Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-11 / 58. szám
Előfizetés belföldön: ügyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 60S, 6-94 XV. évfolyam $ 58. szám Előfizetés ti agy ar ország őrt: Egyévre 50 PengS, félévre 25 Pengő, nsgyaiévra 12.33 P« Egyes szám ára 29 fill ár Politika nélkül? Bocsánat, de e sorok Írója nem tndja megérteni, hogyan volna lehetséges dunai szövetséget csinálni a politika kikapcsolásával. Bocsánat, de dunai államok politika nélküli szövetkezése lenne ama bizonyos fából vaskarika, mart az állam maga a polgár tömegek politikai együtte se, az a közjogi fogalom, amelynek léte politi knm és ténykedése, tehát a gazdasági megegyezései is politikai tevékenység. Tudjuk azonban, hogy mit képzelnek és milyen tendenciát rejtenek a politikamentesség hangoztatása alá azok, akik egy bizonyos irányban igyekeznek a Tar dieunek még ismeretlen tervét népszerűsíteni. Maga az az alaptétel, amely a Versailles' és ál- találan a világháborút befejező békekötés feltételeit változtathatatlannak mondja, politikai tétek A z a törekvés, amely Ausztriát a vámhatár vonalával igyekszik hosszú időre elvágni, olyan hataimi irányzat, ami nem mondható másnak, mint politikának. Általában a hatal mák gazdasági, hálókivetései éppen úgy politikai tervszerűségek, mint ahogyan az államháztartás rendbehozatala, rendben tartása, az állam t.ert 'eíéhez tartozó javak kihasználása, a magán gazdaságok érvényesülésének biztosítása a legfontosabb politikai feladatok közé tartozik nem in beszélve arról, hogy a politika szónak legközönségesebb értelmében vett jelen égétől sem lehet elválasztani ezt a tevékenységet, lévén minden gazdasági rendezés, biztosítás, erv-ke- rcszrülvitcl törvényhozási hatáskörbe tartozó munkaterület s a parlamentáris kormányzás elvét sem temette még el Európa. Mindezzel azonban senki sem állítja azt, hogy a gazdasági szükségszerűségek nem szabhatnak kitérhetet- lenűl kényszerű irányt a politikának, de a társadalmi közösségek, különösen, ha ezeket államoknak hívják, a politikában rendezhetik el a maguk együttes életérdekeiket Amikor arról van szó, hogy a dunai államok preferenciáiig szerződéseket kössenek, kissé különösen hangzik, hogy ez nem politika. Ha úrról volna szó, hogy kössenek olyan vámszö- votséget, aqjtely ez államok országhatárain belii! egyetlen egy nagy vámterületet alakitana ki, ez még inkább politika. A két elképzelési forma között olyan nagy a különbség, hogy az utóbbiról egyelőre nemcsak hogy nem szól a fardieu-féle terv, hanem éppen az ellenkezőjét eélorza. Mert ha preferenciád külön vámteriile teliről van szó, ez a legélesebb ellentmondása i elgancsolása volna annak a közös vámterület nek, amelynek létrejötte előtt az egyes államol igyekeznének a maguk népeinek a termelés: érdekeit biztosítani, viszont a preferenciáik vámszerződések éppen ezeknek az érdekeknél a biztosítását jelentené. Itt emelkedhetne fe aztán az általános jóléti és emberjogi kö vetelmóny, hogy e megállapodásoknál i gazdasági alapelv legyen mindenekelőtt és í legteljesebb mértékben irányadó s ne tőrjénél elő politikai mellékszempontok, amelyek em berrétegeknek, fajoknak, vagy más lakosság csoportosulásoknak úgy előnyöket biztosítani hogy ezzel az egészséges termelési rend kialakulásának menetét elgáncsolják, vagy aláaknázzák. Mindezek mellett kétségtelen tény és meg cáfolhatatlan gazdasági alapelv. hogy az a fai gyűlölet, amely az elnyomás rendszerét emeli cs erősíti, a gazdasági termelés rendjének a súlyos aknája, akadálya. A középeurópai probléma i nagyhatalmak gazdaságpolitikájúba is mélyei belevág s még nagyon messze vagyunk attól hogy épületterv legyen belőle, aminek munkájához hozzáfoghatnak. De mindenekelőtt ki vánesi a világ közvéleménye arra, hogy mi vol na a még ismeretlen francia elképzelés? Sándor József a kisebbségi főiskolák jogának törvénybe iktatását követelte Az egyetemi törvény javaslatának vitájában tett indii“ ványokat — Jorga kitérő választ adott — Májusig kitolták az agráradősok moratóriumát (Bukarest, március 9.) Mialatt a kamarában a konverzió vitáját folytatták, az alatt a szenátusban az egyetemi oktatás törvényjavaslatra került a sor. Sándor József szenátor, a Magyar Párt szónoka a kisebbségeknek azt a jogát követelte a törvényben leszögezni, hogy egyetemet, illetőleg főiskolákat tarthatnak fenn. A