Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-10 / 57. szám
KUtItOjsXG XV. xvr. 56. SZÁM. Szabó Béni magyarpárti képviselő a kamarában az összes adósságok konverzióját követelte n. — Ezen mentő intézkedéshez tartozik a tárgyalás alatt álló agráradósságok konvertálását célzó törvényjavaslat U. Ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan a kisiparosság és kiskereskedők álláspontja az, hogy az Önhibáján kívül súlyos helyzetbe jutott földmivelő társadalmat, okvetlenül ki keli szabadítani lehetetlen helyzetéből. A kisiparos és kiskereskedő az, aki a legközvetlenebb viszonyban él a földmivelő lakóssággal. Előbbiek igen nagy része földmivelő családokból származik és az utánpótlás nagy részét is tőlük kapja. Ezért örömmel lát minden olyan tervet, amely ezen földmi- yelö osztályt jobb sorsba kívánja juttatni. Azonban teljesen lehetetlennek tartjuk azt, hogy csak a földmivelők adóssága kerüljön rendezés alá. Lehetetlen és igazságtalan egyik társadalmi osztály oly módon való megmentése, hogy ezzel a másik társadalmi osztályok amúgy is elviselhetetlen terhei megszaporodjanak. Nem indokolható ezen egyoldalú eljárás azzal, hogy más társadalmi osztályok, minők az iparosok, kereskedők, városi ingatlan tulajdonosok, stb. kedvezőbb helyzetben vannak, mint a földmivelők. Ellenkezőleg, különösen az iparosok nyomorúságát egyszerűen leírni sem lehet, és az elképzeléshez Is Dante fantáziája szükséges. Nincs egyetlen olyan nap sem, amikor az országban iparos öngyilkosságok ne történnének. A teljesen tönkrement, semmiféle vagyonnal nem rendelkező iparosok ezrei koldulnak. Köztartozásokért naponta az árverések ezrei zajlanak le. Az önhibáján kívül keletkezett adósságok kényszerű kielégítésénél naponta felbecsülhetetlen értékek vesznek el, és tömegesen kerülnek az uccára olyanok, akik még nem rég tekintélyes vagyonnal rendelkeztek. Az ipari munka majdnem teljesen szünetel és az Iparosság alig 20%-a. dolgozik valamit Az iparosság jelentékeny része éhínséggel küzd, mert ellentétben a falusi lakossággal, minden élelmiszert pénzért kell vegyen, pénze meg egyáltalán nincs. Ugyanilyen a hely zet a kereskedőknél, és számos más foglalkozásúaknál. Avagy mit szóljunk az ijesztő nagyszámú munkanélküliekről, mindenféle leépített tisztviselőkről, akiknek a teljesen rendszertelen segélyezés csak megnyujtja az életet, de azt meg nem menti. Mi, akik a nép között élünk, velük együtt nyomorgónk, kötelességünknek tartjuk felhívni a kormány és törvényhozó testületek figyelmét azon veszedelemre, mely előtt a fennti okok következtében az ország áll. Es a kétségbeesés hangján kérem a kormányt, bejelentéseimet ne vegye túlzásnak. Esküszöm, hogy a való nyomorúságot nem is bírtam teljesen bemutatni. Azt leírni nem lehet, azt látni kelL Az általános konvertálás költségei másik részét az állam külföldi tartozásainak revíziója rendjén kell előteremteni. Ugyanis, teljesen abszurdum még elgondolni is hogy a román állam 18 millió népe örök Időkön át rabszolgája legyen uzon tőkecsoportoknak, amelyek az idők rendjén elég drágán adták kölcsön a különböző összegeket, amely összegek legnagyobb része a világháború konjunktúrájából keletkezett. Ezen állami tartozások összegére, törlesztésére, kamat-fizetésére a kormány haladéktalanul készítsen egy olyan tervezetet, amelyet az ország elbír anélkül, hogy annak fizetésébe belepusztulna, E téren a kormány 18 millió lélek nevében kérje, először az adósság összegének méltányos leszállítását, másodszor megfelelő fizetési beosztást, harmadszor elbírható kamat megállapítását. Rá kell mutatni arra, hogy a román nép becsületesen eleget tesz az ezzel kapcsolatos kötelezettségének de méltányosságot, belátást és élet-lehetőséget követel. Külföldi példák vannak arra, hogy egyes államok kormányzói semhogy az ország népét döntsék végromlásba, inkább a külföldi adósságaik fizetésévsl kapcsolatosan kerestek és kaptak megoldást. Az ország lakossága mély elkeseredéssel látja, hegy a külföldi adósságok törlesztése