali telefon: 533, 6-3t XV. évfolyam jjc 59. szám Előfizetés fia gy ar őrsz á g o t Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.53 A Egyes szám ára 20 fül ár Drága tűz, drága víz Ha ez igy megy tovább, teljesen lehetetlen lesz a megélhetés. Lehetetln élni, nem tudnak semmiképpen megélni azok sem. akiknek meg­maradt az a különös szerencséjük, hogy dol­gozhatnak. A kolozsvári polgár ajtaján egy­másnak adják a kilincset: adók, taxák, vizdij, villanyszámla végrehajtói és most uj fenyegető veszedelemként megindultak a házkutatásokkal fenyeget» rémek: az öngyújtók, játékkártyák spionjai, akik hatalmas pénzbírságokat rónak a megijesztett emberekre. Azzal, hogy, aki nem fizet, azt letartóztatják. Azért, hogy a pénzbír­ság spicli-százalékát a kivágható összegből mindjárt zsebrevágják. A szegény ember ijedt­ségében végigkunyerálja az ismerőseit, végig- könyörgi az uccáját, ha kétségbeejtőnek látott helyzetéből szabadulni akar s az egy-két napra esetleg sikerrel felvett kölcsönét nem tudja fi­zetni. Ki az, aki nem szegény ember ma és fize­tőképes volna? Viz nélkül egy napig sem tarthatja fenn ha­landó emberi szervezetét a városi lakos. Mire lehetne azt mondani, hogy a legelső közswlkségp lett áru a városban, ha nem a vízre? Áru, a város árulja és olyan áron adja, amit nem tud a polgár megfizetni. S most olyan szabályren­deletet ácsolnak össze, amely hol burkolt, hol átlátszó díjszabással, de drágábbá teszi a min­dennapi , vízfogyasztást. Amikor a régi dijakat is teljesen képtelen fizetni a lakó. A villany árának a leszállításához a fizetésképtelenség kell. hogy adja a tagadhatatlan indokot. A vil­lanyt, ha elveszik, még mindig lehet lámpát és gyertyát gyújtani, a villanyszámlát lejebb tud­ja a fogyasztó építeni, de ez nem lehet érdeke a városnak, érdeke a minél nagyobb fogyasztás a lehető legolcsóbb áron. A vizet azonban nem lehet elvonni az emberektől, mert ezzel elvon­ják az életet tőle, halálra ítélik. Abból a kőkor- szakbeli állapotból pedig, amelyben idejük és alkalmuk volt az ősembereknek, a vadembe­reknek addig dörzsölni a fadarabokat, amíg tüzet fognak, kinőtt a mai ember. Évezredek aialt ríőtt ki s a mai civilizációból nem lehet egyik napról a másikra ebbe a vadéletbe vissza­rendelni, mert ilyen távolság szakadékéba be­dobni a népet, életveszélyes. A régen krajcá- rosnak mondott gyufa olyan drága lett. hogy az emberek egy jelentős rétege nem tud állan­dó beszerzéséről gondoskodni. De jó: monopó­lium. Rendben van: a svédek üzlete. Azonban katonakorból emlékként visszamaradt, haszná­latból kirozsdásodott öngyu.itókat kaparnak elő az elfeledett lom közül, régi vidám időkből a padosra vetődött kártyalapokat ásnak fel a pad1 ás szemetéből. Hogy rásózhassanak hatal­mas bírságpénzeket az élni sem tudó családok­ra Hajsza ez, amibe ha igy belevetették ma­gukat s amit lm igy íokoznak, az őrületbe ker­getik az embereket. A városnak háztartása van, amit fenn kell tartani, az államnak élni kell, de a városi és az állami közösség is embereknek az együttese, akiknek magánéletéből áll a kö­zösség élete. Akiknek, ha lehetetlenné teszik a magánéletét, lehetetlenné tették a város és az állam életét. Akik ha élni tudnak, csak akkor és csak utánuk, belőlük élhet a város is, az ál­lam is. Akik felelősek e közösségek fennmaradá­sáéi t, azok nézzenek már bele abba a borzalom­ba, amelvbe űzik, hajszolják a polgárokat és vessék végé1. Spicli-hajszát rendezni ma. pénz­bírságért való házkutatásokkal, nemcsak tör­vényellenes, mert házkutatást csak a büntető­jog enged meg, a büntetőjog pedig nem ismer tüzcsiholési ddiktumot, de politikai nagy meg-. Megszakadtak Magyarországgal a kereskedelmi fizetésekre vonat­kozó tárgyalások A kormány megbízottja nem adta fel még a reményt, kogy Ausztriával eredményt tudjon elérni — A Tardieu­iervben elfoglalandó román magatartás foglalkoztatja a kormányt és a pártvezéreket (Bukarst, március 10.) A dunai államok francia terve foglalkoztatja a kormányt és a pártvezéreket. Nem kétséges ma már, hogy Titulescu ezért volt itthon s valami már akkor