kamarában Argetoianu kéthetes újabb agrármoratóriumra tett javaslatot, hogy a konverziós törvény kihirdetéséig a mai állapotot fenntartsa. A kamara májusig tolta ki az agr ármoratóriumot. Kombin írnok Maniu bukaresti útjához! Mamii Gyula ismét megjelent Bukarestben, minden előzetes hir nélkül. Ahány lap, annyiféle kombinációt, találgatást fűz ehhez a bukaresti tartózkodásához, ő maga nem nyilatkozik. Az A do ver u! Maniu bukaresti tartózkodásával kapcsolatban azt írja, hogy a nemzeti parasztpárt volt elnöke bizonyos okmányokat keres a dunai államok gazdasági együttműködésének tervével kapcsolatban. Nándor József a kisebbségi egyetemek jogáról. A szenátus szerda délutáni ülésón az első felszólaló Sándor József volt, aki az egyetemi oktatásról szóló törvényjavaslatról a következőket mondotta: — Nem szólaltam fel az általános vita során, mert mint az egyetemi autonómia szilárd és meggyőződéses híve, abban a hitben ringattam magamat, hogy Romániában az egyetemi oktatás szerint teljes önkormányzat van. Habár az egyetemi oktatásról szóló törvény szövegéből törölték az autonómia kifejezést, azonban a közoktatásügyi bizottságban Jorga miniszterelnök beleegyezésével minden olyan módosítást belefoglaltak a javaslat szövegébe, amely az abszolút autonómia iránt intézkedik. Azért szólalok most fel, hogy az egyetemi autonómia eszméje, továbbá a békeszerződések rendelkezései alapján, amely szerződések jogot adnak a kisebbségeknek, a közoktatásügyi miniszter ur módosító javaslat alakjában ismételje meg azon kijelentését, amelyet a multévi tárgyalásnál tett, hogy tudniillik a kisebbségek az állam segítségével a legfelsőbb oktatást ©llátó tanintézetet is létesíthetnek. — A jelenlegi ideges hangulatban tőlem kétszer vonták meg a szót ebben a szenátusban. Én azonban a megértést keresem a többségi nép és a kisebbségek között és pedig nem a halott hallgatásával. Bár mélységesen megdöbbentem ezen a magatartáson, most a Magyar Párt nevében csak azt jelentem ki, hogy a Magyar Párt épugy, mintahogyan a múltban a román nemzeti párt, sohasem fog lemondani a kisebbségi felsőoktatás jogos követeléséről és ez a kérdés számára mindig eri de guerre harckiáltás lesz. Már megint a kisebbségi törvénybe utalnak. Sándor József beszédére Jorga válaszolt ós ezeket mondotta: — Ebben a javaslatban a létező négy egyetemről van szó és így egy törvény keretébe nem lehet beilleszteni Sándor József szenátor ur kívánságát. A kórdós a kisebbségi oktatásról szóló általános törvény keretébe tartozik, ott sora is fog kerülni és megoldást nyer. Elfogadott Javaslatok Sándor József egyébként a javaslattal kapcsolatban a következőket mondotta munkatársunknak: — Nagy fontosságú vivmány, hogy már a bizottsági tárgyaláson sikerült keresztülvinni, hogy az egyetemi hallgatók felvétele nem függ az egytemi tanács önkényétől és a felvételnél az érettségi vizsga médiája a döntő. Az esetleges túl jelentkezőket versenyvizsgára bocsátják. Jorga miniszterelnök ur egyébként folyosói beszélgetés során jóváhagyta az én beiktatandó módosító javaslatomat, hogy a felekezeti diákotthonokat maguk az illető feleke zatek vezessék. Hasonlóképpen hozzájárult a miniszterelnök ur azon módosításhoz, is,, hogy az 1923. évi törvény intézkedése töröltessék és a jövőben etnikai alapon megszervezett egyetemi ifjúsági egyesületek létesülhessenek az egyetemi tanács engedélye alapján. A konverzió vitája. A kamara ülésén Argetoianu pénzügyminiszter beterjesztette a vámtarifa módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyre megszavazták a sürgősséget. Utána Cuza parlamenti kezdeményezésből terjesztett bs javaslatot a nemzeti munka védelméről. Yoicu Nitescn szerint a javaslat nagyon sok hibát tartalmaz. Legnagyobb fogyatékossága, hogy intézkedései nem adnak módot arra, hogy a mezőgazdasági adósok a konvertálás után igazán konszolidálhassák magukat. • Argeíoi'anu hé i a napirend megváltó.tatásai és azt, hogy a kcny3zervég: óhajtások felfüggesztéséről szóló törvény két ' hetes még* hosszabbításáról szóló javaslatot sürgősen tárgyalják* le, A kamara tárgyalás a á veszi a javaslatok dé a ké hetet még /léggyel megtoldotta és azt azzaí a módosítással, ísogfy a vélrehajíások íelfüggjesztésénete időpontját m;ä$as elsejéi"; kitolják:* Í28 szavazattal elfogadja. Ezután rab- i.káijék a Németországgal kötött gazdasági konvenciót.