és kamata fejében rendre minden pénz külföldre vándorol, és ugyanakkor pedig az állam a legelemibb belföldi tartozásainak sem jtud eleget tenni. Az iparosok, kereskedők, gyárosok ezrei az utolsó pénzét befekteti azon árukba, amit az államnak szállított, az állam nem fizet, ugyanakkor, ha kell, végrehajtás >utján behajtja az illetőtől követelését ;és az így behajtott összegeket részben a külföldi tartozásokra kifizette. Vagyis rendre a polgárság vagyona külföldre megy, amely veszedelmes ténynek azonnal véget kell vetni. Szükséges az ország pénz-állományának megfelelő mértékben való szaporítása. Ehhez a kényszer-eszközhöz a hatalmas Angol állam nyúlt először, miáltal nagy mértékben azonnal megoldotta a gazdasági krizis nagy részét. A román állam kibocsájtott pénz-mennyisége cca 23—24 milliárd lei. Ebből a 18 millió lakosra fejenként jut, cca 1.300 lel. Azonban köztudomás szerint a 23—24 milliárd lejből legalább a fele forgalmon kivül tezaur ál va van, részint kül-, részint belföldön, vagyis a tényleg forgalomban lévő pénzmennyiségből ilyen módon egy lakósra 650 lei jut. Kérdezem, lehetséges-e 650 leit úgy forgalmazni, hogy annak hozamából az az egy lakos meg tudjon élni. A megfelelő összegű uj kibocsájtásu pénzből az állam fizesse ki azonnal az összes belföldi tartozásait és azonnal meg fog indulni a gazdasági fellendülés. Javasolom, hogy: 3. Az agrár adósságok konvertálási törvényének letárgyalása után haladéktalanul terjessze be a kormány az öszszes adósságok konvertálására vonatkozó törvény-tervezetet. 2. A konvertálás minden adósságra, bizonyos ösz- szegü leírással történjék és a fennmaradó rész megfelelő idő alatt és méltányos kamat mellett legyen fizethető. Amíg ez a törvényjavaslat törvénnyé válhatik, úgy mint az agrárad ósoknál, itt is törvényhozási utón függesszék fel az összes végrehajtásokat •— Ma az a helyzet, mivel a hitelezők az agrár kihelyezéseiket nem tudják behajtani, a másfoglalkozásu adósokra vetették magukat és ha a kormány közbe nem lép, ősrégi vagyonok semmisülnek meg és az állam elveszíti adófizetői legnagyobb részét. — Az általános konverzió elől kitérni az ország teljes gazdasági csődjét jelenti, tehát ezt a konverziót halaszthatatlanul meg kell csinálni. Természetesen ennek rendjén nem érheti veszteség azt a megtakarított kis- tőkét, melyet tulajdonosai öreg napjaikra egy életen át gyűjtöttek össze. Ezeknek a teljes kártalanítását biztosítani kell. Az általános konvertálás terheit egyik részben az a nagytőke kell hordozza, amely a háború utáni konjunktúrán és a 30—40% kamatokon duzzadt fel fantasztikus összegekre. Ezeknél egy 50%-os csökkenés sem jelent effektiv veszteséget, mivel a mai lej vásárló ereje a néhány évvel előbbi lejjel szemben 2—3 sőt sok esetben négyszeres is. Töröljék el a patenta fixa-t. — Az adófizetés kérdését 1933. január l-től kezdve teljesen uj alapokra kell fektetni, a teljesen egyenlő és igazságos teherviselés elve alapján és a tényleges jövedelem figyelembevétele mellett. A „patenta fixa““ adótörvény hatályon kivül helyezendő addig, mig a gazdasági helyzet teljesen és végleges formában kialakul. A patentei fixe mai formájában teljesen fiktiv adóalapokat állított be és az erre kivetett adók soha be nem folynak. Az iparos és kereskedő n mult 3 évi forgalmának negyedrészét sem tudja elérni, hogyan lehet tehát ezeket az utóbbi 3 év adóköteles jövedelmének középaránya szerint megadóztatni. Megjegyzendő még az is, hogy az utolsó 3 év alatt alig változott az adóalap és Így ma, amikor az állam költségvetése 30%-al kevesebb, mint az elmúlt években, ugyanannyi adót kell fizetni, mint 1929-fccn. Sőt többet, mert a globális adó megállapítása minden esetben több, mint eddig, s azonkívül több uj adónem is van. Miután az adókivetéseket ez évben újra csinálni nem lehet, az 1932. évre kérem az adótörvény aképp való módosítását, hogy a patenta fixa alapján megállapított adó 30%-a az egész évre töröltessék. Szabó Béni beszédét a kamara nagy része hosszasan