kialakult. A későbbi fejlemények, a francia kormány változás, majd Tardieunak a bejőntése nyomán kelt hatás mind igen érdeklik és érin­tik Romániát, a diplomácia titkos tárgyalá­saiba azonban csak behánytiu varinak be­avatva s még a kormány tagjai közül is igen kevesen. Maniu a beavatottak közé tartozik, Titulescu is nagy fontosságot tulajdonitott a vele való tárgyalásoknak s igy ő most Buka­restben erről is tájékozódott, illetőleg e külpo­litikai nagy kérdéssel is foglalkozott. Ennyi mindenesetre igaz azokból a hírekből, amelyek sokféle variációban hozzák őt kapcsolatba a Tárd ieu-javaslattal. Maniu a konföderációról beszélget. Maniu Gyula Kolozsvárra való utazását csütörtök reggelről estére halasztotta. A csü­törtöki nap folyamán a nemzeti parasztpárt ve­zetőivel folytatott megbeszéléseket, egyes lapok szerint főképpen külpolitikai kérdésekről. A tárgyalások eredményeként legközelebb a nem­zeti parasztpárt egyik képviselője a kamarában meginterpellálja a kor­mányt az ország külpolitikai magatar- , tása felől, a jelenleg szőnyegen levő aktuális kérdések­ben, tehát a Tardieu-féle kérdésben is. Egészen fantasztikusan hangzik egy újság hire, mely szerint a francia kormány egyik kiküldöttjé­vel lett volna Maniunak Bukarestben találkája s ezért utazott volna ide s a dunai államok együttműködésének tervét tárgyalták volna. A kormány tagjai pénteken délelőtt tizen­egy órakor minisztertanácsot tartanak, amelyen Ghica külügyminiszter számol be genfi és párizsi küldetéséről. Bukaresti tárgyalás az osztrák követtel A Curentul foglalkozik a dunai államok gazdasági blokkjára vonatkozó francia tervvel és annak a nézetének ad kifejezést, hogy ebben állítólag a franciák Romániának csak másod- rangú szerepet akarnak adni. A lap ezt annak tulajdonítja, hogy a román külpolitikában nincs meg eléggé a folytonos­ság, mivel — amint Írja — a külpolitka vezetői nálunk nem eléggé hozzáértő emberek. A Dimineaţa közlése szerint Ghica külügy­miniszter ugyancsak ebben az ügyben hosszú gondolatlanság is, mert a spionbadak ilyen munkája tudja igen könnyen az elkeseredés tü- zét feldörzsölni a lelkekben. Mindennél súlyo­sabb meggondolatlanság, mindennél megdöbben több azonban az a merészség, amely emeli a viznek az árát. Mert a magas vizdijat kirójják, a számlát fizetni nem tudják, a csapot elzár- ják-vágják és a szomj-halálra viz nélkül ma­radt embereknek vizre van szükségük akkor is, ha nincsen pénzük. Ezért meggondolandó száz­szor is, hogy mit inkasszálnak be a magas dij- kirovások számláján. Tűz és viz a legszélsőségesebb ellentétek. Nekünk nagyon drága s ami e két szélsőség kö­zötti szükségletek sokaságában felsorolható, minden megfizethetetlen, mert nincsen miből megfizetni. Viz és tiiz között szomjan égünk el megbeszélést folytatott Lukesch bukaresti osztrák követtel. Magyarországgal meghiúsultak a kompenzációs tárgyalások. Caesar Popescu, a kereskedelemügyi mi­nisztérium vezértitkára, aki a kompenzációs pénztárral összefüggő ügyekben Budapesten tartózkodik, jelentést tett arról a kormánynak, hogy magyarországi tárgyalásai nem vezet­tek eredményre, sőt meghiúsultnak te­kinthetők. Így nem marad más hátra, minthogy a román kormány a legszigorúbban alkalmazza Magyar- országgal szemben a kompenzációs pénztárról ebben a krizis-állapotban, amit azért nem le­het elviselhetővé tenni, mert a közterhek lele­ményesen kitalált sokasága és magassága már elviselhetetlen. Azt, amit megváltoztatnak, bur­koltan és kerülő módon emelik. Most, amikor senkinek sincsen jövedelme, akkor adóleszálli- tás hamis szinébe hurkolva megcsinálták a pa­tenta fixát, hogy a kereset.nélküliek a három év előtti keresetük alapján adózzanak ma is. Nincsen beszédesebb példája a közteherszapori- tásnak ennél, de nincsen súlyosabb veszedelem a nélkülözhetetlen viz árának az emelésénél. Ezen az utón olyan irányban haladunk, amelynek egyáltalában nem kifejező jelzője az, hogy rossz. Akik a városért, az államért felelő­sök, változtassanak irányt, mert viz és tűz kö­zött szorongunk megdöbbenten.

Next

/
Thumbnails
Contents