megtapsolta. Azon reményben, hogy a kormány a való életből vett előterjesztésemet meghallgatja, és a pusztulás szélén álló kisipart, kiskereskedelmet és ezeknek sokszázezerre menő kötelességtudó reprezentánsait boldogabb Románia számára megmenti, a alatt álló agrár-adósságok konvertálásának törvényja yaslatát megszavazom. jövő tárgyalás Hossz a bukaresti tőzsdén A bukaresti tőzsdén váratlanul felhullámzott az üzleti élet és a különböző értékpapírokban lényeges eltolódások voltak észlelhetők a legutóbbi negyvennyolc óra alatt. A Resica Vas müvek és Uradalmak Rt. papírjai váratlanul élénk kereslet tárgyai lettek és ennek az érdeklődésnek természetes eredményeképpen a részvények árfolyama a tegnapi 135 lejről huszonnégy óra alatt a mai tőzsdezárlatig 153 lejre emel kedett. Tőzsdei és pénzügyi körök a Resica részvényeinek értékemelkedése mögött valamilyen nagyjelentőségű tranzakciót sejtenek, amelynek lényegét azonban mindeddig senki sem ismeri. Beavatottak úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy a Resica az utóbbi időkben tömeges állami és magánrendeléseket kapott és ez okozta a papirok feljavulását. így például Bukarestben a Calea Victoriein jelenleg már intenzív épitési munka alatt álló uj bukaresti telefonközpont építésénél a Resica igen tevékenyen működik, mert hiszen a tizennégyemeletes felhőkarcoló egész vasalvázát a Resica szállította és a Resica vasoszlopaira montírozzák fel a mammut palotát. A Resica ezenkívül egy egészen uj, a Resica részéről paten- tirozott rendszerű hatalmas vashidat épitett Temesvár mellett — amely hidat nemrég adtak át a forgalomnak. A tőzsdén még további árfolyam- emelkedésre számítanak, annál is inkább, mert a Resica részvényeiben a kereslet a mai napon is rendkívüli élénk volt, ezzel szemben a részvények tulajdonosai még az emelkedő árak mellett sem akartak megválni papírjaiktól. VALUTAPIAC 1982. MÁRCIUS 8. Zürich Berlin Bukarest Budapest ZÜRICH nyitás | zárlat Berlin Bukarest 12310 307 12310 307 8123 2520 5700 3258 4000 22V; Bpest Î11110 13590 1 345 lOO lej árfolyama: Zürichben E07 Londonban 5927a Budapesten 345 \ Amíg a Resica részvényei váratlan emelkedést mutattak, a petróleumpapirok tegnap és a mai napon meglehetősen nagy mértékben estek. A petróleumipari részvények árfolyamának lemorzsolódása, valószinüleg a petróleumfino- mitó vállalatok tervbevett fúziójával van ösz- szefüggésben. A Steau Română petróleumvállalat papírjai a hétfői napon ötven ponttal emelkedtek, ezzel szemben a keddi tőzsdenapon kétszázas, sőt száznyolcvanas árfolyamra estek visz- sza. Az Astra Romănă petróleumvállalat papírjait pedig még 520 tejes nyomott árfolyamon sem sikerült eladni. A Creditul Minier, amelyet a hétfői napon százon felüli árfolyammal jegyeztek, a mai tőzsdenapon kilencvenháromra esett vissza. Mindhárom petróleumtársaság papírjait élénken kinálták a tőzsdén és ez a tömeges kínálat újabb árfolyamlemorzsolódást hozhat magával. Vevők azonban a papírokra nincsenek. ' ' ' ! Karádi Nagy Lajos. A borszeszgyárosok a szeszmonopólinm ellen foglaltak állást. Bukarestből jelentik: A szeszmonopól törvényjavaslatot, amelyet kedden nyújtottak be a kamarába, széles körben; vitatják az érdekeltek. A romániai szeszgyá-; rosok kedden értekezletre ültek össze a fővárosban a törvény intézkedéseinek megtárgyalására. A tanácskozások egész napon át tartót-1 tak. A borszeszgyárosok külön tartották meg értekezletüket, amelyen a szeszmonopólinm javaslata ellen foglaltak állást azzal az indokolással, hogy a javaslat intézkedései veszélyeztetik a borszeszgyártást. Kolozsvári terménytőzsdéi árak: Bükköny: 100 kg-ként 600 lej; Buza: 100 kg-ként 76—80' kg-os, 1—3 százalék idegen anyaggal 325 lej;i Zab: 100 kg-ként 48—50 kg os, 2—3 százalék idegen anyaggal 325—350 lej; Tengeri 100 kg- ként 175—180 lej. ; * A szeszmoncpóliiim uj törvényjavaslata magyar fordításban kapható dr. Mandel For- i ditó Irodában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara j 100 lej, vidékre 110 lej.
